Féktávon belül hajtott ki a főútra – maradandó fogyatékosságot okozott

  • Két vétlen autós sérült meg egy naszályi autós figyelmetlen kanyarodása miatt
  • A szabálytalanul kanyarodó autós karcolás nélkül megúszta a balesetet
  • Felfüggesztett fogházat és járművezetéstől eltiltást kértek a vádlottra

A kép illusztráció

Két vétlen autós sérült meg abban a balesetben, ami még 2017. október 12-én történt a Komárom-Esztergom megyei Nyergesújfaluban. Egyikük maradandó fogyatékosságot szenvedett. Az ügyben most emelt vádat a Tatabányai Járási Ügyészség.

Az esetet akár banálisnak is minősíthetnénk, ha nem fordulna elő tömegesen a haza utakon és nem okozná évente több tucat ember halálát, könnyebb-súlyosabb sérülését, vagy éppen maradandó fogyatékosságát, mint esetünkben történt.

Egy naszályi férfi Nyergesújfalu belterületén Tát irányába haladt a 10-es számú főúton, majd balra bekanyarodott egy mellékutcába. Nem tudni figyelmetlen volt vagy túl magabiztos, de a manőver kezdetén nyilvánvalóan nem figyelt arra, hogy egy, a saját sávjában vele szemben haladó autó már túlságosan közel, féktávolságon belül van a kereszteződéshez.

A szabályosan közlekedő autót vezető hölgy mindent elkövetett az ütközés elkerüléséért. Vészfékezett és balra húzta a kormányt. Sikerült is elkerülnie az ütközést a szabálytalanul kanyarodó autóssal, ám a mögötte haladó másik járművel már nem.

A balesetben így végül csak két vétlen autós kocsija ütközött össze. Az egyik a 10-es főúton keresztbe fordulva állt meg, a másik az útszéli füves területre sodródott.

Az ütközés következtében csak a két vétlen személygépkocsi vezetői sérültek meg, csak az ő kocsijaik törtek össze. Az egyik sofőrnek, egy hölgynek a jobb oldali sípcsont, bokaízület vég darabos, egy centiméteres rövidüléssel járó, maradandó fogyatékosságként értékelendő sérülése keletkezett. A másik sértettnek – aki szintén egy hölgy volt – nyolc napon túl gyógyuló orsócsont törése keletkezett.

A Tatabányai Járási Ügyészség maradandó fogyatékosságot eredményező közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt nyújtott be vádiratot a naszályi férfi ellen, aki a nyomozás adatai szerint egyértelműen és egyedül felelős a balesetért, mivel a kanyarodás megkezdése előtt nem biztosított elsőbbséget a vele szemben haladó és elsőbbséggel rendelkező másik személygépkocsinak.

Az ügyészség a vádiratban arra tett indítványt, hogy a bíróság ítélje felfüggesztett fogházbüntetésre a vádlottat, tiltsa el a közúti járművek vezetésétől, továbbá kötelezze 250.695 forint bűnügyi költség megfizetésére.

Emlékeztetőül: épp a napokban számoltunk be egy hasonló esetről, amelyben egy szabályosan előző motoros elé kanyarodott egy szabálytalan autós. A motoros is maradandó fogyatékossággal járó sérülést szenvedett.

Abban az ügyben elsőfokon a bíróság az ügyészi indítvánnyal egyezően felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a baleset okozóját; fél év fogházbüntetés kapott, ám az ítélet végrehajtását másfél évre felfüggesztették. Másodfokon azonban a Fővárosi Törvényszék a vádlott büntetlen, és jó közlekedési előéletére tekintettel 600 ezer forint pénzbüntetést is elegendőnek tartott a büntetési cél eléréséhez.

Majd elválik, Komárom-Esztergom megyében mekkora büntetés jár egy ilyen súlyos következményekkel járó baleset okozásáért.

Az egészben az a legszörnyűbb, hogy azt még csak-csak megérti az ember, ha valaki gyorsan hajt. Elkapta a sofőrt a sebességmámor, túlértékelte maga és az autója teljesítőképességét, nem kalkulált az esetleges úthibákkal, a látási viszonyok megváltozásával, mások lehetséges hibáival, szabályszegéseivel, és a többi. Nem bocsánatos bűnök ezek, nem mentik fel a gyorshajtót sem a bírság, sem annak a következményei alól, ha „a sebesség helytelen megválasztásával” balesetet okoz.

Arra azonban nehéz bármiféle magyarázatot is találni, ha valaki féktávolságon belül egy másik jármű elé kanyarodik. Miben reménykedett? Hogy ott és akkor majd hirtelen megváltoznak a fizika törvényei? Hogy ő még abban a rendelkezésére álló rövidke időben mégis képes lesz áthajtani a szembejövők sávján a szembe közeledő autó előtt? Hogy csoda történik? Vagy, hogy „majd fékez az a másik, ha nem akar baleset okozni, végül is ő fog belém jönni és nem én az ő autójába?”

Egy vezetéstechnikai tréner azt mondta: Ha elkerülhetetlennek érezzük a karambolt, ne féljünk a frontális ütközéstől. Vészfékezzünk, és tartsuk az egyenes irányt. orral ütközzünk. Az autóknak ugyanis az orrészében van a legtöbb és legerősebb  passzív védelmi elem. Az extrém nagy sebességű ütközéseket kivéve jobbak a túlélési esélyek, mintha – ugyanazzal a sebességgel – az autó oldalával ütközne egy út széli műtárggyal vagy egy másik autóval.

Vajon belegondolt a vádlott azóta, hogy ha a vele szemben közlekedő hölgy nem akarta volna mindenáron elkerülni az ütközést vele, vagy ha időben meglátja a mögötte közeledő harmadik autót és felfogja, hogy az elé kanyarodó autó kikerülésére tett kísérlettel egy frontális, vagy közel frontális ütközést kockáztat, és nem tér ki, csak fékez, akkor akár ő is húzhatta volna a rövidebbet? A kocsija totálkárosra tört volna. És ha még fel is borul, a következmények megjósolhatatlanok.

Az előzési és a kanyarodási szabályok okozzák a gyorshajtás után a legtöbb halálos és súlyos sérüléssel végződő balesetet. Kétségtelenül a két legveszélyesebb közúti manőverről van szó, ám épp ezeket lehetne kis odafigyeléssel a legkönnyebben elkerülni. De úgy látszik, mindig vannak, akik néhány méter előnyért, a menetidő pár másodperces csökkentéséért az életüket és mások életét is adnák.

F.Gy.A.