Büntető ködlámpázás?

• A hátsó ködzárófényt csak kifejezetten rossz látási viszonyok között szabad használni.
• A jármű világítását is fel lehet használni az autóstársak bosszantására, de vigyázat, veszedelmes helyzetek alakulhatnak ki.
• A ledes menetfény nem helyettesíti sem a ködlámpát, sem a tompított fényt.

Októberben már érezhetően rövidülnek a nappalok, hosszabb lesz a rossz látási viszonyok között vezetéssel töltött idő. Jönnek az esők, a ködök, egyre fontosabb az autó világítása.

A legtöbb autó manapság már rendelkezik a hagyományos fényszórók mellett ködlámpával, hátsó ködzárófénnyel, esetleg ledes menetfénnyel is. Minél több világít, annál jobb? Nem feltétlenül.

A minap került a bíróság elé egy tavaly őszi történet, amely megmutatja, hogy nagyon is észnél kell lenni a különböző fényforrások használatával. Történetünk hőse, az utóbb – még nem jogerősen – elmarasztalt autós kora reggel, de már nappali fényben indult útnak.

A gépkocsijának tompított lámpája nem működött, ezért annak ellenére, hogy a látási viszonyok jók voltak, ködlámpát és távolsági fényszórót használt egyszerre. Az előtte haladó személygépkocsi sofőrje ekkor a saját hátsó ködlámpájának felkapcsolásával jelezni akarta a távolsági fényszóró indokolatlan használatát, mire a vádlott dühbe jött, megelőzte autóstársát, és azzal a szándékkal, hogy megállásra kényszerítse, illetve számon kérje, hirtelen lefékezett és megállt előtte. A hátul haladó sofőr intenzív fékezése ellenére sem tudta elkerülni a balesetet, és nekiütközött a büntetőfékező férfi autójának. Kicsi hibából – a tompított izzót a szerelő néhány ezresért kicserélte volna – így lett komoly karosszéria sérülés, több százezres javítás, rendőrségi ügy, bíróságra járás – kész katasztrófa. Az ok: az együttműködésre való képtelenség, mint a legtöbb közúti baleset valódi oka.

A világítással kapcsolatos konfliktusok többsége egyébként a tompítotthoz kapcsolódik, és a fényszórók rossz beállítására vezethető vissza. Részben azért, mert elhanyagoljuk az autóinkat, részben azért, mert a korszerűbb gépkocsik többségében van egy forgatógomb a fénycsóva magasságának az állítására. Ez arra szolgál, hogy a jármű terhelésének változását ki lehessen korrigálni, de sok autós egyszerűen feltekeri, hogy minél jobban lásson. Dugóban állva ki ne tapasztalta volna, hogy a mögötte álló fénycsóvája a tarkóját cirógatja, holott az jó beállításnál a hátsó ablak vonalát sem érhetné el. Mit tehet ilyenkor az ember, lebillenti a visszapillantót és elmormol a foga között némely átkokat. Más a helyzet, ha ugyanez a vakítóra állított fényszóró szemben jön felénk. Ha település határán kívül zajlik a csata, akkor tényleg veszélyes lehet, mert a vezető másodpercekre elveszítheti a látás képességét, és akkor leszaladhat útról, bármi megtörténhet vele. Az autósok egyébként a település határain kívül többnyire felkapcsolt távolsági fényszóróval haladnak, és ha közeledik a másik sávban egy jármű, visszaváltanak tompítottra. A rosszul beállított tompított azonban kiváltja a szemből érkező rosszallását, aki ilyenkor fénykürtöt villant. Ennek eredménye azonban nem a vakítás mérséklése lesz, ellenkezőleg: a megszólított sofőr maga is megvillantja a reflektort, így aztán tényleg elvakítva az autóstársat. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy ezek a csörték következmények nélkül zárulnak, hiszen úgyis jön a következő.

Az egy irányban haladók közötti konfliktusok azért fajulhatnak el inkább, mert a járművek egymás fizikai közelségében haladnak, akár kilométereken keresztül. A büntetőfékezés a végső eszköz ebben a fogásnemben, azonban odáig számos egyéb, bosszantásra alkalmas eszközt vethetnek be a felek. A dudálás, reflektorozás, a rendkívül szűk követési távolság tartása hosszabb útvonalon mind a nyomásgyakorlás egy-egy formája. Viszonylag ritkán vetik be ilyenkor a hátsó ködzárófényt, pedig ez tényleg kellemetlenséget okozhat a követő járműnek. Nem is szabad használni, csak sűrű ködben, és ha tisztul a levegő, ki kell kapcsolni. Más kérdés, hogy ha valaki bosszúból, bosszantásból használja, mint a fenti példában, akkor nemcsak szabálytalankodik, de egy közúti konfliktus eszkalálására használja a biztonsági fényt. A híradásból nem derült ki, hogy a vétkes sofőr mellett megállapították-e a szenvedő fél részbeni felelősségét is. Bár a részleteket nem ismerjük, de lehet, hogy a konfliktus szárba szökkenéséhez szükséges volt a másik fél harciassága is.

A „látni és látszani” elvet követve a következő hónapokban érdemes nappal is használni a tompított fényt, függetlenül attól, hogy rendelkezik-e a gépkocsi ledes menetfénnyel. Ha köd, eső, hó miatt rosszak a látási viszonyok, ki kell kapcsolni a reflektort, és a ködlámpát és/vagy a tompítottat kell használni. Számos korszerű gépkocsit felszereltek fényszóró automatikával, amely érzékeli a külső környezet fényviszonyait és annak megfelelően használ helyzetjelzőt, menetfényt vagy tompítottat. Ahogy barátságtalanabbá válik az idő, érdemes visszavenni az irányítást a mesterséges intelligenciától és kézi vezérlésre váltani. Jobb a békesség!

 N.V.