Magyarország közúti közlekedésbiztonsági helyzetének alakulása 2023-ban
Magyarország közúti közlekedésbiztonsági helyzetének alakulása 2023-ban a rendőrség által gyűjtött előzetes statisztikai adatok, valamint az intézkedési mutatók és egyéb szempontok alapján
1. Bevezetés
A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975 (II.5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) preambuluma alapján: „A közúti közlekedés biztonsága fontos társadalmi érdek. A biztonságos és zavartalan közlekedés alapvető feltétele, hogy a közlekedési szabályokat mindenki megtartsa és számíthasson arra, hogy azokat mások is megtartják. Emellett szükséges az is, hogy a közlekedés résztvevői előzékenyek és türelmesek legyenek egymással szemben.”
Tény, hogy mindenkinek joga van a közúti közlekedésben részt venni, a közutat és a közforgalom elől el nem zárt magánutat közlekedés céljából igénybe venni, továbbá úti céljához épségben, biztonságosan eljutni. A biztonság, az emberi élet és a testi épség olyan alapvető emberi jogok, amelyeket a hatályos Alaptörvény is deklarál, és amelyek a nemzetközi jogban is első generációs emberi jognak számítanak.
A közúti közlekedésről köztudott, hogy veszélyes üzem. Hazánkban évről évre emberek százai veszítik életüket az utakon, és mintegy húszezren szenvednek különböző súlyosságú testi sérüléseket.
Vármegyék | 2010. | 2018. | 2019. | 2020. | 2021. | 2022. | 2023. |
Budapest | 3 835 | 4 626 | 4 684 | 3 539 | 3 676 | 3 856 | 3 621 |
Baranya | 757 | 726 | 816 | 637 | 660 | 635 | 689 |
Bács | 1 171 | 1 095 | 1 122 | 939 | 1 059 | 1 213 | 1 108 |
Békés | 783 | 766 | 711 | 547 | 604 | 634 | 615 |
Borsod | 1 110 | 1 117 | 1 093 | 987 | 967 | 900 | 808 |
Csongrád | 906 | 900 | 881 | 704 | 719 | 826 | 756 |
Fejér | 1 050 | 1 056 | 1 011 | 770 | 965 | 786 | 675 |
Győr | 1 173 | 1 003 | 1 147 | 801 | 934 | 1 052 | 1 018 |
Hajdú | 1 242 | 1 268 | 1 159 | 921 | 1 017 | 1 021 | 1 059 |
Heves | 605 | 763 | 732 | 705 | 699 | 681 | 697 |
Komárom | 676 | 726 | 768 | 507 | 572 | 621 | 620 |
Nógrád | 347 | 464 | 451 | 404 | 368 | 385 | 400 |
Pest | 2 584 | 2 585 | 2 443 | 2 052 | 2 194 | 2 446 | 2 231 |
Somogy | 747 | 707 | 693 | 642 | 675 | 659 | 601 |
Szabolcs | 1 190 | 1 384 | 1 240 | 1 145 | 1 075 | 1 163 | 1 177 |
Szolnok | 951 | 904 | 782 | 723 | 713 | 694 | 623 |
Tolna | 410 | 440 | 397 | 349 | 378 | 434 | 390 |
Vas | 670 | 674 | 689 | 553 | 609 | 686 | 642 |
Veszprém | 804 | 813 | 819 | 761 | 761 | 810 | 786 |
Zala | 646 | 615 | 560 | 490 | 498 | 581 | 559 |
Összesen: | 21 657 | 22 632 | 22 198 | 18 176 | 19 143 | 20 083 | 19 075 |
Közúti balesetben meghaltak és megsérültek összesített száma (forrás: ORFK)
A KSH adatai szerint az elmúlt évtizedben, azaz 2011 és 2020 között összesen 6 031 fő veszítette életét Magyarország úthálózatán, míg a legfrissebb, jelenleg még elsődleges 2023. évi adatok alapján hazánkban a közúti sérülések és halálozások összesített száma 19 075 fő volt, mely egy átlagos város (pl. Keszthely) lakosságának felel meg. A fentiek alapján érthető, hogy a közúti közlekedés biztonsága, a balesetek, sérülések és halálozások számának visszaszorítása miért is tartozik a legfontosabb állami feladatok közé.
Három évvel ezelőtt a magyarországi baleseti elemzések a 2020. évre, mint a három évtizede tartó közlekedésbiztonsági folyamatok, erőfeszítések betetőzésére tekintettek. Szinte valamennyi akkori helyzetelemzés kiemelte, hogy 2020 korábban nem tapasztalt eredményeket, közlekedésbiztonsági sikereket hozott. Az évtizedforduló évében a főbb baleseti mutatók szinte kivétel nélkül kedvezően alakultak, hiszen a személysérüléses közúti balesetek, a balesetben meghalt személyek, a súlyosan és a könnyen sérült személyek, valamint az ittasan okozott balesetek száma egyaránt csökkent. Ezen kívül a 2020. évet a közúti közlekedésbiztonság két fontos területén, a közúti balesetben meghalt személyek, valamint az ittasan okozott balesetek száma vonatkozásában a legkedvezőbb esztendőként könyvelhettük el a hazai baleseti statisztikai rendszer fennállása óta (a halálos áldozatok száma először csökkent 500 fő alá (460 fő), az ittasan okozott balesetek száma az akkor rekordnak számító 1 361 volt.
Az adatok 2020-ban tapasztalt kedvező alakulására minden bizonnyal hatással volt a Covid-19 világjárvány forgalomcsökkentő hatása, valamint a védekezéshez kapcsolódó különböző folyamatok és intézkedések, de ezek hatásának mértékét – megbízható mérési módszerek hiányában – konkrétan meghatározni nem lehetett, és ma sem lehet. Ugyanakkor más területeken is – mint például a jogkövető magatartásban – kedvező változások történtek. Ilyen előzmények után a közlekedésbiztonsági szakemberek érdeklődve várták a folytatást, hogy az elkövetkezendő években milyen változások történnek a közúti közlekedésben, annak szerkezetében és dinamikájában, továbbá miként alakulnak a közúti baleseti adatok.
A 2021. év az előző „rekordévhez” képest kedvezőtlenebbül alakult, ami az előzetes várakozások, és a helyzet ismerete alapján nem okozott túl nagy meglepetést. A KSH adatok szerint 2021-ben 3,3%-kal több személysérüléses közúti balesetet okoztak Magyarország útjain, mint az előző évben, a közúti halálozások számában pedig 18,3%-os növekedés volt kimutatható. 2022-ben a halálos áldozatok száma már kis mértékben csökkent, az összes személysérüléses balesetszám egyidejű növekedése mellett. Annak ellenére, hogy a halálos áldozatok száma mindkét utóbbi esztendőben kedvezőbb volt, mint 2020 előtt bármikor, a pesszimistábbak közül minden bizonnyal sokan vélték úgy, hogy a 2020. évihez hasonló eredmények elérésére egy ideig még várni kell. A rendőrség által néhány héttel ezelőtt közzétett előzetes baleseti statisztikai adatok azonban rácáfoltak erre, és a közúti közlekedésbiztonság szempontjából egy újabb sikeres évről számoltak be.
2. A 2023. évi előzetes baleseti statisztikai adatok elemzése
A rendőrség területi szervei, azaz a BRFK, valamint a vármegyei rendőr-főkapitányságok által gyűjtött előzetes baleseti statisztikai adatokat az ORFK Közlekedésrendészeti Főosztálya minden hónap elején összesíti. Az éves szintű adatok értékelésére a tárgyévet követő év első hónapjában kerül sor. Ezek az adatok előzetesek, azaz a balesetet követő 24 órás helyzetnek felelnek meg. Tekintettel arra, hogy a több évtizedes szakmai tapasztalatok alapján az előzetes, valamint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által a későbbiekben véglegesítésre kerülő adatok között a változás általában csekély mértékű, így utóbbiak az előzetes adatokra épített megállapításokat érdemben nem befolyásolják. Ennek megfelelően a jelen elemzésben ismertetésre kerülő 2023. évi előzetes baleseti statisztikai adatok jól tükrözik mindazokat a változásokat, melyek hazánkban az elmúlt év (illetve időszak) során a közúti közlekedésbiztonság terén bekövetkeztek, így az adatok előzetes elemzések végzésére, következtetések levonására, a változások és trendek megfigyelésére, továbbá aktuális feladatok meghatározására egyaránt alkalmasak.
a) Személysérüléses közúti balesetek alakulása
A következő ábrára tekintve már első ránézésre látható, hogy az elmúlt év kifejezetten jól alakult a közúti közlekedésbiztonság szempontjából. A zölddel jelölt százalékos arányok ugyanis azt jelzik, hogy valamennyi főbb mutató területén – ide értve a személysérüléses közúti balesetek számát, a közúti halálozások, súlyos és könnyű sérülések, valamint az ittasan okozott balesetek alakulását – tavaly kedvező változások történtek (a baleseti folyamatokat elemzőknek ritkán van „szerencséjük” ilyen megállapítást tenni).
Az előzetes rendőri adatok alapján 2023. január 01. és december 31. között összesen 14 355 személyi sérüléssel járó közúti balesetet okoztak a hazai közutakon, 2,7%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban (2022-ben 14 748 hasonló balesetet regisztráltak)
A balesetek dinamikája a fővárosban, valamint 14 vármegyében csökkenést mutat. A legnagyobb mértékben Fejér (13,5%), Borsod-Abaúj-Zemplén (11,7%) és Somogy vármegyékben csökkent a balesetszám – ezek a vármegyék az elmúlt két év viszonylatában is jól teljesítettek. Ezzel szemben a balesetek száma öt vármegyében nőtt, melyek mértéke az alábbi: Komárom (+9,5%), Nógrád (+8,4%) Baranya (+7,1%), Hajdú-Bihar (+6,4%) és Veszprém (+4,3%).
Vármegyék | 2010. | 2018. | 2019. | 2020. | 2021. | 2022. | 2023. | Dinamika 2022-2023 | Dinamika 2021-2023 |
Budapest | 3 087 | 3 745 | 3 811 | 2 955 | 2 997 | 3 132 | 3 005 | -4,1% | 0,3% |
Baranya | 558 | 555 | 609 | 476 | 494 | 481 | 515 | 7,1% | 4,3% |
Bács | 820 | 808 | 815 | 649 | 752 | 817 | 782 | -4,3% | 4,0% |
Békés | 629 | 592 | 547 | 428 | 455 | 474 | 462 | -2,5% | 1,5% |
Borsod | 815 | 834 | 796 | 745 | 734 | 664 | 586 | -11,7% | -20,2% |
Csongrád | 714 | 695 | 679 | 542 | 527 | 564 | 559 | -0,9% | 6,1% |
Fejér | 755 | 744 | 721 | 557 | 585 | 535 | 463 | -13,5% | -20,9% |
Győr | 824 | 729 | 812 | 605 | 659 | 742 | 736 | -0,8% | 11,7% |
Hajdú | 936 | 935 | 849 | 685 | 733 | 739 | 786 | 6,4% | 7,2% |
Heves | 457 | 564 | 549 | 508 | 494 | 497 | 484 | -2,6% | -2,0% |
Komárom | 528 | 530 | 533 | 372 | 410 | 431 | 472 | 9,5% | 15,1% |
Nógrád | 255 | 319 | 309 | 272 | 269 | 273 | 296 | 8,4% | 10,0% |
Pest | 1 892 | 1 862 | 1 789 | 1 512 | 1 634 | 1 752 | 1 654 | -5,6% | 1,2% |
Somogy | 534 | 496 | 503 | 453 | 485 | 466 | 416 | -10,7% | -14,2% |
Szabolcs | 892 | 1 002 | 903 | 821 | 797 | 854 | 850 | -0,5% | 6,6% |
Szolnok | 723 | 625 | 578 | 547 | 505 | 498 | 464 | -6,8% | -8,1% |
Tolna | 302 | 322 | 294 | 280 | 292 | 301 | 285 | -5,3% | -2,4% |
Vas | 502 | 508 | 503 | 421 | 451 | 508 | 504 | -0,8% | 11,8% |
Veszprém | 590 | 614 | 593 | 566 | 575 | 576 | 601 | 4,3% | 4,5% |
Zala | 495 | 472 | 434 | 384 | 385 | 444 | 435 | -2,0% | 13,0% |
Összesen: | 16 308 | 16 951 | 16 627 | 13 778 | 14 233 | 14 748 | 14 355 | -2,7% | 0,9% |
Személysérüléses közúti balesetek száma (forrás: ORFK)
Amennyiben a személysérüléses közúti baleseteket a bekövetkezett sérülések súlyossága szerint csoportosítva vizsgáljuk meg, akkor az látható, hogy a halálos, a súlyos és a könnyű sérüléses balesetek száma az elmúlt évben egyaránt csökkent. A legnagyobb éves változás a halálos kimenetelű közúti balesetek számában következett be, ezen a területen 8,8%-os csökkenés történt. A súlyos sérüléses balesetek számában a csökkenés mértéke 5,9% (4 309-el szemben 4 056), a könnyű sérüléses baleseteknél pedig 1,0% (9 964 helyett 9 866).
Az elmúlt évben okozott közúti balesetek valamivel több, mint kétharmadát (68,7%-át) a könnyű sérüléses balesetek tették ki, a súlyos sérüléses balesetek aránya 28,3%, a halálos kimenetelűeké pedig 3,0% volt (ezek az arányok megfelelnek a sokéves átlagnak).
b) A balesetben meghalt személyek számának alakulása
Az emberi élet, valamint az élethez való jog elsődlegességét a Föld valamennyi kontinensén elismerik és jogszabályban rögzítik. Ennek megfelelően a közúti közlekedésbiztonság terén a legfontosabb baleseti mutatónak a halálos áldozatok számának alakulását tekintik. Európában valamennyi ismert, mennyiségi célokat tartalmazó hatályos közlekedésbiztonsági program – legyen az nemzeti, vagy közösségi szintű –, továbbá a hatályos globális program célként tűzi ki a balesetben meghalt személyek számának visszaszorítását.
Hazánkban az elmúlt év egyik legnagyobb közlekedésbiztonsági eredményét a halálos áldozatok számának alakulása mutatja. Az előzetes adatok szerint 2023. január 01 és december 31 között 68 fővel kevesebben vesztették életüket a hazai utakon, mint az előző évben. Ennek megfelelően egyetlen év alatt 12,7%-kal sikerült csökkenteni a közúti halálozások számát, hiszen amíg 2022-ben 537 életet követelt a közúti közlekedés, addig 2023-ben – az előzetes adatok szerint – 469 fő vált baleset áldozatává. Az elmúlt 60 év statisztikai adatait alapul véve ez a második alkalom, hogy éves szinten a balesetben meghalt személyek száma 500 fő alá csökkent. (A pandémia évében a halálos áldozatok száma 9 fővel volt alacsonyabb, a 2020. évi eredmények elérésében azonban a járvány, a betegségtől való félelem, valamint a kapcsolódó közlekedési és egyéb korlátozások fontos szerepet játszottak).
Vármegyék | 2010. | 2018. | 2019. | 2020. | 2021. | 2022. | 2023. | Dinamika 2022-2023 | Dinamika 2021-2023 |
Budapest | 67 | 50 | 50 | 33 | 43 | 51 | 43 | -15,7% | 0,0% |
Baranya | 29 | 15 | 22 | 16 | 16 | 25 | 18 | -28,0% | 12,5% |
Bács | 69 | 62 | 35 | 41 | 46 | 69 | 39 | -43,5% | -15,2% |
Békés | 16 | 17 | 19 | 10 | 15 | 19 | 14 | -26,3% | -6,7% |
Borsod | 43 | 38 | 39 | 20 | 31 | 33 | 17 | -48,5% | -45,2% |
Csongrád | 39 | 19 | 26 | 15 | 23 | 27 | 26 | -3,7% | 13,0% |
Fejér | 37 | 49 | 37 | 29 | 37 | 22 | 14 | -36,4% | -62,2% |
Győr | 38 | 24 | 55 | 21 | 27 | 27 | 28 | 3,7% | 3,7% |
Hajdú | 49 | 32 | 29 | 21 | 33 | 21 | 25 | 19,0% | -24,2% |
Heves | 29 | 22 | 18 | 16 | 25 | 26 | 24 | -7,7% | -4,0% |
Komárom | 22 | 32 | 26 | 18 | 18 | 12 | 19 | 58,3% | 5,6% |
Nógrád | 9 | 6 | 7 | 11 | 6 | 4 | 9 | 125,0% | 50,0% |
Pest | 85 | 96 | 80 | 73 | 66 | 66 | 64 | -3,0% | -3,0% |
Somogy | 36 | 24 | 21 | 15 | 25 | 9 | 11 | 22,2% | -56,0% |
Szabolcs | 36 | 25 | 31 | 25 | 23 | 21 | 26 | 23,8% | 13,0% |
Szolnok | 33 | 31 | 34 | 21 | 36 | 15 | 22 | 46,7% | -38,9% |
Tolna | 12 | 22 | 12 | 17 | 23 | 21 | 21 | 0,0% | -8,7% |
Vas | 21 | 25 | 14 | 10 | 15 | 15 | 15 | 0,0% | 0,0% |
Veszprém | 41 | 21 | 27 | 30 | 24 | 30 | 20 | -33,3% | -16,7% |
Zala | 29 | 23 | 20 | 18 | 12 | 24 | 14 | -41,7% | 16,7% |
Összesen: | 740 | 633 | 602 | 460 | 544 | 537 | 469 | -12,7% | -13,8% |
Közúti balesetben meghalt személyek száma (forrás: ORFK)
Tavaly – 2022-hez képest – a fővárosban és tíz vármegyében csökkent a halálos áldozatszám, a legnagyobb mértékben Borsod-Abaúj-Zemplén (48,5%), Bács-Kiskun (43,5%), és Fejér (36,4%) vármegyében. A balesetben meghaltak száma változatlan maradt Tolna, valamint Vas vármegyében. Az elmúlt évben ugyanakkor többen vesztették az életüket hét vármegye úthálózatán. A legnagyobb éves növekedést Nógrád (+125%), Komárom-Esztergom (+58,3%), és Jász-Nagykun-Szolnok (+46,7%) vármegyében regisztrálták.
(Az adatok objektívebb értékelése érdekében szükséges megjegyezni, hogy a kisebb területű és lélekszámú vármegyék – így például az imént negatívként említett Nógrád és Komárom vármegyék – esetében a statisztikai adatok esetében nagyobb az éves ingadozás lehetősége, mert már kevesebb baleset, illetve közúti halálozás is jelentősen nagyobb mértékű változásokat eredményezhet. Amíg például Nógrád vármegyében a balesetben meghaltak számának 5 fős növekedése 125%-os emelkedést jelent, addig a hasonló áldozatszám növekedés Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében ennél jelentően kevesebbet, 23,8%-ot. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye esetében ugyancsak helytelen lenne kizárólag az utóbbi egy év adatából messzemenő következtetéseket levonni, hiszen egy évvel korábban, azaz 2021 és 2022 között a közúti halálozások számában még 58,3%-os csökkenés következett be a vármegye útjain.)
Az ábrán látható, hogy a hullámzó tendencia ellenére hazánkban a halálos áldozatok száma vonatkozásában 2018 óta összességében kedvező változások történtek. 2018-tól 2020-ig a közúti áldozatszám évről-évre csökkent. A 2020. év kiemelkedően jó adataira a pandémia is hatást gyakorolt. A járvány visszaszorulásával, a közúti forgalom „helyreállítását” követően 2021-ben – ahogy arra előzetesen számítani lehetett – növekedett, 2022-ben pedig valamelyest csökkent a balesetben meghalt személyek száma. 2023-ban pedig a már említett jelentős mértéjű, 12,7%-os csökkenés következett be. Az adatok alapján a 2020. évet követően 2023 lett a második olyan esztendő, amikor a baleseti statisztikai adatok a legkevesebb közúti halálos áldozatról számolnak be Magyarországon, az elmúlt hat évtized viszonylatában.
c) A balesetben megsérült személyek számának alakulása
A közúti balesetben súlyos sérülést szenvedett személyek számának alakulása – a halálos áldozatok mellett – a hatályos közlekedésbiztonsági programokban kiemelt baleseti mutatónak számít. (A súlyosan sérült személyek számának felére csökkentését a 2019-2030. közötti időszakra vonatkozó nemzeti, valamint uniós program is a fő célkitűzések között nevesíti).
Kedvező változás, hogy hazánkban 2022. és 2023. között a büntetőjogi értelemben 8 napon túl gyógyuló, súlyos sérülést szenvedett személyek száma 8,0%-kal csökkent (5 041 főről 4 637 főre). Ezen a területen az ország túlnyomó részén, Budapesten és tizennégy vármegyében csökkenést mértek, míg öt vármegyében a korábbiaknál több súlyos sérülést okoztak. A legnagyobb arányú éves csökkenés Jász-Nagykun-Szolnok (23,6%), valamint Tolna vármegyében (21,3%) tapasztalható, míg a leginkább az olyan kisebb vármegyékben nőtt a súlyosan sérültek száma, mint Baranya (+30,7%), valamint Heves (+17,4%) vármegyében.
Az elmúlt két év viszonylatában a legnagyobb arányú, 20%-ot meghaladó csökkenést Jász-Nagykun-Szolnok (21,7%), Fejér (21,2%), valamint Tolna (20,1%) vármegyében, a legnagyobb növekedést pedig Csongrád-Csanád (+31,5%) és Zala (+19,5%) – vármegyében regisztrálták.
Vármegyék | 2010. | 2018. | 2019. | 2020. | 2021. | 2022. | 2023. | Dinamika 2022-2023 | Dinamika 2021-2023 |
Budapest | 715 | 865 | 956 | 769 | 684 | 885 | 789 | -10,8% | 15,4% |
Baranya | 226 | 193 | 225 | 185 | 159 | 140 | 183 | 30,7% | 15,1% |
Bács | 402 | 331 | 338 | 297 | 343 | 403 | 351 | -12,9% | 2,3% |
Békés | 225 | 226 | 193 | 124 | 156 | 145 | 153 | 5,5% | -1,9% |
Borsod | 309 | 306 | 278 | 270 | 258 | 226 | 208 | -8,0% | -19,4% |
Csongrád | 307 | 276 | 254 | 203 | 184 | 240 | 242 | 0,8% | 31,5% |
Fejér | 274 | 295 | 269 | 218 | 269 | 244 | 212 | -13,1% | -21,2% |
Győr | 309 | 282 | 318 | 235 | 218 | 308 | 256 | -16,9% | 17,4% |
Hajdú | 305 | 300 | 257 | 211 | 205 | 212 | 211 | -0,5% | 2,9% |
Heves | 200 | 183 | 210 | 175 | 190 | 161 | 189 | 17,4% | -0,5% |
Komárom | 224 | 228 | 225 | 162 | 166 | 180 | 166 | -7,8% | 0,0% |
Nógrád | 96 | 85 | 94 | 81 | 69 | 67 | 66 | -1,5% | -4,3% |
Pest | 644 | 606 | 555 | 492 | 503 | 557 | 463 | -16,9% | -8,0% |
Somogy | 197 | 160 | 164 | 157 | 150 | 154 | 166 | 7,8% | 10,7% |
Szabolcs | 282 | 311 | 266 | 247 | 234 | 254 | 235 | -7,5% | 0,4% |
Szolnok | 255 | 228 | 215 | 203 | 203 | 208 | 159 | -23,6% | -21,7% |
Tolna | 129 | 149 | 119 | 108 | 134 | 136 | 107 | -21,3% | -20,1% |
Vas | 175 | 153 | 153 | 132 | 142 | 156 | 140 | -10,3% | -1,4% |
Veszprém | 218 | 191 | 241 | 225 | 200 | 196 | 188 | -4,1% | -6,0% |
Zala | 179 | 191 | 152 | 161 | 128 | 169 | 153 | -9,5% | 19,5% |
Összesen: | 5 671 | 5 559 | 5 482 | 4 655 | 4 595 | 5 041 | 4 637 | -8,0% | 0,9% |
Közúti balesetben súlyosan sérült személyek száma (forrás: ORFK)
Az elmúlt évben a balesetben könnyen sérültek számában is csökkenés következett be.
Vármegyék | 2010. | 2018. | 2019. | 2020. | 2021. | 2022. | 2023. | Dinamika 2022-2023 | Dinamika 2021-2023 |
Budapest | 3 053 | 3 711 | 3 678 | 2 737 | 2 949 | 2 920 | 2 789 | -4,5% | -5,4% |
Baranya | 502 | 518 | 569 | 436 | 485 | 470 | 488 | 3,8% | 0,6% |
Bács | 700 | 702 | 749 | 601 | 670 | 741 | 718 | -3,1% | 7,2% |
Békés | 542 | 523 | 499 | 413 | 433 | 470 | 448 | -4,7% | 3,5% |
Borsod | 758 | 773 | 776 | 697 | 678 | 641 | 583 | -9,0% | -14,0% |
Csongrád | 560 | 605 | 601 | 486 | 512 | 559 | 488 | -12,7% | -4,7% |
Fejér | 739 | 712 | 705 | 523 | 659 | 520 | 449 | -13,7% | -31,9% |
Győr | 826 | 697 | 774 | 545 | 689 | 717 | 734 | 2,4% | 6,5% |
Hajdú | 888 | 936 | 873 | 689 | 779 | 788 | 823 | 4,4% | 5,6% |
Heves | 376 | 558 | 504 | 514 | 484 | 494 | 484 | -2,0% | 0,0% |
Komárom | 430 | 466 | 517 | 327 | 388 | 429 | 435 | 1,4% | 12,1% |
Nógrád | 242 | 373 | 350 | 312 | 293 | 314 | 325 | 3,5% | 10,9% |
Pest | 1 855 | 1 883 | 1 808 | 1 487 | 1 625 | 1 823 | 1 704 | -6,5% | 4,9% |
Somogy | 514 | 523 | 508 | 470 | 500 | 496 | 424 | -14,5% | -15,2% |
Szabolcs | 872 | 1 048 | 943 | 873 | 818 | 888 | 916 | 3,2% | 12,0% |
Szolnok | 663 | 645 | 533 | 499 | 474 | 471 | 442 | -6,2% | -6,8% |
Tolna | 269 | 269 | 266 | 224 | 221 | 277 | 262 | -5,4% | 18,6% |
Vas | 474 | 496 | 522 | 411 | 452 | 515 | 487 | -5,4% | 7,7% |
Veszprém | 545 | 601 | 551 | 506 | 537 | 584 | 578 | -1,0% | 7,6% |
Zala | 438 | 401 | 388 | 311 | 358 | 388 | 392 | 1,0% | 9,5% |
Összesen: | 15 246 | 16 440 | 16 114 | 13 061 | 14 004 | 14 505 | 13 969 | -3,7% | -0,2% |
Közúti balesetben könnyen sérült személyek száma (forrás: ORFK)
Az ORFK előzetes adatai szerint 2023-ban 3,7%-kal kevesebb, összesen 13 969 fő szenvedett könnyű sérülést közúti balesetben, a 2022. évi 14 505 fővel szemben. E tekintetben a legkedvezőbb változások Somogy (14,5%), Fejér (13,7%), valamint Csongrád-Csanád (12,7%) vármegyéket jellemzik, ahol a könnyen sérültek számának csökkenése jelentősen meghaladta az országos átlagot.
Amennyiben a balesetben megsérült személyeket sérülésük súlyossága szerint csoportosítjuk, akkor a könnyen sérültek aránya tavaly 73,2%, a súlyosan sérülteké 24,3%, a halálos áldozatoké pedig 2,5% volt. Ez alapján 2023-ban átlagosan minden negyvenedik közúti baleseti sérült az elszenvedett balesettel okozati összefüggésben elhalálozott (azaz negyven sérülésre esett egy halálozás).
d) Az ittasan okozott közúti balesetek alakulása
Az a folyamat, amely hazánkban az ittasan okozott személysérüléses közúti balesetek alakulását jellemzi, immár másfél évtizede a legjelentősebb közlekedésbiztonsági sikerek közé tartozik. És az eredmények 2023-ban tovább folytatódtak – nem is akármilyen mértékben.
Az előzetes adatok alapján a 2022. évi 1 195 fővel szemben az elmúlt évben 1 016 személy okozott személysérüléses közúti balesetet ittas állapotban, amely egy év alatt 15,0 %-os csökkenésnek felel meg.
Az adatok alakulása egyértelműen jelzi azt, hogy:
- az elmúlt évben tovább folytatódott a 2008. év óta tartó kedvező trend,
- a 2023. évet az ittasan okozott közúti balesetek száma terén az eddigi legkedvezőbb esztendőként könyvelhetjük el a hazai baleseti statisztikai adatgyűjtés fennállása óta.
Vármegyék | 2010. | 2018. | 2019. | 2020. | 2021. | 2022. | 2023. | Dinamika 2022-2023 | Dinamika 2021-2023 |
Budapest | 173 | 186 | 175 | 229 | 152 | 167 | 173 | 3,6% | 13,8% |
Baranya | 63 | 49 | 59 | 49 | 39 | 37 | 39 | 5,4% | 0,0% |
Bács | 129 | 131 | 111 | 92 | 91 | 117 | 57 | -51,3% | -37,4% |
Békés | 93 | 61 | 54 | 53 | 44 | 38 | 32 | -15,8% | -27,3% |
Borsod | 130 | 94 | 89 | 95 | 77 | 61 | 55 | -9,8% | -28,6% |
Csongrád | 64 | 53 | 44 | 37 | 46 | 42 | 28 | -33,3% | -39,1% |
Fejér | 76 | 68 | 56 | 52 | 53 | 29 | 36 | 24,1% | -32,1% |
Győr | 99 | 67 | 69 | 55 | 52 | 44 | 48 | 9,1% | -7,7% |
Hajdú | 89 | 72 | 61 | 60 | 45 | 65 | 45 | -30,8% | 0,0% |
Heves | 61 | 51 | 47 | 54 | 42 | 40 | 27 | -32,5% | -35,7% |
Komárom | 61 | 53 | 38 | 26 | 41 | 25 | 27 | 8,0% | -34,1% |
Nógrád | 43 | 37 | 33 | 31 | 23 | 30 | 23 | -23,3% | 0,0% |
Pest | 244 | 132 | 177 | 166 | 177 | 159 | 155 | -2,5% | -12,4% |
Somogy | 67 | 40 | 54 | 41 | 45 | 54 | 24 | -55,6% | -46,7% |
Szabolcs | 120 | 129 | 116 | 118 | 95 | 100 | 73 | -27,0% | -23,2% |
Szolnok | 103 | 48 | 43 | 37 | 44 | 33 | 25 | -24,2% | -43,2% |
Tolna | 50 | 30 | 32 | 31 | 26 | 39 | 26 | -33,3% | 0,0% |
Vas | 65 | 45 | 43 | 47 | 47 | 40 | 42 | 5,0% | -10,6% |
Veszprém | 73 | 44 | 45 | 48 | 45 | 37 | 38 | 2,7% | -15,6% |
Zala | 80 | 52 | 50 | 40 | 40 | 38 | 43 | 13,2% | 7,5% |
Összesen: | 1 883 | 1 442 | 1 396 | 1 361 | 1 224 | 1 195 | 1 016 | -15,0% | -17,0% |
Az ittasan okozott személysérüléses közúti balesetek számának alakulása (forrás: ORFK)
Az ittasan okozott közúti balesetek vonatkozásában az egyes megyék között továbbra is jelentős eltérések tapasztalhatók. Tavaly 11 vármegyében csökkent az ittas balesetek száma, a legkedvezőbb – 50%-ot meghaladó(!) – változások Somogy és Bács-Kiskun vármegyékben mutathatók ki. Ezzel szemben a fővárosban és 8 vármegyében az előző évinél több ittas balesetet regisztráltak. A legnagyobb mértékű éves növekedés Fejér megyében figyelhető meg (+24,1%), amelyet egy évvel ezelőtt éppen az ittasan okozott balesetek száma terén a legjobban teljesítők között emelhettünk ki.
Az ittasan okozott balesetek összes személysérüléses baleseten belüli arányának „álomértéke” hosszú éveken keresztül az elérhetetlennek tűnő 8,0% volt. Először 2022-ben sikerült ezt az értéket megközelíteni, amikor az ittas balesetek aránya 8,1%-ra csökkent. 2023-ban ugyanakkor olyan mértékben esett vissza az ittasan okozott balesetek száma, és ennek megfelelően ezeknek a baleseteknek az összes baleseten belüli aránya, hogy nem csak a korábbi rekord dőlt meg, hanem a továbbiakban új „álomérték” meghatározása is szükségessé vált. Az elmúlt évben ugyanis az ittas állapotban okozott baleseteknek az összes személysérüléses közúti baleseten belüli aránya országos szinten a soha nem tapasztalt 7,1%-ra csökkent.
Az ittas balesetek aránya jóval az országos átlag alatt volt Csongrád-Csanád (5,0%), Jász-Nagykun-Szolnok (5,4%), Heves, Komárom-Esztergom és Hajdú-Bihar (mindhárom 5,7%), valamint Somogy vármegyében (5,8%), valamint a fővárosban (5,8%).
Ezzel szemben négy vármegyében regisztráltak 9%-ot meghaladó, de 10%-ot el nem érő arányt, ebbe a körbe tartozik Zala (9,9%), Pest és Borsod-Abaúj Zemplén (egyaránt 9,4-9,4%), valamint Tolna vármegye (utóbbi 9,1%).
Vármegyék | 2010. | 2018. | 2019. | 2020. | 2021. | 2022. | 2023. | Dinamika 2022-2023 | Dinamika 2021-2023 |
Budapest | 5,6% | 5,0% | 4,6% | 7,7% | 5,1% | 5,3% | 5,8% | 8,0% | 13,5% |
Baranya | 11,3% | 8,8% | 9,7% | 10,3% | 7,9% | 7,7% | 7,6% | -1,6% | -4,1% |
Bács | 15,7% | 16,2% | 13,6% | 14,2% | 12,1% | 14,3% | 7,3% | -49,1% | -39,8% |
Békés | 14,8% | 10,3% | 9,9% | 12,4% | 9,7% | 8,0% | 6,9% | -13,6% | -28,4% |
Borsod | 16,0% | 11,3% | 11,2% | 12,8% | 10,5% | 9,2% | 9,4% | 2,2% | -10,5% |
Csongrád | 9,0% | 7,6% | 6,5% | 6,8% | 8,7% | 7,4% | 5,0% | -32,7% | -42,6% |
Fejér | 10,1% | 9,1% | 7,8% | 9,3% | 9,1% | 5,4% | 7,8% | 43,4% | -14,2% |
Győr | 12,0% | 9,2% | 8,5% | 9,1% | 7,9% | 5,9% | 6,5% | 10,0% | -17,3% |
Hajdú | 9,5% | 7,7% | 7,2% | 8,8% | 6,1% | 8,8% | 5,7% | -34,9% | -6,7% |
Heves | 13,3% | 9,0% | 8,6% | 10,6% | 8,5% | 8,0% | 5,6% | -30,7% | -34,4% |
Komárom | 11,6% | 10,0% | 7,1% | 7,0% | 10,0% | 5,8% | 5,7% | -1,4% | -42,8% |
Nógrád | 16,9% | 11,6% | 10,7% | 11,4% | 8,6% | 11,0% | 7,8% | -29,3% | -9,1% |
Pest | 12,9% | 7,1% | 9,9% | 11,0% | 10,8% | 9,1% | 9,4% | 3,3% | -13,5% |
Somogy | 12,5% | 8,1% | 10,7% | 9,1% | 9,3% | 11,6% | 5,8% | -50,2% | -37,8% |
Szabolcs | 13,5% | 12,9% | 12,8% | 14,4% | 11,9% | 11,7% | 8,6% | -26,7% | -27,9% |
Szolnok | 14,2% | 7,7% | 7,4% | 6,8% | 8,7% | 6,6% | 5,4% | -18,7% | -38,2% |
Tolna | 16,6% | 9,3% | 10,9% | 11,1% | 8,9% | 13,0% | 9,1% | -29,6% | 2,5% |
Vas | 12,9% | 8,9% | 8,5% | 11,2% | 10,4% | 7,9% | 8,3% | 5,8% | -20,0% |
Veszprém | 12,4% | 7,2% | 7,6% | 8,5% | 7,8% | 6,4% | 6,3% | -1,6% | -19,2% |
Zala | 16,2% | 11,0% | 11,5% | 10,4% | 10,4% | 8,6% | 9,9% | 15,5% | -4,9% |
Összesen: | 11,5% | 8,5% | 8,4% | 9,9% | 8,6% | 8,1% | 7,1% | -12,7% | -17,7% |
Az ittasan okozott balesetek aránya az összes személysérüléses közúti baleseten belül (forrás: ORFK)
A hosszabb idősorok értékelése azt mutatja, hogy tradicionálisan Budapest jegyzi a legkedvezőbb értékeket ezen fontos baleseti mutató terén, hiszen 2010 óta – két kivétellel – mindig itt volt a legalacsonyabb az ittasan közúti balesetet okozó úthasználók (járművezetők, gyalogosok, és ritkán utasok) aránya.
Az ittasan okozott balesetek terén tapasztalható, másfél évtizede tartó kedvező trend, valamint az eddig elért jelentős eredmények ellenére nem lehet ok a teljes elégedettségre, hiszen átlagosan számítva minden tizennegyedik személysérüléses közúti balesetet ittas elkövető okoz, és további erőfeszítésekre van szükség annak érdekében, hogy ezeknek a baleseteknek a száma a lehető legminimálisabb értékre csökkenjen. A további intézkedések szükségességét indokolja, hogy valamennyi ittas járművezető egy-egy „időzített bomba” a közúti forgalomban, aki csak részben, vagy egyáltalán nem képes a jármű biztonságos vezetésére, ráadásul az ittas vezetők sajátossága, hogy jellemzően a megengedett sebességet is túllépik. Mindezekre tekintettel baleset bekövetkezése esetén gyakran csak a véletlenen múlik, hogy az ütközést milyen súlyossági fokú személyi sérülések követik.
e) A közúti balesetek okai
Vármegyék | Gyorshajtás | Elsőbbségi jog | Kanyarodás | Követési távolság | Gyalogos hiba | Előzés | Figyelmetlenség | Műszaki hiba | Egyéb ok |
Budapest | 685 | 849 | 506 | 219 | 302 | 36 | 106 | 10 | 292 |
Baranya | 142 | 100 | 99 | 28 | 21 | 19 | 62 | 0 | 44 |
Bács | 163 | 209 | 139 | 53 | 22 | 31 | 110 | 4 | 51 |
Békés | 94 | 176 | 83 | 29 | 9 | 20 | 10 | 2 | 39 |
Borsod | 201 | 122 | 87 | 25 | 29 | 13 | 76 | 2 | 31 |
Csongrád | 143 | 168 | 70 | 29 | 21 | 34 | 46 | 1 | 47 |
Fejér | 153 | 125 | 64 | 35 | 7 | 19 | 23 | 2 | 35 |
Győr | 159 | 201 | 119 | 86 | 26 | 24 | 74 | 3 | 44 |
Hajdú | 207 | 236 | 112 | 41 | 28 | 31 | 53 | 6 | 72 |
Heves | 176 | 80 | 19 | 27 | 17 | 23 | 63 | 4 | 75 |
Komárom | 105 | 110 | 71 | 46 | 23 | 19 | 38 | 4 | 56 |
Nógrád | 80 | 35 | 80 | 27 | 12 | 14 | 11 | 4 | 33 |
Pest | 494 | 397 | 225 | 153 | 58 | 50 | 187 | 4 | 86 |
Somogy | 135 | 86 | 73 | 25 | 9 | 21 | 40 | 2 | 25 |
Szabolcs | 248 | 216 | 121 | 76 | 29 | 45 | 61 | 3 | 51 |
Szolnok | 95 | 123 | 100 | 20 | 16 | 22 | 81 | 0 | 7 |
Tolna | 89 | 57 | 53 | 23 | 3 | 17 | 16 | 1 | 26 |
Vas | 138 | 124 | 54 | 24 | 12 | 21 | 66 | 1 | 64 |
Veszprém | 144 | 129 | 81 | 56 | 13 | 17 | 61 | 1 | 99 |
Zala | 174 | 112 | 72 | 16 | 10 | 6 | 11 | 2 | 32 |
Összesen: | 3 825 | 3 655 | 2 228 | 1 038 | 667 | 482 | 1 195 | 56 | 1209 |
Arány | 27% | 25% | 16% | 7% | 5% | 3% | 8% | 0% | 8% |
Személysérüléses közúti balesetek okai 2023-ban (forrás: ORFK)
2023-ban a fő baleseti okok sorrendje az előző éveknek megfelelően alakult, változások legfeljebb az arányok kismértékű eltolódásaiban mutathatók ki.
A tavaly okozott 14 355 személysérüléses közúti baleset okai közül első helyen emelhető ki az abszolút és relatív gyorshajtás (3 825 eset, az összes baleset 27%-a), másodikként az elsőbbségi jog meg nem adása (3 655 eset, 28%), harmadikként pedig a kanyarodás szabályainak meg nem tartása (2 228 eset, 16%). Ez a három baleseti ok áll az összes magyarországi személysérüléses közúti baleset több mint kétharmadának – egészen pontosan 67,6%-ának – a hátterében, az összes többi baleseti ok a maradék 32,4%-on osztozik.
Az előzésre vonatkozó szabályok megszegése miatt 482 baleset (3%), követési távolság meg nem tartása miatt 1 308 baleset (7%), figyelmetlenség miatt pedig 1 195 baleset (8%) történt. Az elmúlt évben a figyelmetlenségre visszavezethető közúti jogsértések aránya nőtt a legnagyobb mértékben a baleseti okok rendszerén belül (2%-os növekedés), míg a gyorshajtások, valamint az elsőbbség meg nem adása terén 1-1%-os csökkenés tapasztalható. Gyalogos hibájára tavaly összesen 667 baleset volt visszavezethető, amely az összes személysérüléses közúti baleset mintegy 5%-ának felel meg.
A műszaki hibára visszavezethető balesetek száma az elmúlt évben 56 volt. Ez azonban nem tévesztendő össze a műszaki hiányosság miatt bekövetkezett balesetekkel, melyek száma minden bizonnyal ennek sokszorosa lehet, de a statisztikai adatgyűjtés jelenlegi sajátosságaira tekintettel erre vonatkozó pontos adat nem áll rendelkezésre. (A műszaki hibás balesetek statisztikai értelemben olyan eseteket jelentenek, melyek során előre nem látható, a járművezetőtől, ill. üzemben tartótól független, váratlan műszaki meghibásodás idézte elő a balesetet. A karbantartási hiányosságokra és egyéb mulasztásra, személyi felelősségre visszavezethető balesetek ugyanakkor nem ebbe a körbe tartoznak, azok másként értékelendők és bírálandók el).
Az elsőbbségi jog meg nem adása, a kanyarodási szabályok megszegése, a követési távolság meg nem tartása, valamint a gyalogos hibája miatt bekövetkező balesetek leginkább lakott területen belül jellemzők. Ezért nem meglepő, hogy ezekben a kategóriákban az elmúlt évekhez hasonlóan tavaly is Budapesten regisztrálták a legtöbb balesetet, ahol hazánk lakosságának csaknem egyötöde él, és emellett kiemelkedő az ingázó munkavállalók száma.
A szabálytalan előzésre, valamint a figyelmetlenségre visszavezethető balesetek tekintetében más a helyzet, ezek gyakorisága vidéken sok esetben nagyobb. Utóbbi kategóriákban hazánk legnagyobb területű, lakosságú és közúti forgalmú megyéjében, Pest megyében okozták a legtöbb balesetet 2023-ban (csakúgy, mint 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben).
Érdekesség, hogy a gyorshajtások arányát az elmúlt négy évben csökkenés jellemezte, hiszen a pandémia fő évében, 2020-ban még 34%, 2021-ben 31%, 2022-ben pedig 28% volt. Ezzel szemben a figyelmetlenségre visszavezethető balesetek aránya 2%-ról 8%-ra(!) nőtt. Mindezek ellenére hazánkban továbbra is a sebességtúllépés tekinthető az első számú baleseti oknak és a „legfőbb közúti gyilkosnak”, ugyanakkor a gyorshajtás, valamint az elsőbbség meg nem adása miatt okozott balesetek közötti különbség 2%-ra csökkent. (Az évtizedes tapasztalatok alapján a halálos kimenetelű baleseteken belül a gyorshajtások aránya ennél jóval magasabb, erre azonban az előzetes rendőri adatgyűjtés nem terjed ki, a pontos arány megismeréséhez a KSH véglegesített adatainak a nyilvánosságra hozataláig várni kell).
f) A közúti balesetek okozói
Az elmúlt évben a személysérüléses közúti balesetek csaknem kétharmadát (65%-át) a személygépkocsi vezetők okozták, akiknek a forgalomban való részaránya is a legmagasabb, őket második helyen a kerékpárosok követik, 10%-os aránnyal. A tehergépjármű vezetők a balesetek 8%-át, a gyalogosok az 5%-át, az autóbusz vezetők pedig az 1%-át okozták. A motorkerékpárosok és a segédmotoros kerékpárosok részaránya egyaránt 4%-os a balesetek okozóin belül.
A balesetet okozók arányának úthasználók szerinti kimutatását – területi bontásban, az egyes úthasználók által okozott balesetek számával együtt – a következő táblázat tartalmazza.
Vármegyék | Személygépkocsi | Kerékpár | Tehergépkocsi | Gyalogos | Motorkerékpár | Segédmotorkerékpár | Autóbusz | Egyéb |
Budapest | 1 807 | 296 | 146 | 302 | 93 | 88 | 61 | 212 |
Baranya | 338 | 53 | 42 | 20 | 24 | 20 | 9 | 9 |
Bács | 528 | 79 | 74 | 21 | 31 | 32 | 6 | 11 |
Békés | 265 | 83 | 41 | 9 | 11 | 21 | 4 | 28 |
Borsod | 394 | 42 | 54 | 29 | 33 | 18 | 8 | 8 |
Csongrád | 351 | 74 | 44 | 22 | 27 | 16 | 2 | 23 |
Fejér | 316 | 49 | 32 | 8 | 25 | 15 | 7 | 11 |
Győr | 504 | 59 | 68 | 23 | 24 | 35 | 8 | 15 |
Hajdú | 516 | 99 | 91 | 28 | 15 | 24 | 3 | 10 |
Heves | 328 | 42 | 25 | 17 | 39 | 20 | 4 | 9 |
Komárom | 308 | 42 | 33 | 23 | 36 | 18 | 3 | 9 |
Nógrád | 201 | 25 | 25 | 12 | 12 | 12 | 2 | 7 |
Pest | 1 144 | 115 | 175 | 58 | 84 | 46 | 3 | 29 |
Somogy | 291 | 63 | 23 | 9 | 17 | 10 | 3 | 0 |
Szabolcs | 572 | 101 | 50 | 29 | 13 | 52 | 11 | 22 |
Szolnok | 291 | 63 | 53 | 16 | 9 | 20 | 3 | 9 |
Tolna | 214 | 25 | 13 | 3 | 13 | 6 | 3 | 8 |
Vas | 327 | 59 | 53 | 12 | 13 | 18 | 2 | 20 |
Veszprém | 410 | 73 | 32 | 13 | 32 | 18 | 5 | 18 |
Zala | 271 | 45 | 38 | 11 | 19 | 27 | 6 | 18 |
Összesen: | 9 376 | 1 487 | 1 112 | 665 | 570 | 516 | 153 | 476 |
Arány | 65% | 10% | 8% | 5% | 4% | 4% | 1% | 3% |
Személysérüléses közúti balesetek okozói 2023-ban (forrás: ORFK)
Megjegyzés: 2020 és 2022 között a kerékpárosok részaránya a balesetet okozókon belül 12%-ról 9%-ra csökkent, majd 2023-ban 10%-ra nőtt. Ezzel hazánkban a legtöbb személysérüléses közúti balesetet a személygépkocsi vezetőket követően a kerékpárosok okozzák (a kerékpárosok körében ugyanakkor bizonyos fokú látencia sem zárható ki, különösen a magános balesetek esetében, amennyiben a balesetnek más részese, közreműködője – ill. tanúja – nem volt).
A személygépkocsi vezető okozók részarányában az elmúlt években kismértékű, 2-3%-os csökkenés történt, az autóbusz vezetők 1,0%-os részesedése megfelel a sokévi átlagnak.
g) A közúti áldozatok száma az egyes úthasználói csoportok szerint
Az ORFK Főügyeletének napi jelentései alapján 2023. január 01. és december 31. között 154 fő személygépkocsi vezetőjeként, 101 fő gyalogosként, 81 fő jármű utasaként, 41 fő kerékpárosként, 20 fő tehergépkocsi vezetőként, 37 fő motorkerékpárosként, 13 fő pedig segédmotoros kerékpárosként halt meg közúti balesetben (zárójelben a 2022. év megfelelő adatait láthatjuk).
Az elmúlt évben a közlekedés sérülékenyebb résztvevői közé tartozó kerékpáros, valamint segédmotoros kerékpáros áldozatok száma kis mértékben nőtt az egy évvel korábbi helyzethez képest (a felsorolás sorrendjének megfelelően 2, ill. 4 fővel), míg a gyalogos, áldozatok száma változatlanul magas, 101 fő maradt. Ugyancsak kismértékű növekedés jellemzi a tehergépkocsi vezetők körét (34 fős). Ugyanakkor kevesebben vesztették életüket a közutakon személygépkocsi vezetőjeként, motorkerékpárosként, valamint jármű utasaként az előző évhez képest, míg 2023-ban a közúti közlekedés egy autóbuszvezető életét követelte.
Az elmúlt évben a gyermekkorú (0-14 év közötti) halálos áldozatok száma örvendetes módon csökkent, a 2022. évi 12 főről 2023-ban 8 főre. Az elhunyt gyermekek közül 7 fő jármű utasa, 1 fő pedig gyalogos volt a tragédia bekövetkezésekor. A gépkocsiban utazó, balesetben elhunyt gyermekkorúak közül 1 fő volt teljesen védtelen, a másik gyermeknél pedig a passzív biztonsági eszközt használták helytelenül.
(Megjegyzés: a g/pontban feltüntetett adatok a 24 órás országos főügyeleti szolgálatok leadásakor kerültek rögzítésre, így jellegüknél fogva kevésbé pontosak, mint az előzetes adatok. Az ábrán szereplő adatok az ellenőrzések és a véglegesítés során még változhatnak.)
h) Közúti gyermek halálozások alakulása
A gyermekkorúakat, azaz 0-14 éveseket érintő balesetek alakulása a közúti közlekedésbiztonság „legérzékenyebb” területei közé tartozik. Az elmúlt évtizedekben Magyarország ezen a területen jelentős eredményeket ért el. Kijelenthető, hogy a gyermek halálozások visszaszorítása a hazai közúti közlekedésbiztonság egyik legsikeresebb területe. Ma már megdöbbentőnek tűnik, de a rendszerváltás évében, 1990-ben még 107 gyermek szenvedett halálos sérüléseket közúti balesetben. Tíz évvel később, 2000-ben több mint a felével, 44 főre, 2010-ben 20 főre, 2020-ban pedig 10 főre csökkent a gyermek áldozatok száma. Az eredmények nagyságát és folyamatosságát érzékelteti, hogy 1990 óta valamennyi évtizedben a gyermek áldozatok számának csökkenése elérte, illetve meghaladta az 50%-ot!
A gyermekeket érintő személysérüléses közúti balesetek száma a 2010 évi 20 főről, és a 2019. évi 15 főről 2023-ban 8 főre csökkent. Az elmúlt időszakban a legjelentősebb mértékű egy év alatti csökkenés 2012 és 2013 között következett be, majd egy hullámvölgyet követően jutottunk el az eddigi legkedvezőbb évhez, 2018-hoz, amikor összesen 6 gyermek veszítette életét balesetben (bár ez éppen hattal több az elfogadhatónál). 2019-ben az áldozatszám 15-re emelkedett, a pandémia évében 10 főre csökkent, majd 2022-ben 12 fő volt.
2023-ban összesen 8 gyermek vesztette életét közúti balesetben a hazai utakon, ami 2022-hez képest 33%-os, 2019-hez képest 53%-os, 2010-hez képest pedig 60%-os csökkenést jelent.
(Az ábrán látható, erősen hullámzó tendencia egyik oka az, hogy ilyen alacsony számsorok esetében az éves és időszakos változások gyakran tűnnek jelentősnek.)
A magyarországi közúti gyermekhalálozások egyik fő jellemzője, hogy az érintettek túlnyomó részben nem önállóan közlekedve (azaz gyalogosként, vagy jármű – például kerékpár – vezetőjeként), hanem gépjármű utasaként szenvedik el az élettel nem összeegyeztethető sérüléseiket. Így volt ez az elmúlt évben is (lásd az ORFK adatai alapján).
Baleset időpontja | Helye (vármegye) | Szül. év | Szerep | Passzív biztonsági eszköz használata | |
1. | 2023.01.08 | Pest | 2010 | gyalogos | – |
2. | 2023.06.19 | Győr-Moson_Sopron | 2019 | utas hátul | igen, |
3. | 2023.06.30 | Komárom-Esztergom | 2015 | utas hátul | igen, de nem rendeltetésszerűen |
4. | 2023.08.01 | Bács-Kiskun | 2014 | utas hátul | nem |
5. | 2023.08.31 | Tolna | 2014 | utas elől | igen |
6. | 2023.10.31 | Csongrád-Csanád | 2010 | utas elől | igen |
7. | 2023.11.02 | Zala | 2013 | utas elől | igen |
8. | 2023.12.23 | Komárom-Esztergom | 2017 | utas hátul | igen |
Az elmúlt évi 8 gyermekkorú közúti halálos áldozat közül 7 fő jármű utasa volt, amikor a tragédia bekövetkezett, egy fő pedig gyalogosként közlekedett. Valamennyi utasként közlekedő gyermek már a helyszínen életét vesztette (közülük 2 fő védtelenül utazott), míg a gyalogosként elütött 13 éves iskoláskorú utólag, a kórházba szállítását követően halt meg.
i) Egyes kiemelt rendőri intézkedések alakulása
Tény, hogy a közúti közlekedésbiztonság javítása össztársadalmi feladat, amelyben a tartós és jelentős eredmények elérése komplex fellépést igényel. Ennek megfelelően a szabályozási háttérnek, a közúti infrastruktúrának, a járműpark állapotának, a járművezető képzésnek, a közlekedésbiztonsági kutatásoknak, a prevenciónak, a jogsértésekhez társuló szankciók jellegének és szigorának, valamint az egyéb tényezőknek egyaránt fontos szerepük van abban, hogy közútjaink biztonságosabbak legyenek, és a baleseti sérültek/áldozatok száma a lehető legalacsonyabb értékre csökkenjen.
Ugyanakkor tény az is, hogy a közlekedésbiztonsági politika hatékonysága nagyban múlik az ellenőrzések gyakoriságán, a biztonsági előírások betartásán. A közúti ellenőrzések végrehajtása ugyanis kulcsfontosságú a halálesetek és a személyi sérülések számának visszaszorítása szempontjából. Ezen a területen jogszabályi felhatalmazás alapján meghatározó – de nem kizárólagos – szerepet játszik a rendőrség.
Tekintettel arra, hogy a rendőrség lehetőségeinek a személyi, és tárgyi-technikai feltételrendszere korlátokat szab, ezért tevékenységét a közlekedésre leginkább veszélyt jelentő magatartások visszaszorítására koncentrálja. A statisztikai adatok alapján hazánkban a személysérüléses közúti balesetek három legfőbb oka a gyorshajtás, az elsőbbség meg nem adása, valamint a kanyarodásra, irányváltoztatásra és haladásra vonatkozó szabályok megszegése. Ez a három kategória teszi ki az összes baleseti ok csaknem 70%-át, ami azt jelenti, a rendőrségnek is első sorban ezekre a problémákra kell koncentrálnia, és ezekkel a kockázatokkal kell kiemelten foglalkoznia, mind a közúti ellenőrzései, mind pedig a közlekedésbiztonsági kommunikációja, és egyéb megelőzési feladatai során. Emellett a prioritást élvező feladatok közé tartozik az ittasan okozott balesetek elleni fellépés, valamint a passzív biztonsági eszközök használatának ellenőrzése.
A közlekedésrendészeti intézkedéseken belül a három fő baleseti okhoz kapcsolódó ellenőrzések a rendőrség értékelésében „kiemelt intézkedéseknek” minősülnek. Ezeknek a kiemelt intézkedéseknek a számát az elmúlt év vonatkozásában az előző ábra mutatja. Eszerint 2023-ban a rendőrség 596 906 intézkedést foganatosított sebességtúllépés, 98 853-at elsőbbség meg nem adása, és 74 754-et a kanyarodásra, irányváltoztatásra, haladásra vonatkozó szabályok megsértése miatt.
A gyorshajtások tavaly az okozott balesetek 26,6%-ának (kerekítve 27%-ának) álltak a hátterében, ennek megfelelően a kiemelt rendőri intézkedések 60,2%-a ennek a súlyos szabályszegésnek a visszaszorítására irányult. Az elmúlt évben a sebességellenőrzések az összes rendőri közúti intézkedés csaknem 40%-a (egészen pontosan: 38,9%-a) tették ki.
Rendőri intézkedések sebességtúllépés miatt | 2021
|
2022 | 2023 |
Helyszíni bírság
|
33 424 | 67 418 | 71 931 |
Szabálysértési feljelentés
|
500 | 831 | 1 141 |
Közig. eljárás (elkövetői felelősség elve alapján) | 21 768 | 33 509 | 42 595 |
Közig. eljárás (objektív felelősség elve alapján) | 178 058 | 381 235 | 477 832 |
Az Európa-szerte első számú közúti gyilkosnak tekintett sebességtúllépések visszaszorítására irányuló rendőri intézkedések száma a pandémiát követően jelentősen növekedett. A táblázat alapján látható, hogy az eltelt három év során a sebességtúllépés észlelését követő helyszíni bírságolások, szabálysértési feljelentések, valamint közigazgatási eljárások száma jelentős mértékben, legalább kétszeresére (a tulajdonosi/üzemben tartói felelősség, azaz az objektív felelősség elve alapján indított közigazgatási eljárások száma 2,7 szeresére) nőtt. Ennek hátterében több tényező is áll. Egyrészt az intézkedések növekvő száma a célirányos, egyre inkább a legnagyobb közlekedésbiztonsági kockázatokra, így a gyorshajtásra fókuszáló rendőri fellépések elterjedését jelzi. Emellett figyelembe kell venni azt is, hogy a pandémia legaktívabb időszakában, 2020-ban és 2021 első felében a rendőrségre számos egyéb többletfeladat hárult, majd a járvány visszaszorulását követően a közúti ellenőrzést végző személyi állomány fokozatosan visszatérhetett az alaprendeltetési feladatok teljesítéséhez.
Hasonló folyamatot láthatunk az elsőbbség meg nem adásával kapcsolatos rendőri intézkedések alakulásával kapcsolatban is, melyek száma a 2021. évi 31 957-ről 2023-ban 98 853-ra növekedett, míg a kanyarodási, irányváltoztatási, haladási szabályok megsértése miatti intézkedések száma a vizsgált három év során 34 057-ről 74 754-re nőtt.
A rendőrség által végzett ittasság ellenőrzések száma 2023-ban meghaladta a 2,4 milliót. Az ábrán látható, hogy a járművezetők szeszesital fogyasztásának ellenőrzése miatt kezdeményezett intézkedések száma az elmúlt három év során folyamatosan emelkedett, a növekedés mértéke 2021 és 2023 között 36% volt.
Az összes ittas intézkedésen belül a „pozitív” eredménnyel végződő ittasság ellenőrzéseknek a száma az elmúlt három évben ugyancsak nőtt (18 638-ról 19 850-re – lásd az előző ábrán), arányuk pedig az összes ittas intézkedésen belül 0,82% és 1,04% között mozgott (amint azt a következő ábra szemlélteti).
A vizsgált időszakban az ittasan okozott baleseteknek az összes személysérüléses közúti baleseten belüli aránya évről évre folyamatosan csökkent, a 2021. évi 8,6%-ról a 2023. évi 7,08%-ra. Ebben a folyamatban, valamint a 2023. évi „rekorderedmény” elérésében minden bizonnyal az egyre gyakoribb ittasság ellenőrzések is szerepet játszottak. Az elmúlt évben a személysérüléses balesetet okozó közlekedők (döntően járművezetők, csekély részben gyalogosok) közül átlagosan minden tizennegyedik személy ittas volt.
A passzív biztonsági eszközök használatával kapcsolatos intézkedések száma ugyancsak növekvő rendőri aktivitást mutat, ami indokolt is, hiszen a biztonsági öv használati aránya hazánkban ma még jelentősen elmarad a legfejlettebb közúti közlekedésbiztonsággal rendelkező országok 98-99%-os arányától, és a gépjárműben utazó gyermekek védettségének jelenlegi szintje is kívánnivalót hagy maga után.
Az elmúlt három évben a passzív biztonsági eszközök használatát érintő rendőri intézkedések száma 240%-kal nőtt, a 2021. évi 85 055 intézkedéssel szemben 2023-ban 204 122 intézkedést regisztráltak. (Érdemes megjegyezni, hogy az intézkedési számok növekedése korántsem törvényszerű és magától értetődő, hiszen az elmúlt években a rendőrség személyi feltételrendszerében érdemi változások nem történtek. A számszerűleg több intézkedés alapvetően az ellenőrzések célirányos koncentrálásával érhető el, de az érintett rendőri állomány magasabb fokú szolgálati leterheltségét is jelzi).
A passzív biztonsági eszközök használatán belül a legtöbb intézkedés – érthető módon – a biztonsági öv használatát érintette, melyek száma 2021 és 2023 között a két- és félszeresére növekedett, és az elmúlt évben megközelítette a kétszázezret. Emellett a gyermekbiztonsági rendszer használatát érintő intézkedések száma ugyancsak nőtt, (139%-kal).
Európai viszonylatban Magyarországon a motorkerékpáros bukósisak használatának jelenlegi helyzete nem számít jelentős problémának – ellentétben a dél-európai országokkal. Ezért korántsem célszerű mélyreható következtetéseket levonni abból, hogy a bukósisak használattal kapcsolatos intézkedések száma tavaly 170-el volt alacsonyabb a 2021. évinél – ugyanis ez az enyhe mértékű csökkenés nem feltétlenül van összefüggésben az intézkedési aktivitással.
j) Egyéb elemzési szempontok
- Közúti járműforgalmi adatok alakulása
A 2023. évi közúti járműforgalmi adatok jelenleg még nem állnak rendelkezésre. A forgalom elmúlt évi alakulásával kapcsolatban ugyanakkor egyfajta támpontot jelenthetnek a rendőrség által üzemeltetett automata sebességmérők országos hálózatának, a VÉDA Közúti Intelligens Kamerahálózatnak az adatai. Ezek az adatok természetesen nem teljes körűek, hiszen a VÉDA rendszer összesen 365 darab fix telepítésű Komplex Közlekedési Ellenőrzési Pontból (KKEP) áll, az ország 134 balesetveszélyesnek ítélt útszakaszára telepítve. Ugyanakkor a kijelölt fontosabb útszakaszok (autópályák, autóutak, lakott területen kívüli- és belüli főútvonalak, egyéb belterületi utak stb.) mentén elhelyezett, és az elhaladó járművek számának rögzítésére is alkalmas kamerák olyan adatokat szolgáltatnak, melyek az elmúlt év forgalmának alakulásával kapcsolatban iránymutatóként vehetők figyelembe.
A rendőri adatok szerint a VÉDA rendszer forgalomfelügyeleti kamerái előtt tavaly csaknem 1%-kal (4,1 millióval) több jármű haladt el az előző évhez képest. A mért 535 millió feletti járműszám azt jelzi, hogy 2022-höz képest 2023-ban a forgalom intenzitása kis mértékben növekedett, miközben a személysérüléses közúti balesetek száma 2,7%-kal, a halálos áldozatok száma pedig 12,7%-kal csökkent. (Megjegyzés: a 2023. évi hivatalos közúti járműforgalmi adatok várhatóan néhány hónap múlva válnak megismerhetővé.)
- Üzemanyag forgalmazási adatok alakulása
Hosszabb időszakra visszatekintve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyilvántartása szerint az üzemanyag forgalmazási adatok 2010 és 2019 között növekvő trendről számolnak be. A pandémia évében, 2020-ban érzékelhető, az előző évhez viszonyítva 6,2%-os csökkenés következett be, majd a 2021. évi ismételt növekedést követően a 2022-ben forgalmazott üzemanyagok mennyisége (a motorbenzin és a gázolaj összesen) meghaladta a rekordnak számító 6,1 milliárd litert. A 2023. évben ugyanakkor az értékesített üzemanyagok mennyisége már csökkent az előző évhez képest. (A teljesség érdekében jegyzendő meg, hogy a 2023. évi összesített adat a 2021. előtti években mért értékeket meghaladja.)
Év
|
Motorbenzin | Gázolaj | Összesen |
2019 | 1 965 686 660
|
3 606 976 962
|
5 572 663 622 |
2020
|
1 827 303 724
|
3 400 382 884
|
5 227 686 608 |
2021
|
1 959 322 997
|
3 701 202 162
|
5 660 525 159 |
2022
|
2 071 092 522
|
4 103 607 691
|
6 174 700 213 |
2023
|
1 997 539 809
|
3 600 992 162
|
5 598 531 972
|
Arány
(2019-2023) |
+1,6% | -0,2% | +0,5% |
Üzemanyag forgalmazási adatok alakulása a NAV nyilvántartása alapján (2019-2023)
A NAV adatai szerint 2023-ban a hazánk területén értékesített üzemanyagok mennyisége megközelítette az 5,6 milliárd litert (5 598 531 972 litert), melyből a motorbenzin csaknem 2 milliárd litert (1 997 539 809), a gázolaj 3,6 milliárd litert (3 600 992 162) tett ki. A motorbenzin forgalmazás 3,6%-kal, a gázolajé 12,2%-kal csökkent az előző évhez képest.
Valamivel hosszabb időszakot, az elmúlt öt év folyamatát vizsgálva az állapítható meg, hogy 2019 és 2023 között a hazánkban forgalmazott üzemanyagok mennyisége csekély mértékben, 0,5%-kal nőtt, ezen belül a gázolaj értékesítésben 0,2%-os csökkenés, a motorbenzinében 1,6%-os növekedés történt.
Nyilvánvaló, hogy az üzemanyag forgalmazási adatok hatással vannak a közúti járműforgalom alakulására, ez a megállapítás ugyanakkor a közúti balesetek és halálozások számával kapcsolatban már nem feltétlen igaz. Amíg ugyanis a pandémiát megelőző utolsó évtől, a hatályos közlekedésbiztonsági célkitűzések bázisévétől, azaz 2019-től 2023 végéig a forgalmazott üzemanyagok mennyisége 0,5%-kal nőtt, addig ugyanebben a periódusban a személysérüléses közúti balesetek számában 13,7%-os, a közúti halálozások számában 22,1-os, a súlyosan sérültek számában pedig 15,4%-os csökkenés következett be.
3. Befejezés
2021. január 01-től új közösségi közlekedésbiztonsági program és új célkitűzések vannak érvényben. Az Európai Bizottság a hatályos közúti közlekedésbiztonsági programjában középtávú célként határozta meg, hogy 2030 végére a felére csökkenjen a közúti halálos áldozatok, valamint – az uniós programok történetében első alkalommal – a súlyosan sérültek száma (a közösségi program báziséve tavaly 2020-ról 2019-re módosult). A hosszú távú célt az Európai Bizottság a ”Vision Zero” szemlélet alapján jelölte meg, mely lényege, hogy 2050-re a közúti halálozások számának a lehető legnagyobb mértékben a nullához kell közelítenie. A közösségi a célkitűzéseket Magyarország is átvette, és azokat a programjaiban alkalmazza.
Az elmúlt négy év adatainak (a 2019-2022. évi KSH, valamint a 2023. évi előzetes baleseti adatok) ismeretében látható, hogy hazánkban a közúti halálozások tényleges száma eddig kedvezőbben alakult, mint ami az időarányos teljesítéshez szükséges. Amíg az időarányos teljesítés 2023-ban 493 közúti halálos áldozatot jelent, addig az elmúlt évben ennél kevesebben, az előzetes adatok alapján 469-an vesztették életüket közúti balesetben.
A súlyosan sérültek esetében ennél valamivel kedvezőtlenebb a helyzet, bár az eltérés nem jelentős. Ezen a téren az időarányos teljesítés 4 486 súlyos sérültet jelent, míg az előzetes adatoknak megfelelően tavaly ennél valamivel több, összesen 4 637 fő szenvedett súlyos sérülést balesetben a hazai utakon.
A hatályos program időközi, 2030-ig érvényes célkitűzéseinek teljesítéséhez még viszonylag hosszú idő, hét év áll rendelkezésre. Fontos tudni ugyanakkor, hogy a vállalt célkitűzések rendkívül progresszívek, amelyek önmaguktól soha nem teljesülnek, továbbá az egyes beavatkozások hatása általában nem azonnal érvényesül, és nem is a végtelenségig (az intézkedés jellegétől függően általában több évig) tart. Ami a célok eléréséhez elengedhetetlenül szükséges: legmagasabb szintű politikai támogatás olyan célirányos és hatékony intézkedésekkel, amelyek a megfelelő szabályozási hátteret, a technikai fejlesztéseket, a korszerűbb gépjárműparkot, a biztonságosabb infrastruktúrát, a hatékonyabb közúti ellenőrzéseket, és ami az összes közül a legfontosabb, a személyi tényező megfelelő fejlesztését, a közlekedők pozitív irányú szemléletváltását eredményezhetik. Mindezekre a bevált nemzetközi gyakorlatok is kellő példával szolgálhatnak.
G.I.