Kikre kell most a leginkább figyelni az utakon?

• Évente több mint 7000 nagyvadat gázolnak el a magyar utakon – tízből nyolc őz.
• A rendőrség 12 pontja a vadgázolások következményeinek enyhítésére, megelőzésére.
• A CASCO biztosítások többsége vadkárra nem fizet, célszerű vadkárbiztosítást kötni.

Július végétől drasztikusan megnő a vadveszély az utakon. Elsősorban az erdős-ligetes területeken áthaladó utakon közlekedőknek kell számítaniuk mostantól az őzek, majd augusztus végétől szarvasok felbukkanására olyan helyeken és útszakaszokon is, ahol máskor nemigen fordulnak elő.

Megkezdődött az őzek párzási szezonja. Az Országos Magyar Vadászkamara erről immár hagyományosan külön felhívást tett közzé a honlapján, melyben fokozott óvatosságra kéri az autósokat. Évente mintegy 7400 nagyvadat gázolnak el a magyar utakon, ami miatt a vadásztársaságoknak és az autósoknak is tetemes káruk keletkezik.

Az utakon elütött állatok többsége (a kamara adatai szerint 78%) a közel 370 ezer egyedet számláló őz állományból kerül ki.

Az üzekedés idején a bakok üldözik a sutákat és a konkurens bakokat egyaránt. Eközben gyakrabban és nagyobb távolságban távolodnak el szokásos életterüktől, „figyelmetlenebbek”, óvatlanabbak is a szokásosnál. Lényegesen gyakrabban tűnnek fel például az utak mentén, sőt, akár az utakon is.

A vadászkamara és a rendőrség ezért is int fokozott óvatossága minden közlekedőt!

Mivel ebben az időszakban az őzek nem a megszokott rutinjuk szerint élik a mindennapjaikat, ezért a Vadveszélyre figyelmeztető táblák mostanában nem sok támpontot adnak a közlekedőknek. Az elkövetkező hetekben az őzek üzekedése, majd a szarvasok párzási időszaka miatt sokkal nagyobb valószínűséggel fordulhatnak elő nagyvadak olyan helyeken is, ahol máskor nemigen látni őket.

A vadbalesetek elkerülése érdekében a vadveszélyes helyeken (és nemcsak ott, ahol azt tábla jelzi!):

• Lassítson! A megengedett legnagyobb sebesség nem azt jelenti, hogy annyival is kell haladnia. Ha 20-30 km-val lassabban hajt, több ideje lesz reagálnia egy esetlegesen hirtelen felbukkanó vadra.
• Ne mobilozzon! Először is, mert a KRESZ tiltja. Másodszor pedig, ha másra figyel, késve fog reagálni a vadak felbukkanására. Márpedig lehetséges, hogy már a következő kanyarban vagy a következő bukkanó mögött találkozhat velük.
• Kapcsolja be a biztonsági övet! Ez is kötelező, és abban biztos lehet, hogy már nem lesz rá ideje, amikor a semmiből előugrik egy vad és a fékre kell taposnia.
• Kapcsolja fel a távolsági fényszórót! Így nagyobb területet láthat át. Szembejövő forgalom esetén természetesen kapcsolja le a reflektort!
• Tartson nagyobb követési távolságot! Az elöl haladó gépkocsi is ugyanúgy bármikor hirtelen fékezésre kényszerülhet.
• Figyelje az út mindkét oldalát folyamatosan! Vezetés közben az ember hajlamos elmerengeni – különösen éjszaka egy kihalt úton. Az erdei és a ligetes-bokros területeken átvezető utakon ez most felettébb kockázatos, ezért ne tegye!
• A vadállatok kiszámíthatatlanul viselkednek. Van, hogy nem mozdulnak, de az is lehet, hogy megugranak és valamelyik irányba vágtatni kezdenek. Éjszaka azonban az esetek döntő többségében a fény mozgásával ellentétes irányba menekülnek. Ha az út közepén áll egy vad, lassítson és húzódjon kissé balra. Jó eséllyel az állat jobbra lemenekül az útról.
• Ha egy őzet vagy szarvast látott, számítson rá, hogy több is jöhet!
• Dudáljon, ha vadállat van az úttesten! A fényszóróba nézve nem biztos, hogy látják a járművet, a hangjelzés segíthet nekik, hogy tudják, merről jön a veszély és hogy menekülniük kell.
• Vigyázzon! Lakott területen belül is találkozhat őzekkel vagy más vadállatokkal. Általában sötétedés után jönnek elő, de gyakorlatilag bárhol és bármikor felbukkanhatnak.
• Vészfékezzen, ha hirtelen nagytestű vad kerül a gépkocsi elé és dudáljon is egyszerre! De ne rántsa félre a kormányt, még ha így el is üti az állatot!

Sem a rendőrség, sem a vadászkamara nem javasolja, hogy hirtelen nagy kormánymozdulatokkal bárki is kísérelje meg kerülni az állatot. Először is, mert nem lehet tudni mi jár az állat fejében. Előfordulhat, hogy gyorsít és továbbmegy és mégsem gázolja el. Arra is volt azonban már példa, főleg éjszaka, hogy az állat lefagyott a fényszóró fényétől és megállt, és arra is, hogy visszafordult.

Még egy gyakorlott gépjárművezető számára is kockázatos lehet egy hirtelen kikerülő manőver. Olyankor ugyanis könnyen megcsúszhat, kifarolhat az autó és lesodródhat az útról vagy átsodródhat a szembejövők sávjába. A közelmúltban egy autó utasa életét vesztette, amikor a sofőr ki akart kerülni egy nagytestű kutyát, ami hirtelen felbukkant az úton. A manőver közben elvesztette uralmát a jármű felett és egy fának csapódott.

Hoffer Zsolt alezredes, a Terrorelhárítási központ (TEK) gépjármű-vezetéstechnikai osztályvezetője, sikeres autóversenyző, korábban lapunknak is elmondta, ha még vészfékezéssel is reménytelennek tűnik elkerülni az ütközést a vaddal, abba kell hagyni a fékezést és a gázra kell taposni. Igen, bármennyire sajnáljuk el kell gázolni a vadat!

Amennyiben a gázolás elkerülhetetlen a sofőrnek a saját és utasai életének megvédésére kell koncentrálnia!

Vészfékezéskor az autó orrésze kissé leereszkedik. Amennyiben ilyen helyzetben ütközik a vaddal, jó eséllyel az állat a motorháztetőn és a szélvédőn, avagy a szélvédőt betörve az utastérbe csapódik. Ha ez egy őzbak vagy egy szarvas, a tömege mellett az agancsa is súlyos sérüléseket okozhat.

Akkor sem jobb a helyzet, ha a vad túléli az ütközést, betöri a szélvédőt és közben menekülni próbál. Az utasok eközben is számos sérülést szerezhetnek.

Fontos nem elfelejteni, hogy az autó és a vad is veszélyes üzem. A veszélyes üzemek találkozásakor pedig – amennyiben mindkét veszélyes üzem kezelője betartotta a rá vonatkozó előírásokat, lényegében mindenki maga viseli a saját kárának következményeit. Más a helyzet azonban, ha kiderül, az autós nem törődött a veszélyre figyelmeztető táblákkal, sőt a megengedettnél gyorsabban hajtott!

Ezért fontos komolyan venni a vadveszélyre figyelmeztető táblákat. Amennyiben a gépjármű vezetője bizonyíthatóan körültekintően cselekedett, nem kell kifizetnie a vadkárt, azaz az elütött állat estenként több százezer forintos értékét.

A témáról bővebben olvashatnak dr. Szabó Krisztina közlekedési és közlekedésigazgatási szakjogász, bírósági titkár A vad és a gépjármű ütközésének polgári jogi felelősségi kérdései című publikációjában.

Mivel a szabályok be nem tartása esetén a területileg illetékes vadásztársaság követelheti az őt ért vadkár megtérítését és mert a legtöbb CASCO nem fizet, különösen hasznos lehet megfontolni és megfogadni a rendőrség és a vadászkamara vonatkozó tanácsait és óvatosan közlekedni a vadveszélyes utakon.

És még két szabály, amit nem lehet elégszer ismételni:

1. Ha elgázol egy vadat, és az elmenekült, ne kövesse. A sebzett vad halálos veszélyt jelenthet egy felkészületlen és eszköztelen emberre. Hívja a 112-es segélyhívót, a rendőrség majd értesíti a területileg illetékes vadásztársaságot, és ők felkutatják a sérült, esetleg időközben elpusztult állatot. (Akkor se nyúljanak hozzá, ha az úton, az út szélén vagy éppen az autójuk motorháztetőjén maradt.)
2. Az elgázolt és kimúlt állat a vadásztársaság tulajdona. Lopásnak minősül elvinni a tetemet és otthon pörköltet főzni belőle.

F.Gy.A.