Mi van az aszfalt alatt?
- Az épnek látszó útburkolat alatt is lehet üreg
- Műszerekkel felkutathatók a rejtett veszélyek is
- A csőcserék még nem jelentenek megoldást
Beszakadt az út egy autóbusz alatt Budapest XV. kerületében, a Sződliget utcában. A kerületi önkormányzat szeptember 14-i közleménye szerint csőtörés miatti vízalámosás okozhatta a bajt. A részletek tisztázására az érintettek szakértők bevonásával vizsgálatot kezdtek.
Bármilyen megállapítással záruljanak is majd a vizsgálatok, a kérdés máris adott: hogyan tűnhet el a talaj egy olyan út alól, amelyen addig még autóbuszok is zavartalanul közlekedtek? És hogy nem tűnt fel senkinek, hogy eltűnt a talaj az aszfalt alól?
Ami most valószínűsíthető, hogy egy sérült vízvezetékből kiáramló víz magával sodorja a talajszemcséket. Esetenként változó, hogy hová lesz a kimosott talaj, az is, hogyan alakulhat ki az útburkolat alatt akár több személygépkocsi méretű üreg. Hibás csatornaszakaszok közelében például a föld a cső belsejébe mosódhat, és a csőben áramló víz magával sodorja. Az út alatt eközben üreg keletkezik. A burkolat egy ideig még tartja magát, de miután elvesztette az alátámasztását, csak idő kérdése, hogy mikor szakad be.
Nem minden útbeszakadás mögött csőtörés áll. Régi pincék, bányajáratok is veszélyt jelenthetnek.
Tanulmányokban azonban más lehetséges okokat és körülményeket is felsorolnak a szakemberek, amelyek ugyancsak útburkolat alatti üregek kialakulásához és útburkolat-beszakadásokhoz vezethetnek. Például az út közelében végzett mélyépítési munkálatok vagy az azokhoz kapcsolódó munkagödör víztelenítése is meg- és elmozdíthatják a talajt. A csőhálózat ettől megsüllyedhet, a rosszul tömörített csőcsatlakozásoknál ettől szivároghat.
A kérdés: felfedezhetők ezek az üregek még az előtt, hogy az úttest beszakadna egy épp arra haladó jármű alatt? Milyen jelei vannak, már ha vannak, annak, hogy „eltűnt” a talaj az aszfalt alól?
Figyelmeztető jelek lehetnek az újonnan kialakuló vagy növekvő mélyedés a burkolaton vagy az út mellett és a burkolat frissen keletkezett, szokatlan egyenetlensége. Az ilyen hibát érdemes jelezni az út kezelőjének. Nyáron, 40 fokban nem megalapozatlan a feltételezés, hogy az aszfalt meglágyult és a buszok, teherautók kijárták.
Erről sem áll azonban tájékoztatni a közútkezelőt, mert eső után ezekben a vájatokban megáll a víz, ami további problémákat, balesetveszélyes helyzeteket teremthet. Nem beszélve arról, hogy ha télen az ezekben a vájatokban felgyülemlő víz megfagy, nemcsak csúszóssá válik az út, a jég, a hőtágulás a burkolatot is tönkreteszi.
Elég írni egy e-mailt a tapasztalatokról a közútkezelőnek, és a többi megy a maga útján, már ha van elég kapacitás és pénz a probléma kezelésére.
Egy repedés persze önmagában még nem bizonyít semmit. Nem jelenthető ki, hogy ahol megrepedt az aszfalt, alatta biztosan üreg van, de az sem, hogy a repedés mögött feltétlenül üreg húzódik. Másfelől az épnek látszó burkolat sem bizonyítja, hogy alatta a talaj ugyanolyan stabil támaszt nyújt, mint amikor az utat megépítették. Az esetleges veszély felismerését ezért nem lehet kizárólag a közlekedőkre bízni.
Az aszfalt alá talajradarral is be lehet nézni. A műszer elektromágneses jeleket küld a földbe, a szakemberek pedig a visszaverődésekből következtetnek a rétegek állapotára, az eltérésekre a korábbi vizsgálatokhoz vagy az út megépítése kori állapotához képest.
Nem fényképet készít: az eredményt szakember értékeli, a gyanús helyet szükség esetén feltárják. Az amerikai környezetvédelmi hivatal, az EPA szerint például az agyagos, jól vezető talaj erősen gyengítheti a jelet. Nincs minden úton egyformán biztos eredményt adó mérés. Néhány próbafúrással azonban a helyzet tisztázható.
Más vizsgálati módszerekkel a kimosódás lehetséges kiváltó okát vagy okait keresik: a vízhálózat szivárgásellenőrzése a vízveszteséget, a csatornakamera a cső belső hibáit tárhatja fel. A csőhálózat állapotát figyelő kamerák képei azonban nem mutatják meg közvetlenül a cső körüli talaj állapotát. A módszerek ezért egymást kiegészítve használhatók.
Szöulban az útbeszakadások okozta balesetek és tetemes károk miatt ma már rendszeresen és célzottan keresik az út alatti üregeket. Az önkormányzat beszámolója szerint 2025 első kilenc hónapjában 7169 kilométernyi talajradaros felmérés során 578 üreget azonosítottak és kezeltek. Ez nem 578 bekövetkezett beomlást jelent, de talán épp azért, mert időben észrevették a talajkimosódást.
A nagyobb alagútépítések és más, mélyépítéssel is járó beruházások környezetében heti vizsgálatot is alkalmaznak.
Hogy nálunk vagy Európában milyen gyakori az útbeszakadás, arra a nyilvános adatokból nem lehet pontos választ adni. Nincsenek összehasonlítható számok. A KSH személysérüléses közúti baleseti táblájának „pályahiba és egyéb okok” kategóriája nem különíti el ezeket az eseteket. A sérülés nélküli beomlásokat pedig ez a statisztika eleve nem mutatja. Így a közvélemény csak akkor értesül egy-egy útbeszakadásról, ha beleragad egy autó vagy pláne egy busz, vagy ha arra járt egy lelkes amatőr filmes, aki telefonjával megörökíti az esetet és közzéteszi a közösségi médiában vagy elküldi valamelyik tévének.
Halálos következményre persze van dokumentált európai példa. Münchenben 1994. szeptember 20-án egy busz zuhant a beszakadó úttestbe. A müncheni tűzoltóság jelentése szerint a metróépítés miatt bekövetkezett vízbetörés és talajomlás vezetett a tragédiához: hárman meghaltak, 36-an megsérültek.
A megelőzéshez tudni kell, hol futnak elöregedett, gyakran meghibásodó vezetékek, hol vannak régi üregek, és hogy azok közelében hol zajlanak földmunkák. Legalább ezeken a helyeken a célzott, szükség szerint ismételt ellenőrzés indokolt. Bár a hazai vízközmű-hálózat állapotát tekintve nem túlzás kijelenteni: a teljes hálózat mentén indokolt lehet a folyamatos röntgenezés, végül is a hivatalos tájékoztatás szerint a hálózatba táplált víz közel negyede elszivárog. És az a víz valahol akár bajt is okozhat. Például kialakíthat egy jókora üreget.
Csőtörés után a kimosódás kiterjedését is fel kell mérni, mert korántsem biztos, hogy csak onnan mosta ki a talajt a csőtöréskor elszabadult víz, ahol a cső eltört. Még mielőtt valahol beszakadna az út egy másik busz vagy más jármű alatt.
F. Gy. A.
