Ki miért pattan nyeregbe és miért nem?

• Nem kell menetrendekhez igazodni, és városban minden másnál gyorsabb.
• 2 in 1 kerékpáros program: Munkába, iskolába járni és sportolni egyszerre.
• Sokakat visszatart a romló közlekedési morál, az infrastruktúra minősége.
• A sehonnan sehová vezető kerékpárutak miatt nehéz útvonalakat tervezni.

 

Mi motiválja az embereket? Miért cserélik mind többen kerékpárra az autót, de már a közösségi közlekedést is? És mi tartja vissza a kerékpározástól azokat, akik szívesen váltanának két kerékre, de mégsem teszik?

A Magyar Kerékpárosklub megbízásából az Idea intézet országos kvalitatív kutatás mindemellett arra a kérdésre kereste a választ, hogyan gondolkodnak a magyarok a kerékpározásról? A 2025 elején a közlekedési célú kerékpárosokat vizsgáló online fókuszcsoportos 20-60 év közötti, különböző hátterű és lakóhelyű résztvevőket kérdeztek tapasztalataikról. Szándékuk és reményeik szerint a válaszok segítsen megérteni a kerékpározás választásának, elutasításának mozgatórugóit, így hozzájárulva a jövő kerékpárosbarát döntéseihez.

A kutatás publikált összegzése itt érhető el.

A kerékpározás reneszánszát éli. Mind többen közlekednek immár napi szinten kerékpárral a nagyvárosokban és a fővárosban is. Azonban akárhány előnye is van a kerékpáros közlekedésnek, vannak komoly visszatartó erők is, amelyek sokakat elrettentenek a kerékpár rendszeres használatától.

A felmérés szerint a válaszadók többsége a kerékpározást tartja a legszabadabb közlekedési formának. Szabadságot és élményt ad egyszerre. Ugyanakkor praktikus közlekedési mód is, nem kell semmiféle menetrendhez alkalmazkodni, kerékpárral mindenki akkor indul útnak, amikor akar. Nem kell aggódni amiatt sem, hogy vajon az úti cél környékén lesz-e majd szabad parkolóhely. Az útvonal is szabadon megválasztható az útviszonyok, dugók, az időjárás függvényben. Nincs zsúfoltság, tömeg.

Mindazonáltal a szabad levegő még városi környezetben is vonzóbb sokak számára a közösségi közlekedés nem minden esetben légkondicionált járműveinél. Jó időben a szebb látványt nyújtó útvonalak használata pedig már önmagában is boldogságot okoz. Nem mellesleg tekerés közben a bringások megszabadulhatnak a napi gondok okozta feszültségektől, „kiengedhetik a gőzt”.

Bizonyított tény, hogy rövid távon a kerékpár városi forgalomban minden más közlekedési eszköznél gyorsabb.

Jelentős motivációs tényező, hogy a kerékpározásnak nincsenek olyan fix költségei, mint az autózásnak vagy a motorozásnak, a fenntartás költségei pedig rendkívül alacsonyak.

Sokak egyfajta 2 in 1 megoldásként is tekintenek a kerékpározásra. A munkába, iskolába járás és a napi ügyek intézése közben nyeregben töltött kilométereket (vagy azok egy részét) ugyanis az egészségük megőrzése érdekében végzendő mozgásnak tudják be. Így nem kell külön időt keresniük sportolásra, vagy ha mégis, akkor is kevesebbet, mintha nap közben autót, tömegközlekedést használnának.

A kutatók arra is rámutattak: a kerékpározás és az egészséges életmód összekapcsolhatósága mind erősebb motivációs tényező a kezdő és a rendszeres kerékpározók körében egyaránt.

A kerékpározás mindemellett kiváló közös családi program, közösségteremtő és összetartó tevékenység is.

Amik ugyanakkor sokakat visszatartana attól, hogy a kerékpárt rendszeresen közlekedési eszközként használják, az a növekvő frusztráltság az utakon, a kerékpárosok tapasztalatai szerint romló közlekedési morál és hogy a többi közlekedő nem tekinti őket egyenrangú partnernek. Elsősorban az autósoktól, vidéken inkább a kamionosoktól tartanak, jellemzően azért, mert nem tartanak megfelelő oldaltávolságot, és mert sokszor a kerékpárútra parkolnak.

Növeli ugyanakkora a kerékpárosok frusztrációját a folyamatosan növekvő forgalom mellett az is, hogy az növekvő számú (és nem minden esetben felkészült) kerékpáros mellett olyan új szereplők is megjelentek a közlekedésben, mint a rolleresek vagy a robogós futárok. A felmérésben résztvevők szerint a futárok azok, akik különösen rontják a kerékpárosok megítélését a közvélemény, döntően a gyalogosok előtt.

Nehezíti a kerékpározás melletti elköteleződést a mind szélsőségesebb időjárás is. Az a tény, hogy hol erős viharok törtnek ránk, hol pedig a hőség, nem teszi vonzóvá a kerékpározást. Ahogy a megkérdezettek szerint a kerékpáros utak állapota sem.

Sok út meglehetősen rossz minőségben készült el, a karbantartására pedig nem is különítenek el forrásokat, emiatt azok viszonylag gyorsan tönkre mennek, a kátyúk miatt járhatatlanná válnak. Azonban nemcsak a burkolat minőségéről van szó, amikor rossz minőségű kerékpárutakról esik szó.

Sokan kifogásolják, hogy a megépült kerékpárutak kialakítása, vonalvezetése átgondolatlan. „Sehonnan vezetnek sehová”. Még a rutinos kerékpárosoknak sem könnyű az útvonaltervezés. Logikátlanul vannak kialakítva (nincsenek összeköttetésben), nem a megfelelő helyeken vezetik azokat.

A kutatás szerint a nem kellően biztonságos kerékpárút vagy kerékpársáv hiánya sokakat visszatart a rendszeres kerékpározástól.

Sokan kerékpáros nem rendelkezik megfelelő tudással, nemcsak az útvonaltervezéshez, a biztonságos közlekedéshez, a megfelelő (láthatóságot és védelmet nyújtó) ruházat kiválasztásához, a menet közben felmerülő kisebb műszaki problémák megoldásához.

Jelentős visszatartó erővel bírnak a gyakori kerékpárlopások. Ma már egy jobb kerékpár kisebb vagyonba kerül, már csak ezért is fontos, hogy a tulajdonosaik biztonságban tudhassák a gépüket, amíg dolgoznak, tanulnak vagy ügyeiket intézik.

Jelenleg úgy tűnik nincs biztos módszer a kerékpártolvajokkal szemben. Az utcán, különösen a vasútállomások környékén nem lehet hagyni a lezárt kerékpárt. A biztonságosnak mondható zárak kényelmetlenek, a bringások nem is bíznak bennük, mert a tolvajoktól azok sem védik meg a járgányukat.

Fedett és zárható (esetleg kamerával is megfigyelt) kerékpártárolókra lenne szükség. Emellett a jelentés fontosnak tartaná a közlekedési ismeretek oktatása mellett a biztonságos tárolást, lezárást is oktatni a kerékpárosoknak, és persze azt is, hogy milyen a jó zár.

A felmérés szerint a kerékpárosok elsősorban nem új szabályok megalkotását és bevezetését tartanák szükségesnek, hanem a meglévők betartatását, a szabályszegések „komolyabb szankcionálását”, hogy minden közlekedő betartsa a rá vonatkozó már meglévő szabályozást.

 

F. Gy. A.