Hullámzó tendenciák évtizede – 1. rész

Magyarország közúti közlekedésbiztonsági helyzetének alakulása 2010 és 2020 között a Központi Statisztikai Hivatal véglegesített adatai alapján

Az elmúlt évtized közúti közlekedésbiztonsági helyzetének alakulásával kapcsolatban sok minden elmondható, az viszont egészen bizonyosan nem, hogy a baleseti trendek az előzetes terveknek, a közlekedésbiztonsági programoknak megfelelően, valamint egyenletesen alakultak. Az elmúlt fél évszázad során több olyan évtized is volt, amelyeket a közúti halálozások számának csaknem folyamatos növekedése, vagy éppen csökkenése jellemezte. Ezzel szemben a 2010-2020. közötti időszak meglehetősen változatosan alakult: az első évek sikereit a megtorpanás, majd a visszaesés követte, de az évtized végére a trend iránya ismét kedvezően változott, és meglepetésszerű eredményeket hozott.

A változásokban igencsak bővelkedő előző évtized „méltó” befejezése volt a 2020. év, amikor – részben a Covid-19 világjárvány, valamint a kapcsolódó intézkedések, részben pedig az egyéb folyamatok és beavatkozások hatására – az európai országok többségében a balesetben meghalt személyek száma soha nem tapasztalt mértékben csökkent.

Lényegében az uniós helyzethez hasonló folyamatokat, valamint az évtized sikeres zárását figyelhetjük meg hazánk közúti közlekedésbiztonsági helyzetének alakulásában is – ez állapítható meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2020. évi ellenőrzött és véglegesített baleseti statisztikai adataiból.

I.

Személysérüléses közúti baleseti adatok alakulása 2020-ban

A KSH március közepén tette közzé azokat az ellenőrzött és véglegesített statisztikai adatokat, melyek az elmúlt évi közúti baleseti helyzetet tükrözik a bekövetkezésüket követő 30. napi helyzetnek megfelelően.

Első, és egyik legfontosabb megállapítás, hogy a 2018 szeptembere óta tartó kedvező trend további folytatódásaként a 2020. év rendkívüli eredményeket hozott a közúti közlekedésbiztonság terén. Az elmúlt évben a főbb baleseti mutatók szinte kivétel nélkül kedvezően alakultak területi és országos szinten egyaránt: a személysérüléses közúti balesetek, a balesetben meghalt személyek, a súlyosan és a könnyen sérült személyek, valamint az ittasan okozott balesetek száma egyaránt csökkent.

a) Személysérüléses közúti balesetek alakulása

A véglegesített statisztikai adatok alapján 2020. január 01. és december 31. között összesen 13 778 személyi sérüléssel járó közúti balesetet okoztak hazánk úthálózatán, 17,1 %-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban (2019-ben 16 627 balesetet regisztráltak).

 

Év	Halálos kimenetelű	Súlyos sérüléses	Könnyű sérüléses	Összesen
2019	530	4 834	11 263	16 627
2020	423	4 105	9 250	13 778
Arány	79,8%	84,9%	83,1%	82,9%

Személysérüléses közúti balesetek alakulása (2019-2020)

 A közúti balesetek összességén belül a kedvező tendencia valamennyi súlyossági fokú baleset vonatkozásában kimutatható. A halálos közúti balesetek számában országos szinten 20,2%-os (530 helyett 423), a súlyos kimenetelű balesetek terén 15,1%-os (4 834 helyett 4 105), a könnyű sérüléses baleseteknél pedig 16,9%-os (11 263 helyett 9 250) csökkenés figyelhető meg.

Az eltérő súlyossági fokú baleseteket szemléltető ábrán látható, hogy az elmúlt évben okozott közúti balesetek valamivel több, mint kétharmadát (67,2%-át) a könnyű sérüléses balesetek tették ki, a súlyos sérüléses balesetek aránya 29,8%, a halálos kimenetelűeké pedig 3,0% volt.

b) A balesetben meghalt, megsérült személyek számának alakulása

2020-ban a közúti balesetben megsérült, illetve meghalt személyek száma összesen 18 176 fő volt az egy évvel korábbi 22 198 fővel szemben. A több mint négyezer fős negatívumnak(!) köszönhetően ezen a területen egy év alatt 18,1%-os csökkenés mutatható ki.

Év	Meghalt	Súlyosan sérült	Könnyen sérült	Összesen
2019	602	5 482	16 114	22 198
2020	460	4 655	13 061	18 176
Arány	76,4%	84,9%	81,1%	81,9%

 Közúti balesetben meghaltak, megsérültek számának alakulása (2019-2020)

Közismert, hogy a közúti közlekedésbiztonság terén a legfontosabb baleseti mutató a halálos áldozatok számának alakulása. Az ezredforduló, illetve az első uniós Fehér Könyv 2001. évi kiadása óta valamennyi ismert, mennyiségi célokat tartalmazó hatályos közlekedésbiztonsági program – legyen az közösségi, vagy nemzeti szintű stratégia – célként tűzte ki a balesetben meghalt személyek számának visszaszorítását.

Ezzel kapcsolatban fontos kiemelni, hogy hazánkban tavaly éppen a közúti halálozások terén történtek a legkedvezőbb változások, hiszen 2020. január 01 és december 31 között 23,6%-kal, azaz 142 fővel kevesebben vesztették életüket a hazai utakon, mint 2019-ben. A KSH adatok alapján 2020-ban összesen 460 emberéletet követelt a közúti közlekedés, míg egy évvel korábban 602 fő vált közúti baleset áldozatává.

Az elmúlt évi adatok két közlekedésbiztonsági „rekordot” is jeleznek:

• hazánkban először csökkent 500 fő alá a balesetben meghalt személyek száma,
• több mint ötödével, 22,2%-kal kevesebb közúti halálozás történt, mint 2013-ban, a hazai közlekedésbiztonság addigi legkedvezőbb évében (akkor 591 fő vesztette életét közúti közlekedési balesetben).

A magyar baleseti statisztikai rendszer adatgyűjtésének kezdete óta még soha nem haltak meg olyan kevesen a közútjainkon, mint 2020-ban (az eddigi negatívumot az 1950-es évek közepén mérték, 1957-ben például 533 halálos áldozatot regisztráltak).

Az Európai Unióban ugyancsak fontos baleseti mutató a súlyosan sérült személyek számának alakulása.

Az Európai Bizottság az elmúlt évtizedben fontos feladatként jelölte meg a súlyosan sérültek számának csökkentését. A 2011-2020. között hatályos közlekedésbiztonsági programba ez a szándék mennyiségi célkitűzésként még nem kerülhetett be, tekintettel arra, hogy szükség volt a súlyos sérülés fogalmának uniós szintű egységes meghatározására, majd a vállalható célkitűzés egyeztetésére. A súlyosan sérült személyek számának felére csökkentése ugyanakkor fontos része lett az új, a 2021-2030. közötti időszakra vonatkozó uniós programnak.

Hazánkban a büntetőjogi értelemben 8 napon túl gyógyuló, súlyos sérülést szenvedett személyek száma a 2019. évi 5 482 főről 4 655 főre, azaz 15,1%-kal csökkent, míg a  könnyen sérültek száma is visszaesett az előző évi adatokhoz képest, országos szinten 18,9%-kal (16 114 főről 13 061 főre).

c) Az ittasan okozott személysérüléses közúti balesetek alakulása

A KSH adatai azt mutatják, hogy az elmúlt évben tovább folytatódott a bő évtizeddel ezelőtt kezdődött, egészen pontosan 2008 óta tartó kedvező trend, mely az ittasan okozott balesetek alakulását jellemzi. Tavaly ugyanis a 2019. évi 1 396 fővel szemben 2,5%-kal kevesebb, azaz összesen 1 361 személy okozott személysérüléses közúti balesetet ittas állapotban.

Ez az adat azt jelzi, hogy a 2020. évet nem csak a közúti balesetben meghalt személyek, hanem az ittasan okozott balesetek vonatkozásában is az eddigi legkedvezőbb esztendőként könyvelhetjük el statisztikai rendszerünk fennállása óta.  Ugyanakkor az a tény, hogy tavaly átlagosan csaknem minden tízedik személysérüléses balesetet ittas közlekedő (járművezető, gyalogos) okozott, nem adhat okot az ünneplésre, hiszen bőven van még teendő ezen a területen.

Egy rövid „történelmi” visszatekintés: egy évvel azelőtt, hogy az ittasan okozott balesetek trendje kedvezőre fordult, azaz 2007-ben még 2 855 személysérüléses közúti balesetet okoztak szeszesitaltól befolyásolt állapotban a hazai utakon (ez több mint kétszerese a 2020-ban mértnek), és az ittasan okozott baleseteknek az összes baleseten belüli aránya 13,8% volt. Amennyiben még messzebbre tekintünk vissza az időben: a rendszerváltás évében, 1990-ben rendkívül sok, összesen 4 258 balesetet okoztak szeszesitaltól befolyásolt állapotban, és ezeknek a baleseteknek az aránya akkor 15,3% volt).

A következő táblázat az ittasan okozott balesetek elmúlt évi alakulását szemlélteti meghatározott úthasználók szerinti bontásban.

Év	Jármű-vezetők	Ebből:				Gyalogos	Utas, egyéb	Összesen
		motor-kerékpár	személy-gépkocsi	kerékpár	segédm. kerékpár
2019	1 353	47	786	307	146	42	1	1 396
2020	1 318	46	784	289	119	43	–	1 361
Arány	97,4%	97,9%	99,7%	94,1%	81,5%	102,4%	–	97,5%

Ittasan okozott személysérüléses közúti balesetek alakulása (2019-2020)

Látható, hogy a KSH által e táblázatban kiemelt valamennyi járművezetői kategória esetében tavaly kevesebb alkalommal állt az alkoholfogyasztás közúti baleset hátterében, mint 2019-ben. A legnagyobb (18,5%-os) csökkenés a segédmotoros kerékpár vezetők körében történt, míg a személygépkocsi vezetőknél ez a változás elenyésző mértékű (mindössze két balesettel jelent kevesebbet). A gyalogosok tavaly egyetlen balesettel okoztak többet ittas állapotban, ami szintén nem értékelhető lényegi változásként a bázisév adatához képest.

Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy az ittas állapotban balesetet okozókon belül nagyon magas a kerékpárosok aránya. A 2020-ban mért 21,3%-os részesedésük azt jelenti, hogy átlagosan minden ötödik ittas balesetet kerékpárral közlekedő személy okozott. Ezen a területen a kerékpárosok részaránya a második legmagasabb a közúti forgalomban résztvevők döntő többségét kitevő személygépkocsi vezetők után.

Az adatok alapján általánosságban az is kijelenthető, hogy minél nagyobb teljesítményű kétkerekű jármű nyergébe ülnek a vezetők, annál kevésbé „vállalják be” az ittas vezetés kockázatát (az ittasan okozott balesetek aránya a kerékpározók körében a legmagasabb, míg a motorkerékpár vezetők körében a legalacsonyabb).

A KSH adataira tekintettel továbbra is indokoltnak tűnik az ittas kerékpározásra vonatkozó hatályos szabályozás felülvizsgálata, amelyet a KBAP 2020-2022 akcióprogram is a nevesített feladatok között említ. A felülvizsgálat szükségességét az elmúlt időszak baleseti tapasztalatai, az ittasan okozott kerékpáros balesetek magas aránya, valamint a közösségi ajánlások és a nemzetközi gyakorlatok egyaránt alátámasztják. Ezzel kapcsolatban megoldási javaslatként fogalmazható meg a 2012. előtti szabályozás visszaállítása.

Az ittasan okozott baleseteknek az összes személysérüléses közúti baleseten belüli aránya 2020-ban 9,87% volt. Ez ugyan magasabb a 2019-ben mért 8,39%-os értéknél, ugyanakkor szükséges megjegyezni, hogy a változás alapvetően az összes közúti közlekedési baleset számát jellemző, az ittasan okozott baleseteknél jelentősen nagyobb volumenű (a 2,5%-kal szembeni 17,1%-os) csökkenésből adódik.

d) A közúti balesetek okai

A fő baleseti okok sorrendjében az elmúlt évekhez képest nem történt érdemi változás. A tavaly okozott 13 778 közúti baleset okai között első helyen emelhető ki az abszolút és relatív gyorshajtás (az összes baleset valamivel több mint egyharmada történt emiatt), másodikként az elsőbbségi jog meg nem adása (24%-os részesedés), harmadikként pedig a kanyarodás szabályainak meg nem tartása (16%-os részesedés).

Az előzésre vonatkozó szabályok megszegése, valamint a gyalogosok hibája a tavaly okozott közúti balesetek egyaránt 4-4%-ának állt a hátterében.

A hosszabb időszakra visszanyúló baleseti adatsorok azt mutatják, hogy az elsőbbségi jog meg nem adása, a kanyarodási szabályok megszegése, a követési távolság meg nem tartása, valamint a gyalogos hibája miatt bekövetkező balesetek leginkább a lakott területen belüli utakon jellemzők (ezért ezekben a mutatókban Budapest elsődlegessége nem meglepő). Ezzel szemben a szabálytalan előzésre, figyelmetlenségre, valamint műszaki hibára visszavezethető balesetek gyakorisága vidéken nagyobb (utóbbi kategóriák vonatkozásában rendszerint hazánk legnagyobb területű, lakosságú és közúti forgalmú megyéjében, Pest megyében okozzák a legtöbb balesetet).

e) A közúti balesetek okozói

2020-ban a személysérüléses közúti balesetek csaknem kétharmadát (64%-át) a személygépkocsi vezetők okozták, őket második helyen, 12%-os aránnyal a kerékpárosok követik. Tavaly a tehergépjármű vezetők az összes baleset 9%-ának okozásáért voltak felelősek, míg a motorkerékpárosok, a segédmotoros kerékpárosok és a gyalogosok részaránya egyaránt 4-4%-os, az autóbusz vezetőké pedig 1%-os volt a balesetek okozóin belül.

A következő táblázatban az elmúlt két évben okozott közúti balesetek száma látható úthasználók szerinti bontásban.

Év	Személy-szállító jművek	Ebből:				Teher-szállító jművek	Gyalogos	Utas, egyéb	Összesen
		motor-kerékpár	személy-gépkocsi	kerékpár	segédm. kerékpár
2019	14 042	766	10 865	1 607	604	1 467	848	270	16 627
2020	11 692	599	8 839	1 600	512	1 224	601	261	13 778
Arány	83,3%	78,2%	81,4%	99,6%	84,8%	83,4%	70,9%	96,7%	82,9%

 Személysérüléses közúti közlekedési balesetek az okozók szerint (2019-2020)

Valamennyi úthasználói csoport tagjai kevesebb személyi sérüléssel járó balesetet okoztak 2020-ban, mint 2019-ben. A legnagyobb arányú csökkenés a gyalogosok (29,1%) és a motorkerékpárosok (21,8%) esetében figyelhető meg, míg legkevésbé – mindössze 7 balesettel – a kerékpárosok által okozott balesetek száma csökkent (0,4%). Utóbbira – legalábbis részben – minden bizonnyal magyarázatként szolgál, hogy az új koronavírus megjelenését, valamint az utazási korlátozásokat is tartalmazó kormányzati intézkedéscsomag március 11-től történő bevezetését követően jelentősen többen választották napi közlekedésük eszközéül a kerékpárt.

Figyelemre méltó továbbá, hogy a tehergépjármű vezetők 2020-ban 16,6%-kal kevesebb balesetet okoztak, mint egy évvel korábban, miközben valószínűsíthető – bár erről pontos és hivatalos adat jelenleg még nem áll rendelkezésre –, hogy a Covid-19 járvány egyik hatásaként tavaly március közepétől a tehergépjárművek közúti forgalmon belüli részaránya a személyforgalom érezhető visszaesése mellett megnövekedett.

f) A közúti balesetek természete

A 2020. év közlekedésbiztonsági folyamatait szemléltető utolsó ábra a közlekedési balesetek természet szerinti megosztását mutatja be.

Tavaly a személysérüléses közúti balesetek több mint felében, 53%-ában haladó járművek ütköztek össze, álló járműnek ütközés az esetek 2%-ában, szilárd tárgynak ütközés pedig az esetek 5%-ában történt. Felborulás, farolás, vagy pályaelhagyás jellemezte az összes baleset csaknem egyötödét (19%-át), míg gyalogos elütések aránya 13% volt.

(Folytatjuk)

G.I.