Hat telefonhívás 69 ezer forintért

Kétféle autós és motoros létezik. Akiknek a jogosítvány megszerzése után többé már nem kell semmiféle utánképzésre, vizsgára, és alkalmassági vizsgálatra menniük; ők a túlnyomozó többség. Aztán vannak, akiknek olykor muszáj. Szerencsésebb esetben még nem kötelező, de nagyon ajánlott, mert túl sok büntetőpontot gyűjtöttek be, s előbb-utóbb bevonják a jogosítványukat. Másokat a rendőrség vagy a bíróság kötelez utánképzésre, vagy azért, mert már összegyűlt a 18 pontjuk és ezért bevonták a jogosítványukat, vagy mert elkövettek valamilyen közlekedési bűncselekményt.

Itt megtalálható, hogy az egyes közlekedési bűncselekményekért, illetve szabálysértésekért hány büntetőpont jár. Csak, hogy ki-ki kiszámolhassa megér egy telefonálás három pontot, avagy a másik autóst megillető elsőbbség meg nem adása, illetve a zebrán parkolás hatot.

Szilágyi Tibor a Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Kft. vizsgáztatási igazgatóhelyettesének elmondása szerint az utóbbi időben egyre többen élnek a lehetőséggel, hogy egy önként vállalt utánképzéssel csökkenthetik „büntetőpontjaik” számát. A vonatkozó szabályozás szerint ugyanis a nyilvántartó hivatal mindenkit értesít, ha már összegyűlt 13 pontja. Ekkor még bárki szabadon eldöntheti, jelentkezik-e egy önkéntes utánképzésre, vagy bízik abban, hogy több – pontot érő – szabályszegést már nem követ el, vagy ha mégis elkövetne, nem kapja rajta a rendőr.

Az önkéntes – pontszámcsökkentő – utánképzésre jelentkezők száma nem véletlen nő dinamikusan. A vonatkozó előírások szerint, akinek még csak 13 pontja van, az egy tanfolyammal 9 pontot faraghat le járművezetői előéleti  pontjaiból. Érdemes tehát már akkor jelentkezni, mert aki csak akkor jelentkezik, amikor már összegyűjtött 17 pontot, az már csak hat pontot tud töröltetni a gyűjteményéből. További előny, hogy az ügynevezett harmadik utánképzési programba soroltaknak (erre majd még visszatérünk) a tanfolyam végén nem kell vizsgázniuk.

Azoknak a többsége, akik később önként jelentkeztek utánképzésre, jellemzően kézben tartott mobiltelefonon csacsogtak a rendőr orra előtt, vagy ehhez fogható súlyosságú szabályszegést követtek el.

A harmadik utánképzési programba azok tartoznak, akiknek, ha tetszik, ha nem, részt kell venniük valamilyen utánképzésen, ha valaha is vissza akarják kapni a jogosítványukat. Például, akik már összegyűjtötték a 18 büntetőpontjukat. Továbbá, akiket a bíróság valamilyen közlekedési bűncselekmény elkövetése miatt eltiltott a járművezetéstől és emiatt kell utánképzésen részt venniük. Továbbá azok számára is kötelező az utánképzés, akiket a bíróság  vagy a szabálysértési hatóság közlekedési szabálysértés miatt legalább 6 hónapra a járművezetéstől eltiltott. Ők sem kaphatják vissza ugyanis a vezetői engedélyüket utánképzés nélkül.

Akár a hatóságok vagy bíróság küldik, akár önként jelentkezik valaki utánképzésre, az eljárás ugyanúgy kezdődik. Jelentkezni kell a Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpontban. Ott egy „feltárásnak” nevezett háromlépcsős program keretében felmérik, hogy miért nem képes a jelentkező szabályosan közlekedni. A feltárás „B” kategóriás vezetői engedély esetében 18.220 forint.

Ezt az összeget azonban az utánképzésre önként jelentkezőknek nem kell megfizetniük, mivel az esetükben nincs feltárás. Még egy ok, hogy miért nem érdemes megvárni a teljes kipontozódást. Az önkénteseket  automatikusan a „közlekedési szabályok megtartását célzó” III. képzési programba sorolják be. Döntő többségük azért került veszélyesen közel a kipontozódáshoz, mert vezetés közben kézben tartott mobiltelefont használt, nem kapcsolta be a biztonsági övét, illetve gyorshajtáson érték. Ezek az utánképzésre jelentkezők esetében a legtipikusabb kipontozódási okok.

Akiket a hatóságok vagy bíróság küldenek utánképzésre, azoknak kötelező a részvétel a feltáráson. Ott előbb felmérik a közlekedési ismereteiket – ez lényegében azt jelenti, hogy tudják-e a KRESZ-t és tisztában vannak-e a forgalomban való részvételhez szükséges elemi magatartási szabályokkal. Egy hatvanhat kérdésből álló tesztet kell kitölteniük, az alapján állapítja meg egy szakember, hogy vannak-e hiányosságok az illető elméleti felkészültségében.

A feltárás második szakaszában az utánképzésre kötelezett gyakorlati vezetési képességét vizsgálják. Ez a hasonlít a gépjárművezetői gyakorlati vizsgához: egy vizsgabiztosi képesítésű szakemberrel beülnek egy autóba és különböző útvonalakon autóznak egy keveset. Itt még nem lehet megbukni, itt még csak az dőlhet el, hogy a vonatkozó előírások szerint milyen utánképzési programban kell majd részt vennie a vizsgált sofőrnek.

A vizsgálat harmadik részében egy pszichológussal kell elbeszélgetni. Ennek a vizsgálati szakasznak főleg azoknál van különösen nagy jelentősége, akiket ittas vezetés miatt küldtek utánképzésre. Márpedig az utánképzésre kötelezettek fele alkoholproblémák miatt kapja a „beutalót” a hatóságoktól vagy a bíróságtól.

Minden esetben a feltárás megállapításai és a vonatkozó jogszabályok előírásai alapján dől el, hogy kinek milyen programban kell a későbbiekben részt vennie. Akinek az elmélettel vannak gondjai  (például nem ismeri a KRESZ-szabályokat, vagy a -táblákat), elküldik egy megfelelő jogosultsággal rendelkező vállalkozáshoz, ahol a témakörökben és óraszámban el kell végeznie egy tanfolyamot, majd le is kell vizsgáznia. Ez az I.-es program, ami egy legfeljebb hatórás tanfolyammal és vizsgával számolva 40.250 forintba kerül. A pótvizsga még plusz hatezer.

Hasonló procedúrán kell végigmennie azoknak is, akiknek a vezetés gyakorlati részével vannak gondjaik. Nyilván őket az utánképzésen elsősorban azokra a feladatokra trenírozzák, amelyekkel gondjaik voltak. A hét plusz egyórás utánképzés és vizsga 53.760 forintba került.

A már említett harmadik, a „közlekedési szabályok megtartását célzó” programban kétszer hat órában megpróbálják a korábbiakhoz képest nagyobb szabálytiszteletre és fegyelmezettebb szabálykövetésre bírni a jelölteket, 69 ezer forintért.

A negyedik programba gyakorlatilag csak azokat osztják be, akik halálos közlekedési balesetet okoztak. Ott segítenek feldolgozni a történteket, szembenézni az elkövetett szabályszegés súlyos következményeivel. Mindez egy ötször ötórás tanfolyamon történik, 143.750 forintért.

A három további képzési programot az ittas vezetők számára dolgozták ki. Aszerint kerülhet valaki az  V., a VI., vagy a hetedik csoportba, hogy enyhén, közepesen vagy erősen ittas volt, amikor elkapták, vagy amikor balesetet okozott. Ezek a tanfolyamok, egyszer hét, háromszor, illetve ötször öt órásak és 40.250, 86.250 vagy éppen 143.750 forintba kerülnek.

Nincs korlátozva, hogy egy autóst hányszor lehet utánképzésre küldeni. Szilágyi Tibor elmondása szerint vannak visszatérő ügyfeleik. Az ittas vezetésért utánképzésre küldöttek nagy része többször megfordul náluk. A „visszaesők” döntő többsége közülük kerül ki. Gyakorlatilag semmiféle következménye nincs annak ma még, ha például valakit rendszeresen elküldenek utánképzésre, mert ittasan vezetett vagy ittasan okozott kisebb balesetet.

Még talán azok vannak a legnagyobb kockázatnak kitéve, akiknek a gyakorlati vezetéssel vannak gondjaik. Őket ugyanis öt sikertelen vizsga után pályaalkalmassági vizsgálatra küldhetik. Ha ott sem sikerül teljesíteni a követelményeket, az akár már a jogosítványukba is kerülhet.

F.Gy.A.