Veszélyesen megtévesztő állítások

• Kína megtiltotta a „intelligens vezetés” és az „önvezető vezetés” kifejezések használatát a reklámokban.
• A vezetést támogató rendszerek egyes verziói között „túlságosan nagy” is lehet a különbség.
• Miért nem lehet ma már hatósági és tulajdonosi engedély nélkül frissíteni a szoftvereket?

Megtiltotta az „intelligens vezetés” és az „önvezető vezetés” kifejezések használatát a gépjárművek vezetést támogató rendszerinek reklámjában a kínai Ipari és Innovációs Technológiai Minisztérium, amely szigorította a járműtechnológiai fejlesztések és tesztelések szabályait is. Egy három halálos áldozatot követelő autóbaleset után, amit egy Xiaomi SU7-es okozott, jelentette be a kínai szaktárca a döntést 60 gyártó és forgalmazó képviselője előtt – írta hivatalos oldalán az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács a Reuters nyomán.

A Xiaomi közleményében a balesetről azt írta, eddigi információk szerint az autó a baleset előtt Navigate on Autopilot intelligens vezetési módban volt, és 116 km/h sebességgel haladt. A rendszer kockázati figyelmeztetést adott ki az előttük lévő akadályokról, mire a sofőr vissza is vette az irányítást és megpróbált lassítani, de már nem járt sikerrel. A jármű 97 km/h sebességgel egy betonoszlopnak rohant.

A március végén történt balesettel összefüggésben még sok a megválaszolatlan kérdés. Egyik közleményben a Xiaomi azt írta, a SU7 standard verziója rendelkezik ugyan ütközésfigyelmeztetéssel és vészfékezéssel, de az pillanatnyilag még nem reagál az olyan akadályokra, mint a kövek és állatok.

A tragédia kapcsán szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy miközben a gyártók siettetik a vezetést támogató rendszerek bevezetését, a felhasználók megosztottak azok hasznosságát és használhatóságát illetően. Sokan még azokat a rendszereket is kijátsszák, amelyek elvileg figyelik, hogy ne játszhassa ki őket a sofőr.

Erről korábban itt írtunk: Sokan kijátsszák az automata rendszereket

Azok sincsenek kevesen, akik vakon megbíznak a vezetést csupán segítő, támogató rendszerekben s úgy vezetnek velük, mintha a járművük már tényleg önvezető lenne. Már a magyar autópályákon is történtek olyan balesetek, amelyek hátterében az állhatott, hogy a sofőr úgy ítélte meg, ha bekapcsolta a sávtartó automatikát, az adaptív tempomatot és a vészfékasszisztenst, akkor neki már semmi dolga, sms-t írhat, filmet nézhet, elég, ha csak ül a volán mögött.

Nem egy, a közútkezelők kamerái által készített felvételen látszik, hogy miközben az autó fékezés nélkül rohant bele az előtte feltorlódott kocsisorba vagy a közútkezelők járművébe, a sofőr éppen egészen mással volt elfoglalva a volán mögött.

A témában írt korábbi írásunk itt érhető el: Vigyázat! Nem vezet, csak támogat!

A Xiaomi példája – ahogy sok hasonló baleset is – arra figyelmeztet, még a legfejlettebb vezetést támogató rendszerek is messze vannak az önvezetés azon szintjétől, amikor már az autó majd valóban képes lesz „magától” elszállítani utasait egyik helyről a másikra.

Azonban a reklámok sokakat megtévesztenek, vagy legalábbis megtéveszthetnek. A kínai hatóságok szerint az „intelligens vezetés” és az „önvezető vezetés” kifejezések a reklámokban azt sugallhatják, hogy a sofőrök nyugodtan rábízhatják magukat az autójuk vezérlő rendszerére, mert ha az számára nem leküzdhető akadályt észlel, jelzi a sofőrnek, aki visszaveheti az irányítást.

Nem egyformák azonban az intelligens és az úgymond önvezető rendszerek. Egyes típusok például nem ismernek fel kisebb méretű akadályokat, még akár egy mopedet sem, mások bizonyos anyagokból készült akadályokat nem kezelnek veszélyességüknek megfelelően. Ezért tiltották be Kínában a félrevezető kifejezéseket a reklámokban.

A kínai közbiztonsági minisztérium közlése szerint a jövőben a reklámdíj 5-10-szeresének megfelelő bírsággal sújthatók, vagy akár visszavonhatják üzleti engedélyüket a kínai reklámtörvény alapján azok az autógyártók, amelyek félrevezetik a fogyasztókat a reklámokban, valótlanságokat, túlzó állításokat közölve a vezetést segítő funkciókkal kapcsolatban.

De még akár börtönbe is kerülhetnek azok, aki önvezetőnek mondják az ADAS rendszerekkel ellátott autóikat. A vezetést segítő funkció megtévesztő reklámja ugyanis büntetőjogi felelősségre vonással is járhat, amennyiben a reklámokkal megtévesztett sofőrök autója személyi sérüléssel járó közlekedési balesetet okoz. A reklámjaikkal „megtévesztőket” akár két év börtönbüntetésre is ítélhetik.

Más problémák is vannak azonban a modern vezetést támogató rendszerek körül. Az autógyártók siettették új és még újabb ADAS-rendszerekkel felszerelt modellek piaci bevezetését. Az „intelligens vezetési” képesség központi elemmé vált a reklámokban és az árversenyben egyaránt.

Ezek a rendszerek azonban nem mindig tudják azt, amit állítanak róluk, és amelyek tudják, azok sem minden körülmények között. Nem minden veszélyt képesek ma még azonosítani és elkerülni. A gyártók folyamatosan frissítik, korszerűsítik a rendszereiket és az azokat működtető szoftvereket. Javítják a működés közben feltárt hibáikat. Hasonlóan ahhoz, ahogy a mobilkészülékek gyártói is időről időre küldenek frissítéseket az általuk gyártott telefonokra.

Az autó azonban nem telefon. Mivel a ma futó autók még messze nem minősülnek önvezetőknek, rendkívül veszélyes lehet a szoftverfrissítés rajtuk a sofőrök, üzemben tartók tudta és engedélye nélkül. Kína részben ezért tiltotta meg a gyártóknak, hogy az ügyfeleik jóváhagyása (alkalmasint tudta) nélkül küldjenek szoftverfrissítéseket az ADAS rendszereikre.

A nemrég bevezetett szabályozás másrészt azért is kötelezi a gyártókat arra, hogy előírt számú tesztet végezzenek el a rendszereik megbízhatóságának ellenőrzéséhez, és szerezzék be a hatóság jóváhagyását a módosítások alkalmazásához, hogy a gyártók a használók előtt ismeretlen szoftverhibákra visszavezethető balesetekért esetleg őket is terhelő felelősségüket ne tusolhassák el, ne akadályozhassák meg a baleset pontos körülményeinek feltárását.

F.Gy.A.