Magyarország közúti közlekedésbiztonsági helyzetének alakulása 2023-ban

Magyarország közúti közlekedésbiztonsági helyzetének alakulása 2023-ban a rendőrség által gyűjtött előzetes statisztikai adatok, valamint az intézkedési mutatók és egyéb szempontok alapján

1. Bevezetés

A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975 (II.5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) preambuluma alapján: „A közúti közlekedés biztonsága fontos társadalmi érdek. A biztonságos és zavartalan közlekedés alapvető feltétele, hogy a közlekedési szabályokat mindenki megtartsa és számíthasson arra, hogy azokat mások is megtartják. Emellett szükséges az is, hogy a közlekedés résztvevői előzékenyek és türelmesek legyenek egymással szemben.”

Tény, hogy mindenkinek joga van a közúti közlekedésben részt venni, a közutat és a közforgalom elől el nem zárt magánutat közlekedés céljából igénybe venni, továbbá úti céljához épségben, biztonságosan eljutni. A biztonság, az emberi élet és a testi épség olyan alapvető emberi jogok, amelyeket a hatályos Alaptörvény is deklarál, és amelyek a nemzetközi jogban is első generációs emberi jognak számítanak.

A közúti közlekedésről köztudott, hogy veszélyes üzem. Hazánkban évről évre emberek százai veszítik életüket az utakon, és mintegy húszezren szenvednek különböző súlyosságú testi sérüléseket.

Vármegyék 2010. 2018. 2019. 2020. 2021.  2022. 2023.
Budapest 3 835 4 626 4 684 3 539 3 676 3 856 3 621
Baranya 757 726 816 637 660 635 689
Bács 1 171 1 095 1 122 939 1 059 1 213 1 108
Békés 783 766 711 547 604 634 615
Borsod 1 110 1 117 1 093 987 967 900 808
Csongrád 906 900 881 704 719 826 756
Fejér 1 050 1 056 1 011 770 965 786 675
Győr 1 173 1 003 1 147 801 934 1 052 1 018
Hajdú 1 242 1 268 1 159 921 1 017 1 021 1 059
Heves 605 763 732 705 699 681 697
Komárom 676 726 768 507 572 621 620
Nógrád 347 464 451 404 368 385 400
Pest 2 584 2 585 2 443 2 052 2 194 2 446 2 231
Somogy 747 707 693 642 675 659 601
Szabolcs 1 190 1 384 1 240 1 145 1 075 1 163 1 177
Szolnok 951 904 782 723 713 694 623
Tolna 410 440 397 349 378 434 390
Vas 670 674 689 553 609 686 642
Veszprém 804 813 819 761 761 810 786
Zala 646 615 560 490 498 581 559
Összesen: 21 657 22 632 22 198 18 176 19 143 20 083 19 075

Közúti balesetben meghaltak és megsérültek összesített száma (forrás: ORFK)

A KSH adatai szerint az elmúlt évtizedben, azaz 2011 és 2020 között összesen 6 031 fő veszítette életét Magyarország úthálózatán, míg a legfrissebb, jelenleg még elsődleges 2023. évi adatok alapján hazánkban a közúti sérülések és halálozások összesített száma 19 075 fő volt, mely egy átlagos város (pl. Keszthely) lakosságának felel meg. A fentiek alapján érthető, hogy a közúti közlekedés biztonsága, a balesetek, sérülések és halálozások számának visszaszorítása miért is tartozik a legfontosabb állami feladatok közé.

Három évvel ezelőtt a magyarországi baleseti elemzések a 2020. évre, mint a három évtizede tartó közlekedésbiztonsági folyamatok, erőfeszítések betetőzésére tekintettek. Szinte valamennyi akkori helyzetelemzés kiemelte, hogy 2020 korábban nem tapasztalt eredményeket, közlekedésbiztonsági sikereket hozott. Az évtizedforduló évében a főbb baleseti mutatók szinte kivétel nélkül kedvezően alakultak, hiszen a személysérüléses közúti balesetek, a balesetben meghalt személyek, a súlyosan és a könnyen sérült személyek, valamint az ittasan okozott balesetek száma egyaránt csökkent. Ezen kívül a 2020. évet a közúti közlekedésbiztonság két fontos területén, a közúti balesetben meghalt személyek, valamint az ittasan okozott balesetek száma vonatkozásában a legkedvezőbb esztendőként könyvelhettük el a hazai baleseti statisztikai rendszer fennállása óta (a halálos áldozatok száma először csökkent 500 fő alá (460 fő), az ittasan okozott balesetek száma az akkor rekordnak számító 1 361 volt.

Az adatok 2020-ban tapasztalt kedvező alakulására minden bizonnyal hatással volt a Covid-19 világjárvány forgalomcsökkentő hatása, valamint a védekezéshez kapcsolódó különböző folyamatok és intézkedések, de ezek hatásának mértékét – megbízható mérési módszerek hiányában – konkrétan meghatározni nem lehetett, és ma sem lehet. Ugyanakkor más területeken is – mint például a jogkövető magatartásban – kedvező változások történtek. Ilyen előzmények után a közlekedésbiztonsági szakemberek érdeklődve várták a folytatást, hogy az elkövetkezendő években milyen változások történnek a közúti közlekedésben, annak szerkezetében és dinamikájában, továbbá miként alakulnak a közúti baleseti adatok.

 A 2021. év az előző „rekordévhez” képest kedvezőtlenebbül alakult, ami az előzetes várakozások, és a helyzet ismerete alapján nem okozott túl nagy meglepetést. A KSH adatok szerint 2021-ben 3,3%-kal több személysérüléses közúti balesetet okoztak Magyarország útjain, mint az előző évben, a közúti halálozások számában pedig 18,3%-os növekedés volt kimutatható. 2022-ben a halálos áldozatok száma már kis mértékben csökkent, az összes személysérüléses balesetszám egyidejű növekedése mellett. Annak ellenére, hogy a halálos áldozatok száma mindkét utóbbi esztendőben kedvezőbb volt, mint 2020 előtt bármikor, a pesszimistábbak közül minden bizonnyal sokan vélték úgy, hogy a 2020. évihez hasonló eredmények elérésére egy ideig még várni kell. A rendőrség által néhány héttel ezelőtt közzétett előzetes baleseti statisztikai adatok azonban rácáfoltak erre, és a közúti közlekedésbiztonság szempontjából egy újabb sikeres évről számoltak be.

2. A 2023. évi előzetes baleseti statisztikai adatok elemzése

A rendőrség területi szervei, azaz a BRFK, valamint a vármegyei rendőr-főkapitányságok által gyűjtött előzetes baleseti statisztikai adatokat az ORFK Közlekedésrendészeti Főosztálya minden hónap elején összesíti. Az éves szintű adatok értékelésére a tárgyévet követő év első hónapjában kerül sor. Ezek az adatok előzetesek, azaz a balesetet követő 24 órás helyzetnek felelnek meg. Tekintettel arra, hogy a több évtizedes szakmai tapasztalatok alapján az előzetes, valamint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által a későbbiekben véglegesítésre kerülő adatok között a változás általában csekély mértékű, így utóbbiak az előzetes adatokra épített megállapításokat érdemben nem befolyásolják. Ennek megfelelően a jelen elemzésben ismertetésre kerülő 2023. évi előzetes baleseti statisztikai adatok jól tükrözik mindazokat a változásokat, melyek hazánkban az elmúlt év (illetve időszak) során a közúti közlekedésbiztonság terén bekövetkeztek, így az adatok előzetes elemzések végzésére, következtetések levonására, a változások és trendek megfigyelésére, továbbá aktuális feladatok meghatározására egyaránt alkalmasak.

a) Személysérüléses közúti balesetek alakulása

A következő ábrára tekintve már első ránézésre látható, hogy az elmúlt év kifejezetten jól alakult a közúti közlekedésbiztonság szempontjából. A zölddel jelölt százalékos arányok ugyanis azt jelzik, hogy valamennyi főbb mutató területén – ide értve a személysérüléses közúti balesetek számát, a közúti halálozások, súlyos és könnyű sérülések, valamint az ittasan okozott balesetek alakulását – tavaly kedvező változások történtek (a baleseti folyamatokat elemzőknek ritkán van „szerencséjük” ilyen megállapítást tenni).

Az előzetes rendőri adatok alapján 2023. január 01. és december 31. között összesen 14 355 személyi sérüléssel járó közúti balesetet okoztak a hazai közutakon, 2,7%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban (2022-ben 14 748 hasonló balesetet regisztráltak)

A balesetek dinamikája a fővárosban, valamint 14 vármegyében csökkenést mutat. A legnagyobb mértékben Fejér (13,5%), Borsod-Abaúj-Zemplén (11,7%) és Somogy vármegyékben csökkent a balesetszám – ezek a vármegyék az elmúlt két év viszonylatában is jól teljesítettek.  Ezzel szemben a balesetek száma öt vármegyében nőtt, melyek mértéke az alábbi: Komárom (+9,5%), Nógrád (+8,4%) Baranya (+7,1%), Hajdú-Bihar (+6,4%) és Veszprém (+4,3%).

Vármegyék 2010. 2018. 2019. 2020. 2021. 2022. 2023. Dinamika  2022-2023 Dinamika 2021-2023
Budapest 3 087 3 745 3 811 2 955 2 997 3 132 3 005 -4,1% 0,3%
Baranya 558 555 609 476 494 481 515 7,1% 4,3%
Bács 820 808 815 649 752 817 782 -4,3% 4,0%
Békés 629 592 547 428 455 474 462 -2,5% 1,5%
Borsod 815 834 796 745 734 664 586 -11,7% -20,2%
Csongrád 714 695 679 542 527 564 559 -0,9% 6,1%
Fejér 755 744 721 557 585 535 463 -13,5% -20,9%
Győr 824 729 812 605 659 742 736 -0,8% 11,7%
Hajdú 936 935 849 685 733 739 786 6,4% 7,2%
Heves 457 564 549 508 494 497 484 -2,6% -2,0%
Komárom 528 530 533 372 410 431 472 9,5% 15,1%
Nógrád 255 319 309 272 269 273 296 8,4% 10,0%
Pest 1 892 1 862 1 789 1 512 1 634 1 752 1 654 -5,6% 1,2%
Somogy 534 496 503 453 485 466 416 -10,7% -14,2%
Szabolcs 892 1 002 903 821 797 854 850 -0,5% 6,6%
Szolnok 723 625 578 547 505 498 464 -6,8% -8,1%
Tolna 302 322 294 280 292 301 285 -5,3% -2,4%
Vas 502 508 503 421 451 508 504 -0,8% 11,8%
Veszprém 590 614 593 566 575 576 601 4,3% 4,5%
Zala 495 472 434 384 385 444 435 -2,0% 13,0%
Összesen: 16 308 16 951 16 627 13 778 14 233 14 748 14 355 -2,7% 0,9%

Személysérüléses közúti balesetek száma (forrás: ORFK)

Amennyiben a személysérüléses közúti baleseteket a bekövetkezett sérülések súlyossága szerint csoportosítva vizsgáljuk meg, akkor az látható, hogy a halálos, a súlyos és a könnyű sérüléses balesetek száma az elmúlt évben egyaránt csökkent. A legnagyobb éves változás a halálos kimenetelű közúti balesetek számában következett be, ezen a területen 8,8%-os csökkenés történt. A súlyos sérüléses balesetek számában a csökkenés mértéke 5,9% (4 309-el szemben 4 056), a könnyű sérüléses baleseteknél pedig 1,0% (9 964 helyett 9 866).

Az elmúlt évben okozott közúti balesetek valamivel több, mint kétharmadát (68,7%-át) a könnyű sérüléses balesetek tették ki, a súlyos sérüléses balesetek aránya 28,3%, a halálos kimenetelűeké pedig 3,0% volt (ezek az arányok megfelelnek a sokéves átlagnak).

b) A balesetben meghalt személyek számának alakulása

Az emberi élet, valamint az élethez való jog elsődlegességét a Föld valamennyi kontinensén elismerik és jogszabályban rögzítik. Ennek megfelelően a közúti közlekedésbiztonság terén a legfontosabb baleseti mutatónak a halálos áldozatok számának alakulását tekintik. Európában valamennyi ismert, mennyiségi célokat tartalmazó hatályos közlekedésbiztonsági program – legyen az nemzeti, vagy közösségi szintű –, továbbá a hatályos globális program célként tűzi ki a balesetben meghalt személyek számának visszaszorítását.

Hazánkban az elmúlt év egyik legnagyobb közlekedésbiztonsági eredményét a halálos áldozatok számának alakulása mutatja. Az előzetes adatok szerint 2023. január 01 és december 31 között 68 fővel kevesebben vesztették életüket a hazai utakon, mint az előző évben. Ennek megfelelően egyetlen év alatt 12,7%-kal sikerült csökkenteni a közúti halálozások számát, hiszen amíg 2022-ben 537 életet követelt a közúti közlekedés, addig 2023-ben – az előzetes adatok szerint – 469 fő vált baleset áldozatává. Az elmúlt 60 év statisztikai adatait alapul véve ez a második alkalom, hogy éves szinten a balesetben meghalt személyek száma 500 fő alá csökkent. (A pandémia évében a halálos áldozatok száma 9 fővel volt alacsonyabb, a 2020. évi eredmények elérésében azonban a járvány, a betegségtől való félelem, valamint a kapcsolódó közlekedési és egyéb korlátozások fontos szerepet játszottak).

Vármegyék 2010. 2018. 2019. 2020. 2021. 2022. 2023. Dinamika  2022-2023 Dinamika  2021-2023
Budapest 67 50 50 33 43 51 43 -15,7% 0,0%
Baranya 29 15 22 16 16 25 18 -28,0% 12,5%
Bács 69 62 35 41 46 69 39 -43,5% -15,2%
Békés 16 17 19 10 15 19 14 -26,3% -6,7%
Borsod 43 38 39 20 31 33 17 -48,5% -45,2%
Csongrád 39 19 26 15 23 27 26 -3,7% 13,0%
Fejér 37 49 37 29 37 22 14 -36,4% -62,2%
Győr 38 24 55 21 27 27 28 3,7% 3,7%
Hajdú 49 32 29 21 33 21 25 19,0% -24,2%
Heves 29 22 18 16 25 26 24 -7,7% -4,0%
Komárom 22 32 26 18 18 12 19 58,3% 5,6%
Nógrád 9 6 7 11 6 4 9 125,0% 50,0%
Pest 85 96 80 73 66 66 64 -3,0% -3,0%
Somogy 36 24 21 15 25 9 11 22,2% -56,0%
Szabolcs 36 25 31 25 23 21 26 23,8% 13,0%
Szolnok 33 31 34 21 36 15 22 46,7% -38,9%
Tolna 12 22 12 17 23 21 21 0,0% -8,7%
Vas 21 25 14 10 15 15 15 0,0% 0,0%
Veszprém 41 21 27 30 24 30 20 -33,3% -16,7%
Zala 29 23 20 18 12 24 14 -41,7% 16,7%
Összesen: 740 633 602 460 544 537 469 -12,7% -13,8%

Közúti balesetben meghalt személyek száma (forrás: ORFK)

Tavaly – 2022-hez képest – a fővárosban és tíz vármegyében csökkent a halálos áldozatszám, a legnagyobb mértékben Borsod-Abaúj-Zemplén (48,5%), Bács-Kiskun (43,5%), és Fejér (36,4%) vármegyében. A balesetben meghaltak száma változatlan maradt Tolna, valamint Vas vármegyében. Az elmúlt évben ugyanakkor többen vesztették az életüket hét vármegye úthálózatán. A legnagyobb éves növekedést Nógrád (+125%), Komárom-Esztergom (+58,3%), és Jász-Nagykun-Szolnok (+46,7%) vármegyében regisztrálták.

 (Az adatok objektívebb értékelése érdekében szükséges megjegyezni, hogy a kisebb területű és lélekszámú vármegyék – így például az imént negatívként említett Nógrád és Komárom vármegyék – esetében a statisztikai adatok esetében nagyobb az éves ingadozás lehetősége, mert már kevesebb baleset, illetve közúti halálozás is jelentősen nagyobb mértékű változásokat eredményezhet. Amíg például Nógrád vármegyében a balesetben meghaltak számának 5 fős növekedése 125%-os emelkedést jelent, addig a hasonló áldozatszám növekedés Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében ennél jelentően kevesebbet, 23,8%-ot. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye esetében ugyancsak helytelen lenne kizárólag az utóbbi egy év adatából messzemenő következtetéseket levonni, hiszen egy évvel korábban, azaz 2021 és 2022 között a közúti halálozások számában még 58,3%-os csökkenés következett be a vármegye útjain.)

Az ábrán látható, hogy a hullámzó tendencia ellenére hazánkban a halálos áldozatok száma vonatkozásában 2018 óta összességében kedvező változások történtek. 2018-tól 2020-ig a közúti áldozatszám évről-évre csökkent. A 2020. év kiemelkedően jó adataira a pandémia is hatást gyakorolt. A járvány visszaszorulásával, a közúti forgalom „helyreállítását” követően 2021-ben – ahogy arra előzetesen számítani lehetett – növekedett, 2022-ben pedig valamelyest csökkent a balesetben meghalt személyek száma. 2023-ban pedig a már említett jelentős mértéjű, 12,7%-os csökkenés következett be. Az adatok alapján a 2020. évet követően 2023 lett a második olyan esztendő, amikor a baleseti statisztikai adatok a legkevesebb közúti halálos áldozatról számolnak be Magyarországon, az elmúlt hat évtized viszonylatában.

c) A balesetben megsérült személyek számának alakulása

A közúti balesetben súlyos sérülést szenvedett személyek számának alakulása – a halálos áldozatok mellett – a hatályos közlekedésbiztonsági programokban kiemelt baleseti mutatónak számít. (A súlyosan sérült személyek számának felére csökkentését a 2019-2030. közötti időszakra vonatkozó nemzeti, valamint uniós program is a fő célkitűzések között nevesíti).

Kedvező változás, hogy hazánkban 2022. és 2023. között a büntetőjogi értelemben 8 napon túl gyógyuló, súlyos sérülést szenvedett személyek száma 8,0%-kal csökkent (5 041 főről 4 637 főre). Ezen a területen az ország túlnyomó részén, Budapesten és tizennégy vármegyében csökkenést mértek, míg öt vármegyében a korábbiaknál több súlyos sérülést okoztak. A legnagyobb arányú éves csökkenés Jász-Nagykun-Szolnok (23,6%), valamint Tolna vármegyében (21,3%) tapasztalható, míg a leginkább az olyan kisebb vármegyékben nőtt a súlyosan sérültek száma, mint Baranya (+30,7%), valamint Heves (+17,4%) vármegyében.

Az elmúlt két év viszonylatában a legnagyobb arányú, 20%-ot meghaladó csökkenést Jász-Nagykun-Szolnok (21,7%), Fejér (21,2%), valamint Tolna (20,1%) vármegyében, a legnagyobb növekedést pedig Csongrád-Csanád (+31,5%) és Zala (+19,5%) – vármegyében regisztrálták.

Vármegyék 2010. 2018. 2019. 2020. 2021. 2022. 2023. Dinamika  2022-2023 Dinamika  2021-2023
Budapest 715 865 956 769 684 885 789 -10,8% 15,4%
Baranya 226 193 225 185 159 140 183 30,7% 15,1%
Bács 402 331 338 297 343 403 351 -12,9% 2,3%
Békés 225 226 193 124 156 145 153 5,5% -1,9%
Borsod 309 306 278 270 258 226 208 -8,0% -19,4%
Csongrád 307 276 254 203 184 240 242 0,8% 31,5%
Fejér 274 295 269 218 269 244 212 -13,1% -21,2%
Győr 309 282 318 235 218 308 256 -16,9% 17,4%
Hajdú 305 300 257 211 205 212 211 -0,5% 2,9%
Heves 200 183 210 175 190 161 189 17,4% -0,5%
Komárom 224 228 225 162 166 180 166 -7,8% 0,0%
Nógrád 96 85 94 81 69 67 66 -1,5% -4,3%
Pest 644 606 555 492 503 557 463 -16,9% -8,0%
Somogy 197 160 164 157 150 154 166 7,8% 10,7%
Szabolcs 282 311 266 247 234 254 235 -7,5% 0,4%
Szolnok 255 228 215 203 203 208 159 -23,6% -21,7%
Tolna 129 149 119 108 134 136 107 -21,3% -20,1%
Vas 175 153 153 132 142 156 140 -10,3% -1,4%
Veszprém 218 191 241 225 200 196 188 -4,1% -6,0%
Zala 179 191 152 161 128 169 153 -9,5% 19,5%
Összesen: 5 671 5 559 5 482 4 655 4 595 5 041 4 637 -8,0% 0,9%

Közúti balesetben súlyosan sérült személyek száma (forrás: ORFK)

Az elmúlt évben a balesetben könnyen sérültek számában is csökkenés következett be.

Vármegyék 2010. 2018. 2019. 2020. 2021. 2022. 2023. Dinamika  2022-2023 Dinamika  2021-2023
Budapest 3 053 3 711 3 678 2 737 2 949 2 920 2 789 -4,5% -5,4%
Baranya 502 518 569 436 485 470 488 3,8% 0,6%
Bács 700 702 749 601 670 741 718 -3,1% 7,2%
Békés 542 523 499 413 433 470 448 -4,7% 3,5%
Borsod 758 773 776 697 678 641 583 -9,0% -14,0%
Csongrád 560 605 601 486 512 559 488 -12,7% -4,7%
Fejér 739 712 705 523 659 520 449 -13,7% -31,9%
Győr 826 697 774 545 689 717 734 2,4% 6,5%
Hajdú 888 936 873 689 779 788 823 4,4% 5,6%
Heves 376 558 504 514 484 494 484 -2,0% 0,0%
Komárom 430 466 517 327 388 429 435 1,4% 12,1%
Nógrád 242 373 350 312 293 314 325 3,5% 10,9%
Pest 1 855 1 883 1 808 1 487 1 625 1 823 1 704 -6,5% 4,9%
Somogy 514 523 508 470 500 496 424 -14,5% -15,2%
Szabolcs 872 1 048 943 873 818 888 916 3,2% 12,0%
Szolnok 663 645 533 499 474 471 442 -6,2% -6,8%
Tolna 269 269 266 224 221 277 262 -5,4% 18,6%
Vas 474 496 522 411 452 515 487 -5,4% 7,7%
Veszprém 545 601 551 506 537 584 578 -1,0% 7,6%
Zala 438 401 388 311 358 388 392 1,0% 9,5%
Összesen: 15 246 16 440 16 114 13 061 14 004 14 505 13 969 -3,7% -0,2%

Közúti balesetben könnyen sérült személyek száma (forrás: ORFK)

Az ORFK előzetes adatai szerint 2023-ban 3,7%-kal kevesebb, összesen 13 969 fő szenvedett könnyű sérülést közúti balesetben, a 2022. évi 14 505 fővel szemben. E tekintetben a legkedvezőbb változások Somogy (14,5%), Fejér (13,7%), valamint Csongrád-Csanád (12,7%) vármegyéket jellemzik, ahol a könnyen sérültek számának csökkenése jelentősen meghaladta az országos átlagot.

Amennyiben a balesetben megsérült személyeket sérülésük súlyossága szerint csoportosítjuk, akkor a könnyen sérültek aránya tavaly 73,2%, a súlyosan sérülteké 24,3%, a halálos áldozatoké pedig 2,5% volt. Ez alapján 2023-ban átlagosan minden negyvenedik közúti baleseti sérült az elszenvedett balesettel okozati összefüggésben elhalálozott (azaz negyven sérülésre esett egy halálozás).

d) Az ittasan okozott közúti balesetek alakulása

Az a folyamat, amely hazánkban az ittasan okozott személysérüléses közúti balesetek alakulását jellemzi, immár másfél évtizede a legjelentősebb közlekedésbiztonsági sikerek közé tartozik. És az eredmények 2023-ban tovább folytatódtak – nem is akármilyen mértékben.

Az előzetes adatok alapján a 2022. évi 1 195 fővel szemben az elmúlt évben 1 016 személy okozott személysérüléses közúti balesetet ittas állapotban, amely egy év alatt 15,0 %-os csökkenésnek felel meg.

Az adatok alakulása egyértelműen jelzi azt, hogy:

  • az elmúlt évben tovább folytatódott a 2008. év óta tartó kedvező trend,
  • a 2023. évet az ittasan okozott közúti balesetek száma terén az eddigi legkedvezőbb esztendőként könyvelhetjük el a hazai baleseti statisztikai adatgyűjtés fennállása óta.
Vármegyék 2010. 2018. 2019. 2020. 2021. 2022. 2023. Dinamika  2022-2023 Dinamika  2021-2023
Budapest 173 186 175 229 152 167 173 3,6% 13,8%
Baranya 63 49 59 49 39 37 39 5,4% 0,0%
Bács 129 131 111 92 91 117 57 -51,3% -37,4%
Békés 93 61 54 53 44 38 32 -15,8% -27,3%
Borsod 130 94 89 95 77 61 55 -9,8% -28,6%
Csongrád 64 53 44 37 46 42 28 -33,3% -39,1%
Fejér 76 68 56 52 53 29 36 24,1% -32,1%
Győr 99 67 69 55 52 44 48 9,1% -7,7%
Hajdú 89 72 61 60 45 65 45 -30,8% 0,0%
Heves 61 51 47 54 42 40 27 -32,5% -35,7%
Komárom 61 53 38 26 41 25 27 8,0% -34,1%
Nógrád 43 37 33 31 23 30 23 -23,3% 0,0%
Pest 244 132 177 166 177 159 155 -2,5% -12,4%
Somogy 67 40 54 41 45 54 24 -55,6% -46,7%
Szabolcs 120 129 116 118 95 100 73 -27,0% -23,2%
Szolnok 103 48 43 37 44 33 25 -24,2% -43,2%
Tolna 50 30 32 31 26 39 26 -33,3% 0,0%
Vas 65 45 43 47 47 40 42 5,0% -10,6%
Veszprém 73 44 45 48 45 37 38 2,7% -15,6%
Zala 80 52 50 40 40 38 43 13,2% 7,5%
Összesen: 1 883 1 442 1 396 1 361 1 224 1 195 1 016 -15,0% -17,0%

Az ittasan okozott személysérüléses közúti balesetek számának alakulása (forrás: ORFK)

Az ittasan okozott közúti balesetek vonatkozásában az egyes megyék között továbbra is jelentős eltérések tapasztalhatók. Tavaly 11 vármegyében csökkent az ittas balesetek száma, a legkedvezőbb – 50%-ot meghaladó(!) – változások Somogy és Bács-Kiskun vármegyékben mutathatók ki. Ezzel szemben a fővárosban és 8 vármegyében az előző évinél több ittas balesetet regisztráltak. A legnagyobb mértékű éves növekedés Fejér megyében figyelhető meg (+24,1%), amelyet egy évvel ezelőtt éppen az ittasan okozott balesetek száma terén a legjobban teljesítők között emelhettünk ki.

Az ittasan okozott balesetek összes személysérüléses baleseten belüli arányának „álomértéke” hosszú éveken keresztül az elérhetetlennek tűnő 8,0% volt. Először 2022-ben sikerült ezt az értéket megközelíteni, amikor az ittas balesetek aránya 8,1%-ra csökkent. 2023-ban ugyanakkor olyan mértékben esett vissza az ittasan okozott balesetek száma, és ennek megfelelően ezeknek a baleseteknek az összes baleseten belüli aránya, hogy nem csak a korábbi rekord dőlt meg, hanem a továbbiakban új „álomérték” meghatározása is szükségessé vált. Az elmúlt évben ugyanis az ittas állapotban okozott baleseteknek az összes személysérüléses közúti baleseten belüli aránya országos szinten a soha nem tapasztalt 7,1%-ra csökkent.

Az ittas balesetek aránya jóval az országos átlag alatt volt Csongrád-Csanád (5,0%), Jász-Nagykun-Szolnok (5,4%), Heves, Komárom-Esztergom és Hajdú-Bihar (mindhárom 5,7%), valamint Somogy vármegyében (5,8%), valamint a fővárosban (5,8%).

Ezzel szemben négy vármegyében regisztráltak 9%-ot meghaladó, de 10%-ot el nem érő arányt, ebbe a körbe tartozik Zala (9,9%), Pest és Borsod-Abaúj Zemplén (egyaránt 9,4-9,4%), valamint Tolna vármegye (utóbbi 9,1%).

Vármegyék 2010. 2018. 2019. 2020. 2021. 2022. 2023. Dinamika  2022-2023 Dinamika  2021-2023
Budapest 5,6% 5,0% 4,6% 7,7% 5,1% 5,3% 5,8% 8,0% 13,5%
Baranya 11,3% 8,8% 9,7% 10,3% 7,9% 7,7% 7,6% -1,6% -4,1%
Bács 15,7% 16,2% 13,6% 14,2% 12,1% 14,3% 7,3% -49,1% -39,8%
Békés 14,8% 10,3% 9,9% 12,4% 9,7% 8,0% 6,9% -13,6% -28,4%
Borsod 16,0% 11,3% 11,2% 12,8% 10,5% 9,2% 9,4% 2,2% -10,5%
Csongrád 9,0% 7,6% 6,5% 6,8% 8,7% 7,4% 5,0% -32,7% -42,6%
Fejér 10,1% 9,1% 7,8% 9,3% 9,1% 5,4% 7,8% 43,4% -14,2%
Győr 12,0% 9,2% 8,5% 9,1% 7,9% 5,9% 6,5% 10,0% -17,3%
Hajdú 9,5% 7,7% 7,2% 8,8% 6,1% 8,8% 5,7% -34,9% -6,7%
Heves 13,3% 9,0% 8,6% 10,6% 8,5% 8,0% 5,6% -30,7% -34,4%
Komárom 11,6% 10,0% 7,1% 7,0% 10,0% 5,8% 5,7% -1,4% -42,8%
Nógrád 16,9% 11,6% 10,7% 11,4% 8,6% 11,0% 7,8% -29,3% -9,1%
Pest 12,9% 7,1% 9,9% 11,0% 10,8% 9,1% 9,4% 3,3% -13,5%
Somogy 12,5% 8,1% 10,7% 9,1% 9,3% 11,6% 5,8% -50,2% -37,8%
Szabolcs 13,5% 12,9% 12,8% 14,4% 11,9% 11,7% 8,6% -26,7% -27,9%
Szolnok 14,2% 7,7% 7,4% 6,8% 8,7% 6,6% 5,4% -18,7% -38,2%
Tolna 16,6% 9,3% 10,9% 11,1% 8,9% 13,0% 9,1% -29,6% 2,5%
Vas 12,9% 8,9% 8,5% 11,2% 10,4% 7,9% 8,3% 5,8% -20,0%
Veszprém 12,4% 7,2% 7,6% 8,5% 7,8% 6,4% 6,3% -1,6% -19,2%
Zala 16,2% 11,0% 11,5% 10,4% 10,4% 8,6% 9,9% 15,5% -4,9%
Összesen: 11,5% 8,5% 8,4% 9,9% 8,6% 8,1% 7,1% -12,7% -17,7%

Az ittasan okozott balesetek aránya az összes személysérüléses közúti baleseten belül (forrás: ORFK)

A hosszabb idősorok értékelése azt mutatja, hogy tradicionálisan Budapest jegyzi a legkedvezőbb értékeket ezen fontos baleseti mutató terén, hiszen 2010 óta – két kivétellel – mindig itt volt a legalacsonyabb az ittasan közúti balesetet okozó úthasználók (járművezetők, gyalogosok, és ritkán utasok) aránya.

Az ittasan okozott balesetek terén tapasztalható, másfél évtizede tartó kedvező trend, valamint az eddig elért jelentős eredmények ellenére nem lehet ok a teljes elégedettségre, hiszen átlagosan számítva minden tizennegyedik személysérüléses közúti balesetet ittas elkövető okoz, és további erőfeszítésekre van szükség annak érdekében, hogy ezeknek a baleseteknek a száma a lehető legminimálisabb értékre csökkenjen. A további intézkedések szükségességét indokolja, hogy valamennyi ittas járművezető egy-egy „időzített bomba” a közúti forgalomban, aki csak részben, vagy egyáltalán nem képes a jármű biztonságos vezetésére, ráadásul az ittas vezetők sajátossága, hogy jellemzően a megengedett sebességet is túllépik. Mindezekre tekintettel baleset bekövetkezése esetén gyakran csak a véletlenen múlik, hogy az ütközést milyen súlyossági fokú személyi sérülések követik.

e) A közúti balesetek okai

Vármegyék Gyorshajtás Elsőbbségi jog Kanyarodás Követési távolság Gyalogos hiba Előzés Figyelmetlenség Műszaki hiba Egyéb ok
Budapest 685 849 506 219 302 36 106 10 292
Baranya 142 100 99 28 21 19 62 0 44
Bács 163 209 139 53 22 31 110 4 51
Békés 94 176 83 29 9 20 10 2 39
Borsod 201 122 87 25 29 13 76 2 31
Csongrád 143 168 70 29 21 34 46 1 47
Fejér 153 125 64 35 7 19 23 2 35
Győr 159 201 119 86 26 24 74 3 44
Hajdú 207 236 112 41 28 31 53 6 72
Heves 176 80 19 27 17 23 63 4 75
Komárom 105 110 71 46 23 19 38 4 56
Nógrád 80 35 80 27 12 14 11 4 33
Pest 494 397 225 153 58 50 187 4 86
Somogy 135 86 73 25 9 21 40 2 25
Szabolcs 248 216 121 76 29 45 61 3 51
Szolnok 95 123 100 20 16 22 81 0 7
Tolna 89 57 53 23 3 17 16 1 26
Vas 138 124 54 24 12 21 66 1 64
Veszprém 144 129 81 56 13 17 61 1 99
Zala 174 112 72 16 10 6 11 2 32
Összesen: 3 825 3 655 2 228 1 038 667 482 1 195 56 1209
Arány 27% 25% 16% 7% 5% 3% 8% 0% 8%

Személysérüléses közúti balesetek okai 2023-ban (forrás: ORFK)

2023-ban a fő baleseti okok sorrendje az előző éveknek megfelelően alakult, változások legfeljebb az arányok kismértékű eltolódásaiban mutathatók ki.

A tavaly okozott 14 355 személysérüléses közúti baleset okai közül első helyen emelhető ki az abszolút és relatív gyorshajtás (3 825 eset, az összes baleset 27%-a), másodikként az elsőbbségi jog meg nem adása (3 655 eset, 28%), harmadikként pedig a kanyarodás szabályainak meg nem tartása (2 228 eset, 16%). Ez a három baleseti ok áll az összes magyarországi személysérüléses közúti baleset több mint kétharmadának – egészen pontosan 67,6%-ának – a hátterében, az összes többi baleseti ok a maradék 32,4%-on osztozik.

Az előzésre vonatkozó szabályok megszegése miatt 482 baleset (3%), követési távolság meg nem tartása miatt 1 308 baleset (7%), figyelmetlenség miatt pedig 1 195 baleset (8%) történt. Az elmúlt évben a figyelmetlenségre visszavezethető közúti jogsértések aránya nőtt a legnagyobb mértékben a baleseti okok rendszerén belül (2%-os növekedés), míg a gyorshajtások, valamint az elsőbbség meg nem adása terén 1-1%-os csökkenés tapasztalható. Gyalogos hibájára tavaly összesen 667 baleset volt visszavezethető, amely az összes személysérüléses közúti baleset mintegy 5%-ának felel meg.

A műszaki hibára visszavezethető balesetek száma az elmúlt évben 56 volt. Ez azonban nem tévesztendő össze a műszaki hiányosság miatt bekövetkezett balesetekkel, melyek száma minden bizonnyal ennek sokszorosa lehet, de a statisztikai adatgyűjtés jelenlegi sajátosságaira tekintettel erre vonatkozó pontos adat nem áll rendelkezésre. (A műszaki hibás balesetek statisztikai értelemben olyan eseteket jelentenek, melyek során előre nem látható, a járművezetőtől, ill. üzemben tartótól független, váratlan műszaki meghibásodás idézte elő a balesetet. A karbantartási hiányosságokra és egyéb mulasztásra, személyi felelősségre visszavezethető balesetek ugyanakkor nem ebbe a körbe tartoznak, azok másként értékelendők és bírálandók el).

Az elsőbbségi jog meg nem adása, a kanyarodási szabályok megszegése, a követési távolság meg nem tartása, valamint a gyalogos hibája miatt bekövetkező balesetek leginkább lakott területen belül jellemzők. Ezért nem meglepő, hogy ezekben a kategóriákban az elmúlt évekhez hasonlóan tavaly is Budapesten regisztrálták a legtöbb balesetet, ahol hazánk lakosságának csaknem egyötöde él, és emellett kiemelkedő az ingázó munkavállalók száma.

A szabálytalan előzésre, valamint a figyelmetlenségre visszavezethető balesetek tekintetében más a helyzet, ezek gyakorisága vidéken sok esetben nagyobb. Utóbbi kategóriákban hazánk legnagyobb területű, lakosságú és közúti forgalmú megyéjében, Pest megyében okozták a legtöbb balesetet 2023-ban (csakúgy, mint 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben).

Érdekesség, hogy a gyorshajtások arányát az elmúlt négy évben csökkenés jellemezte, hiszen a pandémia fő évében, 2020-ban még 34%, 2021-ben 31%, 2022-ben pedig 28% volt. Ezzel szemben a figyelmetlenségre visszavezethető balesetek aránya 2%-ról 8%-ra(!) nőtt. Mindezek ellenére hazánkban továbbra is a sebességtúllépés tekinthető az első számú baleseti oknak és a „legfőbb közúti gyilkosnak”, ugyanakkor a gyorshajtás, valamint az elsőbbség meg nem adása miatt okozott balesetek közötti különbség 2%-ra csökkent. (Az évtizedes tapasztalatok alapján a halálos kimenetelű baleseteken belül a gyorshajtások aránya ennél jóval magasabb, erre azonban az előzetes rendőri adatgyűjtés nem terjed ki, a pontos arány megismeréséhez a KSH véglegesített adatainak a nyilvánosságra hozataláig várni kell).

f) A közúti balesetek okozói

Az elmúlt évben a személysérüléses közúti balesetek csaknem kétharmadát (65%-át) a személygépkocsi vezetők okozták, akiknek a forgalomban való részaránya is a legmagasabb, őket második helyen a kerékpárosok követik, 10%-os aránnyal. A tehergépjármű vezetők a balesetek 8%-át, a gyalogosok az 5%-át, az autóbusz vezetők pedig az 1%-át okozták. A motorkerékpárosok és a segédmotoros kerékpárosok részaránya egyaránt 4%-os a balesetek okozóin belül.

A balesetet okozók arányának úthasználók szerinti kimutatását – területi bontásban, az egyes úthasználók által okozott balesetek számával együtt – a következő táblázat tartalmazza.

Vármegyék Személygépkocsi Kerékpár Tehergépkocsi Gyalogos Motorkerékpár Segédmotorkerékpár Autóbusz Egyéb
Budapest 1 807 296 146 302 93 88 61 212
Baranya 338 53 42 20 24 20 9 9
Bács 528 79 74 21 31 32 6 11
Békés 265 83 41 9 11 21 4 28
Borsod 394 42 54 29 33 18 8 8
Csongrád 351 74 44 22 27 16 2 23
Fejér 316 49 32 8 25 15 7 11
Győr 504 59 68 23 24 35 8 15
Hajdú 516 99 91 28 15 24 3 10
Heves 328 42 25 17 39 20 4 9
Komárom 308 42 33 23 36 18 3 9
Nógrád 201 25 25 12 12 12 2 7
Pest 1 144 115 175 58 84 46 3 29
Somogy 291 63 23 9 17 10 3 0
Szabolcs 572 101 50 29 13 52 11 22
Szolnok 291 63 53 16 9 20 3 9
Tolna 214 25 13 3 13 6 3 8
Vas 327 59 53 12 13 18 2 20
Veszprém 410 73 32 13 32 18 5 18
Zala 271 45 38 11 19 27 6 18
Összesen: 9 376 1 487 1 112 665 570 516 153 476
Arány 65% 10% 8% 5% 4% 4% 1% 3%

Személysérüléses közúti balesetek okozói 2023-ban (forrás: ORFK)

Megjegyzés: 2020 és 2022 között a kerékpárosok részaránya a balesetet okozókon belül 12%-ról 9%-ra csökkent, majd 2023-ban 10%-ra nőtt. Ezzel hazánkban a legtöbb személysérüléses közúti balesetet a személygépkocsi vezetőket követően a kerékpárosok okozzák (a kerékpárosok körében ugyanakkor bizonyos fokú látencia sem zárható ki, különösen a magános balesetek esetében, amennyiben a balesetnek más részese, közreműködője – ill. tanúja – nem volt).

A személygépkocsi vezető okozók részarányában az elmúlt években kismértékű, 2-3%-os csökkenés történt, az autóbusz vezetők 1,0%-os részesedése megfelel a sokévi átlagnak.

 g) A közúti áldozatok száma az egyes úthasználói csoportok szerint

Az ORFK Főügyeletének napi jelentései alapján 2023. január 01. és december 31. között 154 fő személygépkocsi vezetőjeként, 101 fő gyalogosként, 81 fő jármű utasaként, 41 fő kerékpárosként, 20 fő tehergépkocsi vezetőként, 37 fő motorkerékpárosként, 13 fő pedig segédmotoros kerékpárosként halt meg közúti balesetben (zárójelben a 2022. év megfelelő adatait láthatjuk).

Az elmúlt évben a közlekedés sérülékenyebb résztvevői közé tartozó kerékpáros, valamint segédmotoros kerékpáros áldozatok száma kis mértékben nőtt az egy évvel korábbi helyzethez képest (a felsorolás sorrendjének megfelelően 2, ill. 4 fővel), míg a gyalogos, áldozatok száma változatlanul magas, 101 fő maradt. Ugyancsak kismértékű növekedés jellemzi a tehergépkocsi vezetők körét (34 fős). Ugyanakkor kevesebben vesztették életüket a közutakon személygépkocsi vezetőjeként, motorkerékpárosként, valamint jármű utasaként az előző évhez képest, míg 2023-ban a közúti közlekedés egy autóbuszvezető életét követelte.

Az elmúlt évben a gyermekkorú (0-14 év közötti) halálos áldozatok száma örvendetes módon csökkent, a 2022. évi 12 főről 2023-ban 8 főre. Az elhunyt gyermekek közül 7 fő jármű utasa, 1 fő pedig gyalogos volt a tragédia bekövetkezésekor. A gépkocsiban utazó, balesetben elhunyt gyermekkorúak közül 1 fő volt teljesen védtelen, a másik gyermeknél pedig a passzív biztonsági eszközt használták helytelenül.

(Megjegyzés: a g/pontban feltüntetett adatok a 24 órás országos főügyeleti szolgálatok leadásakor kerültek rögzítésre, így jellegüknél fogva kevésbé pontosak, mint az előzetes adatok. Az ábrán szereplő adatok az ellenőrzések és a véglegesítés során még változhatnak.)

h) Közúti gyermek halálozások alakulása

A gyermekkorúakat, azaz 0-14 éveseket érintő balesetek alakulása a közúti közlekedésbiztonság „legérzékenyebb” területei közé tartozik. Az elmúlt évtizedekben Magyarország ezen a területen jelentős eredményeket ért el. Kijelenthető, hogy a gyermek halálozások visszaszorítása a hazai közúti közlekedésbiztonság egyik legsikeresebb területe. Ma már megdöbbentőnek tűnik, de a rendszerváltás évében, 1990-ben még 107 gyermek szenvedett halálos sérüléseket közúti balesetben. Tíz évvel később, 2000-ben több mint a felével, 44 főre, 2010-ben 20 főre, 2020-ban pedig 10 főre csökkent a gyermek áldozatok száma. Az eredmények nagyságát és folyamatosságát érzékelteti, hogy 1990 óta valamennyi évtizedben a gyermek áldozatok számának csökkenése elérte, illetve meghaladta az 50%-ot!

A gyermekeket érintő személysérüléses közúti balesetek száma a 2010 évi 20 főről, és a 2019. évi 15 főről 2023-ban 8 főre csökkent.  Az elmúlt időszakban a legjelentősebb mértékű egy év alatti csökkenés 2012 és 2013 között következett be, majd egy hullámvölgyet követően jutottunk el az eddigi legkedvezőbb évhez, 2018-hoz, amikor összesen 6 gyermek veszítette életét balesetben (bár ez éppen hattal több az elfogadhatónál). 2019-ben az áldozatszám 15-re emelkedett, a pandémia évében 10 főre csökkent, majd 2022-ben 12 fő volt.

2023-ban összesen  8 gyermek vesztette életét közúti balesetben a hazai utakon, ami 2022-hez képest 33%-os, 2019-hez képest 53%-os, 2010-hez képest pedig 60%-os csökkenést jelent.

(Az ábrán látható, erősen hullámzó tendencia egyik oka az, hogy ilyen alacsony számsorok esetében az éves és időszakos változások gyakran tűnnek jelentősnek.)

A magyarországi közúti gyermekhalálozások egyik fő jellemzője, hogy az érintettek túlnyomó részben nem önállóan közlekedve (azaz gyalogosként, vagy jármű – például kerékpár – vezetőjeként), hanem gépjármű utasaként szenvedik el az élettel nem összeegyeztethető sérüléseiket. Így volt ez az elmúlt évben is (lásd az ORFK adatai alapján).

  Baleset időpontja Helye (vármegye) Szül. év Szerep Passzív biztonsági eszköz használata
1. 2023.01.08 Pest 2010 gyalogos
2. 2023.06.19 Győr-Moson_Sopron 2019 utas hátul igen,
3. 2023.06.30 Komárom-Esztergom 2015 utas hátul igen, de nem rendeltetésszerűen
4. 2023.08.01 Bács-Kiskun 2014 utas hátul nem
5. 2023.08.31 Tolna 2014 utas elől igen
6. 2023.10.31 Csongrád-Csanád 2010 utas elől igen
7. 2023.11.02 Zala 2013 utas elől igen
8. 2023.12.23 Komárom-Esztergom 2017 utas hátul igen

Az elmúlt évi 8 gyermekkorú közúti halálos áldozat közül 7 fő jármű utasa volt, amikor a tragédia bekövetkezett, egy fő pedig gyalogosként közlekedett. Valamennyi utasként közlekedő gyermek már a helyszínen életét vesztette (közülük 2 fő védtelenül utazott), míg a gyalogosként elütött 13 éves iskoláskorú utólag, a kórházba szállítását követően halt meg.

i) Egyes kiemelt rendőri intézkedések alakulása

Tény, hogy a közúti közlekedésbiztonság javítása össztársadalmi feladat, amelyben a tartós és jelentős eredmények elérése komplex fellépést igényel. Ennek megfelelően a szabályozási háttérnek, a közúti infrastruktúrának, a járműpark állapotának, a járművezető képzésnek, a közlekedésbiztonsági kutatásoknak, a prevenciónak, a jogsértésekhez társuló szankciók jellegének és szigorának, valamint az egyéb tényezőknek egyaránt fontos szerepük van abban, hogy közútjaink biztonságosabbak legyenek, és a baleseti sérültek/áldozatok száma a lehető legalacsonyabb értékre csökkenjen.

Ugyanakkor tény az is, hogy a közlekedésbiztonsági politika hatékonysága nagyban múlik az ellenőrzések gyakoriságán, a biztonsági előírások betartásán. A közúti ellenőrzések végrehajtása ugyanis kulcsfontosságú a halálesetek és a személyi sérülések számának visszaszorítása szempontjából. Ezen a területen jogszabályi felhatalmazás alapján meghatározó – de nem kizárólagos – szerepet játszik a rendőrség.

Tekintettel arra, hogy a rendőrség lehetőségeinek a személyi, és tárgyi-technikai feltételrendszere korlátokat szab, ezért tevékenységét a közlekedésre leginkább veszélyt jelentő magatartások visszaszorítására koncentrálja. A statisztikai adatok alapján hazánkban a személysérüléses közúti balesetek három legfőbb oka a gyorshajtás, az elsőbbség meg nem adása, valamint a kanyarodásra, irányváltoztatásra és haladásra vonatkozó szabályok megszegése. Ez a három kategória teszi ki az összes baleseti ok csaknem 70%-át, ami azt jelenti, a rendőrségnek is első sorban ezekre a problémákra kell koncentrálnia, és ezekkel a kockázatokkal kell kiemelten foglalkoznia, mind a közúti ellenőrzései, mind pedig a közlekedésbiztonsági kommunikációja, és egyéb megelőzési feladatai során. Emellett a prioritást élvező feladatok közé tartozik az ittasan okozott balesetek elleni fellépés, valamint a passzív biztonsági eszközök használatának ellenőrzése.

A közlekedésrendészeti intézkedéseken belül a három fő baleseti okhoz kapcsolódó ellenőrzések a rendőrség értékelésében „kiemelt intézkedéseknek” minősülnek. Ezeknek a kiemelt intézkedéseknek a számát az elmúlt év vonatkozásában az előző ábra mutatja. Eszerint 2023-ban a rendőrség 596 906 intézkedést foganatosított sebességtúllépés, 98 853-at elsőbbség meg nem adása, és 74 754-et a kanyarodásra, irányváltoztatásra, haladásra vonatkozó szabályok megsértése miatt.

A gyorshajtások tavaly az okozott balesetek 26,6%-ának (kerekítve 27%-ának) álltak a hátterében, ennek megfelelően a kiemelt rendőri intézkedések 60,2%-a ennek a súlyos szabályszegésnek a visszaszorítására irányult. Az elmúlt évben a sebességellenőrzések az összes rendőri közúti intézkedés csaknem 40%-a (egészen pontosan: 38,9%-a) tették ki.

Rendőri intézkedések sebességtúllépés miatt 2021

 

2022 2023
Helyszíni bírság

 

33 424 67 418 71 931
Szabálysértési feljelentés

 

500 831 1 141
Közig. eljárás (elkövetői felelősség elve alapján) 21 768 33 509 42 595
Közig. eljárás (objektív felelősség elve alapján) 178 058 381 235 477 832

Az Európa-szerte első számú közúti gyilkosnak tekintett sebességtúllépések visszaszorítására irányuló rendőri intézkedések száma a pandémiát követően jelentősen növekedett. A táblázat alapján látható, hogy az eltelt három év során a sebességtúllépés észlelését követő helyszíni bírságolások, szabálysértési feljelentések, valamint közigazgatási eljárások száma jelentős mértékben, legalább kétszeresére (a tulajdonosi/üzemben tartói felelősség, azaz az objektív felelősség elve alapján indított közigazgatási eljárások száma 2,7 szeresére) nőtt. Ennek hátterében több tényező is áll. Egyrészt az intézkedések növekvő száma a célirányos, egyre inkább a legnagyobb közlekedésbiztonsági kockázatokra, így a gyorshajtásra fókuszáló rendőri fellépések elterjedését jelzi. Emellett figyelembe kell venni azt is, hogy a pandémia legaktívabb időszakában, 2020-ban és 2021 első felében a rendőrségre számos egyéb többletfeladat hárult, majd a járvány visszaszorulását követően a közúti ellenőrzést végző személyi állomány fokozatosan visszatérhetett az alaprendeltetési feladatok teljesítéséhez.

Hasonló folyamatot láthatunk az elsőbbség meg nem adásával kapcsolatos rendőri intézkedések alakulásával kapcsolatban is, melyek száma a 2021. évi 31 957-ről 2023-ban 98 853-ra növekedett, míg a kanyarodási, irányváltoztatási, haladási szabályok megsértése miatti intézkedések száma a vizsgált három év során 34 057-ről 74 754-re nőtt.

A rendőrség által végzett ittasság ellenőrzések száma 2023-ban meghaladta a 2,4 milliót. Az ábrán látható, hogy a járművezetők szeszesital fogyasztásának ellenőrzése miatt kezdeményezett intézkedések száma az elmúlt három év során folyamatosan emelkedett, a növekedés mértéke 2021 és 2023 között 36% volt.

Az összes ittas intézkedésen belül a „pozitív” eredménnyel végződő ittasság ellenőrzéseknek a száma az elmúlt három évben ugyancsak nőtt (18 638-ról 19 850-re – lásd az előző ábrán), arányuk pedig az összes ittas intézkedésen belül 0,82% és 1,04% között mozgott (amint azt a következő ábra szemlélteti).

A vizsgált időszakban az ittasan okozott baleseteknek az összes személysérüléses közúti baleseten belüli aránya évről évre folyamatosan csökkent, a 2021. évi 8,6%-ról a 2023. évi 7,08%-ra. Ebben a folyamatban, valamint a 2023. évi „rekorderedmény” elérésében minden bizonnyal az egyre gyakoribb ittasság ellenőrzések is szerepet játszottak. Az elmúlt évben a személysérüléses balesetet okozó közlekedők (döntően járművezetők, csekély részben gyalogosok) közül átlagosan minden tizennegyedik személy ittas volt.

A passzív biztonsági eszközök használatával kapcsolatos intézkedések száma ugyancsak növekvő rendőri aktivitást mutat, ami indokolt is, hiszen a biztonsági öv használati aránya hazánkban ma még jelentősen elmarad a legfejlettebb közúti közlekedésbiztonsággal rendelkező országok 98-99%-os arányától, és a gépjárműben utazó gyermekek védettségének jelenlegi szintje is kívánnivalót hagy maga után.

Az elmúlt három évben a passzív biztonsági eszközök használatát érintő rendőri intézkedések száma 240%-kal nőtt, a 2021. évi 85 055 intézkedéssel szemben 2023-ban 204 122 intézkedést regisztráltak. (Érdemes megjegyezni, hogy az intézkedési számok növekedése korántsem törvényszerű és magától értetődő, hiszen az elmúlt években a rendőrség személyi feltételrendszerében érdemi változások nem történtek. A számszerűleg több intézkedés alapvetően az ellenőrzések célirányos koncentrálásával érhető el, de az érintett rendőri állomány magasabb fokú szolgálati leterheltségét is jelzi).

A passzív biztonsági eszközök használatán belül a legtöbb intézkedés – érthető módon – a biztonsági öv használatát érintette, melyek száma 2021 és 2023 között a két- és félszeresére növekedett, és az elmúlt évben megközelítette a kétszázezret.  Emellett a gyermekbiztonsági rendszer használatát érintő intézkedések száma ugyancsak nőtt, (139%-kal).

Európai viszonylatban Magyarországon a motorkerékpáros bukósisak használatának jelenlegi helyzete nem számít jelentős problémának – ellentétben a dél-európai országokkal. Ezért korántsem célszerű mélyreható következtetéseket levonni abból, hogy a bukósisak használattal kapcsolatos intézkedések száma tavaly 170-el volt alacsonyabb a 2021. évinél – ugyanis ez az enyhe mértékű csökkenés nem feltétlenül van összefüggésben az intézkedési aktivitással.

j) Egyéb elemzési szempontok

  • Közúti járműforgalmi adatok alakulása

A 2023. évi közúti járműforgalmi adatok jelenleg még nem állnak rendelkezésre. A forgalom elmúlt évi alakulásával kapcsolatban ugyanakkor egyfajta támpontot jelenthetnek a rendőrség által üzemeltetett automata sebességmérők országos hálózatának, a VÉDA Közúti Intelligens Kamerahálózatnak az adatai. Ezek az adatok természetesen nem teljes körűek, hiszen a VÉDA rendszer összesen 365 darab fix telepítésű Komplex Közlekedési Ellenőrzési Pontból (KKEP) áll, az ország 134 balesetveszélyesnek ítélt útszakaszára telepítve. Ugyanakkor a kijelölt fontosabb útszakaszok (autópályák, autóutak, lakott területen kívüli- és belüli főútvonalak, egyéb belterületi utak stb.) mentén elhelyezett, és az elhaladó járművek számának rögzítésére is alkalmas kamerák olyan adatokat szolgáltatnak, melyek az elmúlt év forgalmának alakulásával kapcsolatban iránymutatóként vehetők figyelembe.

A rendőri adatok szerint a VÉDA rendszer forgalomfelügyeleti kamerái előtt tavaly csaknem 1%-kal (4,1 millióval) több jármű haladt el az előző évhez képest. A mért 535 millió feletti járműszám azt jelzi, hogy 2022-höz képest 2023-ban a forgalom intenzitása kis mértékben növekedett, miközben a személysérüléses közúti balesetek száma 2,7%-kal, a halálos áldozatok száma pedig 12,7%-kal csökkent. (Megjegyzés: a 2023. évi hivatalos közúti járműforgalmi adatok várhatóan néhány hónap múlva válnak megismerhetővé.)

  • Üzemanyag forgalmazási adatok alakulása

Hosszabb időszakra visszatekintve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyilvántartása szerint az üzemanyag forgalmazási adatok 2010 és 2019 között növekvő trendről számolnak be. A pandémia évében, 2020-ban érzékelhető, az előző évhez viszonyítva 6,2%-os csökkenés következett be, majd a 2021. évi ismételt növekedést követően a 2022-ben forgalmazott üzemanyagok mennyisége (a motorbenzin és a gázolaj összesen) meghaladta a rekordnak számító 6,1 milliárd litert. A 2023. évben ugyanakkor az értékesített üzemanyagok mennyisége már csökkent az előző évhez képest. (A teljesség érdekében jegyzendő meg, hogy a 2023. évi összesített adat a 2021. előtti években mért értékeket meghaladja.)

Év

 

Motorbenzin Gázolaj Összesen
2019 1 965 686 660

 

3 606 976 962

 

5 572 663 622
2020

 

1 827 303 724

 

3 400 382 884

 

5 227 686 608
2021

 

1 959 322 997

 

3 701 202 162

 

5 660 525 159
2022

 

2 071 092 522

 

4 103 607 691

 

6 174 700 213
2023

 

1 997 539 809

 

3 600 992 162

 

5 598 531 972

 

Arány

(2019-2023)

+1,6% -0,2% +0,5%

 Üzemanyag forgalmazási adatok alakulása a NAV nyilvántartása alapján (2019-2023)

A NAV adatai szerint 2023-ban a hazánk területén értékesített üzemanyagok mennyisége megközelítette az 5,6 milliárd litert (5 598 531 972 litert), melyből a motorbenzin csaknem 2 milliárd litert (1 997 539 809), a gázolaj 3,6 milliárd litert (3 600 992 162) tett ki. A motorbenzin forgalmazás 3,6%-kal, a gázolajé 12,2%-kal csökkent az előző évhez képest.

Valamivel hosszabb időszakot, az elmúlt öt év folyamatát vizsgálva az állapítható meg, hogy 2019 és 2023 között a hazánkban forgalmazott üzemanyagok mennyisége csekély mértékben, 0,5%-kal nőtt, ezen belül a gázolaj értékesítésben 0,2%-os csökkenés, a motorbenzinében 1,6%-os növekedés történt.

Nyilvánvaló, hogy az üzemanyag forgalmazási adatok hatással vannak a közúti járműforgalom alakulására, ez a megállapítás ugyanakkor a közúti balesetek és halálozások számával kapcsolatban már nem feltétlen igaz. Amíg ugyanis a pandémiát megelőző utolsó évtől, a hatályos közlekedésbiztonsági célkitűzések bázisévétől, azaz 2019-től 2023 végéig a forgalmazott üzemanyagok mennyisége 0,5%-kal nőtt, addig ugyanebben a periódusban a személysérüléses közúti balesetek számában 13,7%-os, a közúti halálozások számában 22,1-os, a súlyosan sérültek számában pedig 15,4%-os csökkenés következett be.

3. Befejezés

2021. január 01-től új közösségi közlekedésbiztonsági program és új célkitűzések vannak érvényben. Az Európai Bizottság a hatályos közúti közlekedésbiztonsági programjában középtávú célként határozta meg, hogy 2030 végére a felére csökkenjen a közúti halálos áldozatok, valamint – az uniós programok történetében első alkalommal – a súlyosan sérültek száma (a közösségi program báziséve tavaly 2020-ról 2019-re módosult). A hosszú távú célt az Európai Bizottság a ”Vision Zero” szemlélet alapján jelölte meg, mely lényege, hogy 2050-re a közúti halálozások számának a lehető legnagyobb mértékben a nullához kell közelítenie. A közösségi a célkitűzéseket Magyarország is átvette, és azokat a programjaiban alkalmazza.

Az elmúlt négy év adatainak (a 2019-2022. évi KSH, valamint a 2023. évi előzetes baleseti adatok) ismeretében látható, hogy hazánkban a közúti halálozások tényleges száma eddig kedvezőbben alakult, mint ami az időarányos teljesítéshez szükséges. Amíg az időarányos teljesítés 2023-ban 493 közúti halálos áldozatot jelent, addig az elmúlt évben ennél kevesebben, az előzetes adatok alapján 469-an vesztették életüket közúti balesetben.

A súlyosan sérültek esetében ennél valamivel kedvezőtlenebb a helyzet, bár az eltérés nem jelentős. Ezen a téren az időarányos teljesítés 4 486 súlyos sérültet jelent, míg az előzetes adatoknak megfelelően tavaly ennél valamivel több, összesen 4 637 fő szenvedett súlyos sérülést balesetben a hazai utakon.

A hatályos program időközi, 2030-ig érvényes célkitűzéseinek teljesítéséhez még viszonylag hosszú idő, hét év áll rendelkezésre. Fontos tudni ugyanakkor, hogy a vállalt célkitűzések rendkívül progresszívek, amelyek önmaguktól soha nem teljesülnek, továbbá az egyes beavatkozások hatása általában nem azonnal érvényesül, és nem is a végtelenségig (az intézkedés jellegétől függően általában több évig) tart. Ami a célok eléréséhez elengedhetetlenül szükséges: legmagasabb szintű politikai támogatás olyan célirányos és hatékony intézkedésekkel, amelyek a megfelelő szabályozási hátteret, a technikai fejlesztéseket, a korszerűbb gépjárműparkot, a biztonságosabb infrastruktúrát, a hatékonyabb közúti ellenőrzéseket, és ami az összes közül a legfontosabb, a személyi tényező megfelelő fejlesztését, a közlekedők pozitív irányú szemléletváltását eredményezhetik. Mindezekre a bevált nemzetközi gyakorlatok is kellő példával szolgálhatnak.

G.I.