A gyalogosok szerint ők mindig körülnéznek mielőtt az úttestre lépnek, kivéve, ha sietnek

A szabálytalankodó gyalogost gyakorlatilag soha nem büntetik meg

A válaszadók 78 százaléka szerint autósok és gyalogosok fele-fele arányban felelősek a gázolásos balesetekért

Okos zebra, gyalogos KRESZ oktatás, szigorúbb bírságolás kellene?

Gyalogos KRESZ oktatás, tájékoztató kampányok az iskolákban és országosan, fokozott rendőri jelenlét a gyalogátkelőknél és ugyanott gyakoribb rendőri ellenőrzés, több figyelmeztető tábla és felfestés, okos zebrák telepítése, alul- és felüljárók építése, jó közvilágítás a gyalogátkelőhelyeken, szigorúbb pénzbüntetések a gyalogosoknak, a biciklistáknak és az autósoknak egyaránt, utóbbiaknak több büntetőpont – ezekkel az intézkedésekkel növelnék a gyalogosok biztoságát az utakon a gyalogosok.

Forrás: Unsplash

A GRSP (Global Road Safety Partnership) Magyarország Egyesület 2008 után az idén készített 500 fő megkérdezésével felmérést a gyalogosok közlekedési szokásairól, élményeiről. Azaz idén csak 315 válasz alapján próbálták meghatározni milyennek látják a közlekedésbiztonság helyzetét azok, akik általában gyalog közlekednek, és, hogy mi változott szerintük a közlekedésbiztonság terén.

A 16-25 év között korosztályból senki nem volt hajlandó kitölteni a netes kérdőívet. Emiatt csak a 26-49 és a +50-es korosztály válaszait tudták összehasonlítani a 2008 őszén ugyanezen célból végzett kutatásban adott válaszokkal, ami értelemszerűen torzítja a képet.

Az első kérdésre, hogy tudniillik át szokott-e menni a tiloson, a válaszadók közel kétharmada azt válaszolta: ő soha. Csak 1,9 százalékuk ismerte el, azaz a 315 válaszadóból hatan, hogy gyakran figyelmen kívül hagyja a lámpa piros jelzését. Közel egyharmaduk olykor átmegy a piroson, de – mint írták – csak akkor, ha sietnek.

A következő kérdésekre adott válaszok megerősíteni látszik az autósok régóta hangoztatott kifogását, hogy tudniillik nem ugyanolyan mércével mérik a hatóságok az autósok és a gyalogosok szabálysértéseit. Arra a kérdésre ugyanis, hogy „Gyalogosként büntették-e már meg Önt közlekedési szabálysértésért?”, mind a 2008-as, mind az idei felmérésen a válaszadók 99 százaléka azt felelte: még soha.

Ez azért is elgondolkodtató, mert amikor pár kérdéssel később arra kellett válaszolni, hogy „Ön szerint inkább a gyalogosok, vagy inkább az autósok a felelősek a gázolásos balesetekért?”, erre a kérdésre a válaszadók hat százaléka mondta azt, hogy kizárólag a gyalogosokat, 15 százalékuk kizárólag az autósokat tette felelőssé az ilyen esetekért. A nagy többség (78,1 százalék) szerint úgy fele-fele arányban felelősek a gázolásokért az autósok és a gyalogosok.

Forrás: Shutterstock

Kiderült ugyanakkor a felmérésből, hogy a gyalogosok valamivel pontosabban ismerik a legfontosabb közlekedési szabályokat, mint 11 évvel ezelőtt. 2008 még csupán a válaszadók 19,2 százaléka, az idén már 45,7 százaléka volt tisztában azzal, hogy mikor és hol van elsőbbségük a gyalogosoknak. A férfiaknál a fiatalabbak, a nőknél az idősebbek tudták pontosabban a vonatkozó szabályokat.

Nem feltétlenül egyezik az autósok tapasztalataival az az állítás, miszerint a  gyalogosok 91,4 százaléka mindig körülnéz, mielőtt az úttestre lép. 2008-ban még csak a válaszadók 81 százaléka mondta ugyanezt. Senki nem volt, aki azt válaszolta volna, hogy többnyire nem, vagy hogy egyáltalán nem. (Itt azonban fontos külön is hangsúlyozni, hogy a legtöbb úgynevezett „közlekedési zombit” adó 16-25 éves korosztály, amelyből nagy valószínűséggel a legtöbb körültekintés nélkül az útra lépő és ott elgázolt gyalogos  kerülhet ki, nem válaszolt a feltett kérdésekre.)

A gyalogosok 29.5 százaléka, azaz kevesebb mint a harmada érzi biztonságban magát a zebrán. (Arányuk 2008-ban még 60 százalékos volt.)

A felmérésből az is kiderült, hogy 2008-ban a gyalogosok komoly reményeket fűztek a védelmükben akkor még csak bevezetni tervezett KRESZ módosításokhoz, mint például, hogy az autósoknak a zebrák előtt 20 méterrel már 30 kilométer/órára kell lassítaniuk, vagy hogy már akkor is meg kell állni a gyalogátkelőhely előtt, ha gyalogos tartózkodik a közvetlen közelében. Azóta a jogszabály-módosításhoz fűzött egykori reményeik részben-egészben szerte foszlottak. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy az intézkedések ellenére nem érzik magukat nagyobb biztonságban a zebrán, mint 11 éve érezték.

Az utolsó kérdés arra vonatkozott, hogy a gyalogosok milyen intézkedéseket hoznának saját biztonságuk, és általában a közlekedés biztonságának javítása érdekében. Elgondolkodtató, hogy azoknak a harmada, akik a korábbi kérdésekre válaszoltak, erről nem akartak nyilatkozni. Akik válaszoltak, az első helyen említették a gyalogosok KRESZ oktatását, az iskolai és az országos „tájékoztató kampányok” szükségességét, a fokozottabb rendőri jelenlétet  és a gyakoribb ellenőrzéseket az átkelőhelyeknél.

Megoldásnak tartották továbbá a zebrák láthatóvá tételét közvilágítással, kitáblázással és az okos zebrák telepítését. Emellett felvetették, hogy szigorítani kellene a  szabálysértő gyalogosok, kerékpárosok és autósok bírságolását, utóbbiaknak több büntetőpontot is kellene adni a mai gyakorlathoz képest. Bár ez utóbbi „megoldás” nem tűnik túl komolynak annak fényében, hogy a felmérés szerint a gyalogosokat szinte soha nem bírságolják meg a közlekedési kihágásaikért.

F. Gy. A.