Gondolta volna? Halálos közlekedési baleset okozása és gyilkosság kapu be nem csukással

• Nyitva maradt az utcai kapu, és senki nem figyelt az udvaron egyedül játszó kétéves gyermekre
• A futár úgy indult el az autójával, hogy még csak előre sem nézett – pedig akkor talán megelőzhette volna a tragédiát
• A közlekedési balesetekben a gyermekáldozatok többségének a halálát a felnőttek hibája vagy figyelmetlensége okozza
• Többek között ezért van szükség vezetést támogató rendszerekre! Hogy lássuk mi van közvetlenül a kocsink előtt és mögött. Esetünkben életet menthetett volna egy ráfutásriasztó.

A kép illusztráció

A tragédia, mellyel összefüggésben most emelt vádat a Somogy Megyei Főügyészség még 2018 egyik októberi délelőttjén történt egy Lengyeltóti közelében lévő településen. (Az ügyészség a vádemelésről kiadott közleményében elhallgatta a település nevét. Kérdésünkre azt mondták, egy kis lélekszámú településről van szó, ezért döntöttek így.)

Két férfinak kell a vádlottak padjára ülnie egy nem egészen kétéves gyermek halála miatt. Egyiküket gondatlanságból elkövetett emberölés, a másikat halálos közúti baleset okozásának vétségében véli bűnösnek a vádhatóság.

Ha nem egy apróság haláláról lenne szó, akár banálisnak is mondhatnánk az esetet. Egy második életévét még be nem töltött gyermek játszott a családi ház udvarán egyedül. Haza érkezett az apja, majd kevéssel ő utána egy futár állt meg a ház előtt. Küldeményt hozott.

Az apa kiment az utcára, megállt a futár kocsija mellett és átvette a csomagot. A futárnak ki se kellett szállnia, a leengedett sofőr oldali ablakon keresztül intézték az ilyenkor szokásos formaságokat.

Eközben az alig kétéves apróság apját követve kitotyogott az utcára. Tehette, mert az apa nem csukta be maga mögött a kaput, amikor a futár érkezését látva kiment a küldeményéért. A kisgyerek, aki addig is egyedül, felügyelet nélkül játszott az udvaron, csak követte őt.

Miután az apa és a futár mindent aláírtak, a futár tovább indult volna. Ekkor gázolta halálra az apróságot.

A Somogy Megyei Főügyészség közleménye szerint a futár úgy indult el, hogy közben előre sem nézett. Igaz, nem kipörgő kerekekkel, úgynevezett repülőrajttal indult a következő cím felé – a szakértők szerint 4-5 kilométer/óránál nem ment gyorsabban amikor a tragédia történt.

Nem tudni, ha előre néz, észrevehette volna-e a kocsi előtt bóklászó apróságot. Talán igen, és akkor elkerülhető lett volna a baleset, talán nem. De mivel előre sem nézett amikor elindult, a kérdésre adandó válasz mondhatni mellékes.

Persze, ha lett volna ráfutásjelző az autóban, az (talán) felhívhatta volna a sofőr figyelmét, hogy ne induljon el, mert valami vagy valaki van az autója előtt. És persze akkor sem történt volna meg a baleset, ha a sofőr előre néz induláskor. De nem ezt tette.

A futárkocsi fellökte a kisgyereket, aki ettől és attól, ahogy a földre csapódott olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy már a helyszínen életét vesztette.

Az ügyészség a történtek miatt az apa és a futár ellen is végrehajtásában felfüggesztett fogházbüntetés kiszabását indítványozta a vádiratában.

Az apa azért bűnös a vádhatóság szerint, mert gondatlanságával gyermeke halálát okozta. A jog nyelvén beletörődött tettének lehetséges következményébe. Abba, hogy a gyerek a nyitott kapun kifuthat az útra és ott halálos baleset érheti.

Nyilván a gyermek még soha nem tett ilyet, ezért az apában vélhetően még a lehetősége sem vetődött fel annak, hogy ilyesmi történhet. Ahogy a halálos közúti baleset gondatlan okozásával megvádolt futár sem gondolta azt, hogy lépésben haladva halálos balesetet okozhat. S azt sem, hogy akár rács mögé is kerülhet azért, mert elinduláskor egy pillanatra nem nézett előre.

Ki nem tett még ilyet szülőként, sofőrként? És ki hitte volna eddig, hogy egy nyitva hagyott utcai kapu (és az, hogy az eset érintettjei el sem tudták képzelni, hogy rutinszerű cselekedeteik akár tragédiát is okozhatnak) ilyen tragédia okozója lehet?

Magyarországon az elmúlt tíz évben több, mint 100 gyermek halt meg közlekedési balesetben. Többségük utasként, szüleik autójában.

Bár, ha a fiatalokról van szó az utóbbi egy-két évben elsősorban az olyan esetekről szólnak a híradások, amikor mobilozó, a zenét fül- vagy fejhallgatón keresztül túl hangosan hallgató tinik autó, busz, villamos, HÉV vagy éppen vonat elé sétálnak, ez – mint azt több gyalogosgázolásról térfigyelő kamerákkal készült felvétel is igazolja – nemcsak a fiatalokra jellemző ma már.

A kisgyermekek szerencsére még nem mobiloznak az utcán. Ők csak szaladgálnak. Veszélyérzetük még nincs, nem tudják mivel járhat, ha egy autó elé lépnek. Ezért kell fogni a kezüket az utcán – akár tetszik ez nekik, akár nem. Különösen, ha az úttesten haladnak vagy ha a zebrához közelednek.

Tavaly szeptemberben az egész országot megrázta az ismert és népszerű énekes. L. L. Junior hároméves fiának, Dávidnak a tragédiája. A kisfiú édesanyjával haza felé tartott, amikor egy zebra előtt kirántotta a kezét édesanyja tenyeréből és az úttestre futott. Épp akkor ért oda egy autó. Esélye sem volt azonban már megállni. Dávidka a helyszínen életét vesztette. [Az esetről korábban írt cikkünk itt olvasható.]

Dávidka édesanyja éppen csak nem fogta elég erősen a kisfiú kezét, és máris megtörtént a baj. A Somogy megyei esetben az apa épp csak annyi időre hagyta nyitva a kaput, amíg aláírta a futár kézbesítőkönyvét. Mindkét eset tragédiával végződött.

F.Gy.A.