Büntetésből tanulják meg a KRESZ-t!

A rendőrség láthatóan tehetetlen a szabálytalankodó gyalogosokkal szemben, és ennek számos oka van. Valamit azonban tenni kell.

Megdöbbentő adatokat közölt a rendőrség. Magyarországon évente mintegy két és félezer gyalogos szenved közlekedési balesetet, azonban a vizsgálatok szerint közülük több mint ezren magukat okolhatják az elszenvedett tragédiáért. Országosan a gyalogos balesetek 40 százalékát ugyanis maguk a gyalogosok okozzák. Budapesten a helyzet még rosszabb: a fővárosban minden második gyalogosgázolás a gyalogos hibájából történik. Körültekintés nélkül lépnek a járdáról az úttestre, figyelmen kívül hagyják a lámpa tilos jelzését – ez a két legfőbb gyalogos baleseti ok ebben a körben.

A rendőrség a napokban figyelmeztető kampányt indított, „fokozta a jelenlétét a zebrák környékén a gyalogosok védelmében”. A szabályosan közlekedőket plüss zebrákkal jutalmazzák, a szabálytalankodókat figyelmeztetik. Külön is hangsúlyozták, hogy sem az akció ideje alatt, sem a későbbiekben nem vadásznak a szabálytalankodó gyalogosokra. Pedig sok autós szerint épp itt lenne az ideje. Túl sok a gyalogos szabálysértő, és minden jel arra utal, hogy ők lényegében következmények nélkül áthághatják a legelemibb közlekedési szabályokat is, s eltűnhetnek, ha miattuk történik baleset.

Ezen a ponton szoktak egymásnak feszülni a két tábor önjelölt szószólói, bemutatni a legkülönbözőbb kamerákkal készült felvételeket a forgalomban zombiként közlekedő gyalogosokról egyfelől, s a zebrán szabályosan közlekedők között áthajtó, olykor a zebrán gázoló autósokról másfelől. Egy ideig „az esztelenül száguldozó autósokról” és a „zombi gyalogosokról” szólnak a hírek, majd folytatódik minden, ahogy addig folyt. Lekerül a téma a média címlapjairól. Pedig a Századvég közvélemény-kutató tavaly készített felmérése szerint az emberek többségét irritálja a közlekedésbiztonság romlása. A megkérdezettek háromnegyede több és hatékonyabb ellenőrzést és határozottabb fellépést sürget a hatóságok részéről a szabályszegőkkel szemben.

Na de melyik rendőr megy oda (ha csak nem kap rá külön parancsot) egy gyalogoshoz, hogy megbírságolja, mert átment a piroson? Ki szól rá a fülhallgatós fiatalokra vagy a piacról hazafelé botorkáló idősekre, hogy olykor nézzenek körül az úton? A kérdés költői. Nincs az a rendőr, aki közlekedési kihágásért akárcsak igazoltatna is egy gyalogost, aztán még meg is bírságolná – ha csak a szabálysértésével nem okozott balesetet az orra előtt. Senki nem fogja visszanézni a térfigyelő kamerák biztonsági felvételeit azért, hogy bebizonyítsa egy gyalogos szabályszegését, akkor pedig semmi értelme keménykedni és végighallgatni, hogy miért nem az igazi bűnözőket üldözik.

Ha nem a rendőr orra előtt követ el egy gyalogos valamit (ugyanez igaz a kerékpárosokra is), szinte biztos, hogy nem lesz következménye. De a legtöbbször még akkor se, ha a rendőr előtt szabálytalankodnak. Melyik rendőr teszi ki magát, ha nem muszáj a média és a nép haragjának azért, mert pár ezer forintra megbüntette a piroson átsétáló gyalogost? Végül is, ha sokat szabálytalankodik, előbb-utóbb pórul jár. Sokkal nagyobb büntetés lesz az neki, ha elgázolják, mint a legnagyobb összegű szabálysértési bírság.

Kérdés, hogy a „magára vessen, aki nem tartja be a szabályokat” elv követendő és igazságos-e? Igazságos-e a mai gyakorlat például azokkal az autósokkal szemben, akik a gyalogos hibájából gázolnak el egy gyalogost? Az idén már 35 gyalogost gázoltak halálra Magyarországon. Közülük – a már hivatkozott statisztika szerint – 14-en saját felelőtlenségüknek, figyelmetlenségüknek váltak az áldozatává. De nehezen hihető, hogy a nem vétkes gázolók egy kézlegyintéssel túl tudták magukat tenni a dolgon.

A sok önhibás gyalogosbaleset újra felveti a KRESZ iskolai oktatásának fontosságát. Hogy azoknak is legyen kötelező megtanulni a közlekedés alapvető szabályait, akik egyébként kizárólag tömegközlekedéssel vagy gyalog járnak. És talán az sem lenne ördögtől való a számítógépes nyilvántartások korában, ha a gyalogos szabálysértők is kaphatnának például előéleti pontokat és bizonyos pontszám felett (azaz, ha kiderül, hogy notórius szabályszegők) KRESZ-tanfolyamra küldenék őket büntetés gyanánt – ha már addig a saját kárukon nem tanulták meg a közlekedési szabályokat.

Addig is, amíg az illetékesek ki nem találják azokat az életszerű megoldásokat, amelyekkel a szabályok betartására kényszeríthetők a gyalogosok is, marad a jól bevált sokkterápia. Nap nap után be kell mutatni a közlekedők legabszurdabb felelőtlenségeinek képeit. Előbb utóbb csak rádöbbennek, akiknek rá kellene már végre döbbenniük, hogy a zebrán gázolásért könnyen börtönbe kerülhet az autós, és hogy a figyelmetlen gyalogos húzza a rövidebbet egy baleset esetén, akkor is, ha neki volt igaza. Már csak ezek miatt is érdemes körültekintően közlekedni az utakon.

F.Gy.A.