Ez lesz az utolsó születésnap?

• Névváltoztatással és szolgáltatásbővítéssel készül 125. születésnapjára a Magyar Autóklub.
• Helypénzt kell fizetniük egyes áruházak parkolóiban a közlekedésbiztonság népszerűsítéséért.
• A Trabanttól a Tesláig mindent javítanak az utakon a Sárga angyalok, hamarosan e-rollereket is.
• Az autósok, az autóforgalom kiszorítása helyett az együttműködés pártján áll az Autóklub.

Öt évvel azután, hogy Hatsek Béla optikusmester jóvoltából megjelent az első automobil a magyar utakon, egy egy lóerős Benz Veló, majd néhány hónappal azután a Törley-gyár megvásárolta és munkába állította az ország első teherautóját, 45 férfi gyűlt össze a Royal Szálló egyik különtermében.

Néhány kivételtől eltekintve a magyar utakon akkoriban futó összes automobil tulajdonosa megjelent 1900. november 30-án a Royal Szállóban, hogy gróf Szapáry Pál elnökletével megalapítsák a Magyar Automobil Klubot. A klub első választmányának tagja lett még Bánki Donát, Csonka János, valamint Törley József pezsgőgyáros.

Kilenc hónap híján 125 évvel a Royalban tartott összejövetel után Hatala József, az utódszervezet, a Magyar Autóklub decemberben újraválasztott elnöke lapunknak elmondta, az Autóklub nagyszabású rendezvénysorozatokkal, kampányokkal, figyelemfelhívó eseményekkel és rendezvényekkel készül a novemberi születésnapra, amelynek a fénypontja egy nemzetközi gála lesz, amit a tervek szerint ugyanott rendeznek majd meg, ahonnan a szervezet 125 éve útjára indult: az Erzsébet körúti Corinthia Grand Hotel Royalban.

Ez lesz a tervek szerint Magyar Autóklub utolsó születésnapja ezen a néven. A szervezet a kor követelményeihez, igényeihez, de legfőképpen a közlekedők többségének elvárásához igazodva átalakul és egyidejűleg nevet is változtat. Az új név egyelőre titok, a változás mibenléte azonban nem.

Az alapítás 125. évfordulója így mindenképpen egy új korszak kezdete is lesz az Autóklub életében. Tovább bővíti szolgáltatási és érdekképviseleti körét.

Magyarország legnagyobb autós érdekvédelmi szervezete nehéz, tanulságokban bővelkedő éveken van túl és mint Hatala József fogalmazott, további küzdelmes évek előtt áll. A Covid világjárvány, az emelkedő energiaárak, munkabérek és azok terhei korábban nem látott kihívások elé állították az ország egészét lefedő segélyszolgálatot és a több mint 40 műszaki vizsgaállomást működtető Magyar Autóklubot.

„Miközben jogszabályi kötelezettségeinkből adódóan folyamatosan fejlesztenünk kellett a vizsgaállomásokat, az azokat kiszolgáló informatikai rendszert, 17 évig változatlan volt a műszaki vizsga díja, amiből a fejlesztéseket finanszírozhattuk volna”, mondta az elnök, aki példaként elmondta, csak arra több mint 120 millió forintot költenek, hogy minden vizsgaállomáson legyen mozgássérültek számára használható mosdó.

A forrásokat a balesetmegelőzési kampányoktól és az érdekvédelemtől csoportosították át, másképp fogalmazva: azon spórolták meg a más területeken felmerülő többletköltségeiket.

Hatala József szerint azonban a Magyar Autóklub még ilyen feltételek mellett is mindent megtett a tagsága és általában az autós társadalom érdekeinek a képviseletéért. Még úgy is sikeresen helytálltak minden fronton, hogy közben „újabb házi feladatokat is kaptak”, mint például a külföldről behozott gépjárművek honosítási eljárásának lebonyolítását.

Azt ugyanakkor Hatala József is elismerte, hogy a Magyar Autóklub érdekvédelmi, érdekképviseleti munkája nem mindig jelenik meg szakmai súlyának, megalapozottságának megfelelően, gyakran elnyomja a médiazaj. Szerinte azonban ebből senki ne következtessen arra, hogy nem teszik kellő elszántsággal a dolgukat.

„A jó marketing költséges mulatság, nem engedhetjük meg magunknak”, fogalmazott az elnök. Hiába van például egy jól felszerelt kamionjuk, amiben minden megtalálható, ami a látványos, élményszerű, tehát hatékony közlekedésbiztonsági propagandához és a gyermekek, de talán az idősebbek szórakoztatásához is szükséges, amivel a felnövekvő korosztályok biztonságtudatos közlekedését támogatnák, ha ki sem tud mozdulni a klub újpesti központjának udvaráról.

Üzemanyagra azért még lenne pénzük, ám indulás előtt tisztázniuk kell, hogy ahol szívesen látnák (vagy ahová meghívták) őket, oda vajon milyen útvonalon juthat el a túlsúlyos monstrum. Nincs-e súlykorlátozás például arrafelé?

Gyakran komoly kérdés még az is, hogy mennyibe kerül a területhasználat, mennyit kell fizetniük a balesetmegelőzési programoknak területet adó cégeknek, jellemzően nagy bevásárlóközpontoknak azért, hogy kitelepülhessenek a területükre és ott olyan programokat tartsanak, amelyekkel reményeik szerint rajtuk keresztül ők is hozzájárulnak a hazai közlekedésbiztonság javításához.

„Ha csak tehetjük ezért a rendőrséggel közösen veszünk részt az efféle rendezvényeken, hogy olcsóbb legyen a kivonulás, az általunk biztosított program”, jegyezte meg Hatala.

A Magyar Autóklub autós érdekvédelmi munkájáról szólva Hatala József azt mondta, bár igen gyakran ostromlott vár védőinek érzik magukat, akiket minden oldalról, mindenért támadnak, szakmailag megalapozott érvekkel igyekeznek kiállni a tagság és az autósok érdekeiért.

„Előfordult, hogy egy konferencián megkérdezte egy meghívott, »mit keres itt az autóklub«, a téma, amiről tárgyaltunk ugyanis szerinte nem tartozik az autósokra. Ugyanolyan vendég, résztvevő volt az illető, mint én és a kollégáim. Nem is értettem mire fel az a kirekesztő stílus. Hát nem az lenne a lényeg a közlekedésben, hogy a rendelkezésre álló közlekedésre szolgáló felületeken egyre több és többféle közlekedési eszköznek, módnak kell osztoznia?!

Nem azért kellene dolgoznia minden érintettnek, hogy a közös felületek használata mindenki számára biztonságos legyen és közben a városok se duguljanak be, mindenki, emberek és áruk egyaránt kiszámíthatóan eljuthassanak az úti céljukig…Mindez, szerintünk együttműködést igényelne”, jegyezte meg Hatala József.

Mégsem az efféle megnyilvánulások, autósellenes kirohanások miatt döntött úgy a Magyar Autóklub megfiatalított vezetősége, hogy tovább kellene lépnie, bővíteni a szolgáltatásai körét és komplexebbé tenni szakmai érdekképviseleti munkáját. Egyszerűen „csak” lépést kívánnak tartani a korral, mondta az elnök.

Terveik szerint a kerékpárosok után a mikromobilitási eszközök használói felé is nyitnak majd. Nagy siker volt, amikor megnyitották a MAK kerékpáros szervizoszlopait, ahol a bajba jutott kerékpárosok a kisebb javításokat maguk is elvégezhették. Az is, hogy a Sárga angyalok szükség esetén immár a bringásoknak is segítséget tudnak nyújtani.

„Alapos eszköz- és anyagigény-felmérés szükséges még ahhoz, hogy eldönthessük mikor, milyen problémák esetén vállalhatjuk fel a mikromobilitási eszközök „mentését”. Ha lemerül az akkumulátoruk akkor nyilván mi sem tehetünk mást, mint az autósok esetén: töltünk vagy cserélünk.”

Hatala József azt mondta, már folynak a változások előkészületei. Sok autó csomagtartójában ma már ott található az e-roller, amivel a biztonságos parkoló és az úti céljuk közti utolsó egy-két kilométert teszik meg a közlekedők. Nemcsak logikus, ma már elvárás is a klubbal szemben, hogy az ilyen igényekre is legyen tekintettel.

Arról, hogy a Magyar Autóklubnak milyen jövőképe van, milyennek látja az autósok kilátásait, amikor sokszor érezhetik úgy, hogy egyes településeken az autózás ellehetetlenítése a cél, az autósok kirekesztése a forgalomból, Hatala József elmondta:

„Ténykérdés, hogy a közlekedés alaposan megváltozott az elmúlt években és tartok tőle, hogy ez még csak a kezdet. További jelentős változások előtt állunk, elég csak a mikromobilitási eszközök szélsebes elterjedésére vagy az elektromos autók növekvő számára gondolni. Minden ma még magát elsősorban autósnak vallónak el kell fogadnia, hogy már semmi sem lesz olyan, mint régen. Ez a Magyar Autóklubra is érvényes természetesen”.

Később úgy fogalmazott: Nyilvánvaló, a jövő a megosztott közlekedésé. Sokan már ma is, a jövőben azonban egyre többen lesznek, akik úgy tervezik majd meg a napi közlekedésüket, hogy mindig a lehető leggyorsabb, legkényelmesebb, legbiztonságosabb módon jussanak el úti céljukig. És ennek érdekében váltogatják a közlekedési eszközöket és módokat. Ahol lehet, autóba ülnek vagy közösségi közlekedésre, kisebb távolságra kerékpárral, rollerrel vagy gyalog mennek; ez persze kor-, egészségi állapot, időjárás és lehetőség függő is.

A Klubnak már csak ezért is fel kell készülnie a mind magasabb fokú önvezető rendszerekkel működő járművek mentésére, javítására, az elektromos autók kezelésére. Ennek megfelelően folyamatosan fejlesztik eszközeiket és továbbképzik a munkatársaikat. Mint Hatala József fogalmazott, aki a Magyar Autóklubnál, különösképpen, aki a Sárga angyaloknál dolgozik, annak a Trabanttól a Tesláig minden járműtípushoz érteni kell.

Talán épp a munka sokféleségének köszönhető, hogy stabil szerelőgárda áll a klub és végső soron az autósok rendelkezésére szükség esetén.

Ami a közlekedésszervezést és a közlekedés egyes szereplőinek, most éppen az autósok kirekesztését illeti, Hatala József leszögezte: a közlekedésben mindenki együttműködésre kötelezett.

„Ezt a közlekedés rendjének kialakításakor is figyelembe kellene venni azoknak is, akik olykor talán – finoman fogalmazva – szakmailag nem túl átgondoltan hol itt, hol ott avatkoznak be a város évtizedek alatt kialakult közlekedési rendszerébe”, fogalmazott a MAK elnöke. Nem a város zöldítése ellen vagyunk, mondta, nem is a levegő tisztaságának javítása ellen. Azonban azt senkinek nem lenne szabad figyelmen kívül hagyni, hogy egyes látványos és bizonyos körökben ideig-óráig népszerű lokális intézkedések milyen következményekkel járhatnak egy-egy városrész, de akár egy egész település közlekedésére.

Szerinte első lépésként a városon kívül kell tartani az agglomerációból érkező autóforgalom mind nagyobb hányadát. Parkolókat kell létesíteni a peremkerületekbe, ahonnan közösségi közlekedéssel elérhetők a főbb közlekedési csomópontok. Nem úszható meg belvárosi parkolóházak építése sem, másképp ugyanis nem lehet eltüntetni a parkoló autókat az utcákról, mondta Hatala József.

„Egy-egy utca, de akár több utcát magába foglaló terület autómentesítésével óhatatlanul máshová helyezik a problémát. Ahol ellehetetlenítik az autós közlekedést, kétségtelen, kisebb lesz a forgalom és jobb lesz a levegő. Ám, akik autóval közlekednek, mert ma még esetleg nincs más választásuk, megtalálják az alternatív utakat, ahol igen hamar nagyobb lesz a forgalom és rosszabb lesz a levegő. Szerintem nem ebbe az irányba kellene elmozdulni”, mondta a Magyar Autóklub elnöke.

Hatala József úgy vélte, számos jó példa van a világban arra, hogyan lehet belátható idő alatt élhetőbbé és egyszersmind biztonságosabbá tenni egy város közlekedési rendszerét. Nem megy egyik napról a másikra, szögezte le, de jól előkészítve, kitartó munkával és főleg minden érdekelt bevonásával, tervezhető, ütemezhető és megvalósítható az élhetőbb, járhatóbb, tisztább levegőjű város víziója bárhol Magyarországon.

F.Gy.A.