Minimum egy méter!

Kerékpáros előzése során lakott területen belül legalább egy méter, lakott területen kívül minimum másfél méter oldaltávolság tekinthető biztonságosnak.

A kerékpárosok egyik rémálma, ha haladásuk során egy előzést végrehajtó jármű vezetője nem tart megfelelő oldaltávolságot, és valósággal „kicentizi” őket. Ennek az a reális veszélye, hogy a jármű bármikor elsodorhatja, vagy elütheti a kerékpárost, ami könnyen súlyos sérüléssel, vagy tragédiával végződhet. Bármikor előfordulhat ugyanis az úttesten olyan akadály (nagyobb kő, olajfolt, kátyú, töredezett szélű útburkolat, nem megfelelően kialakított csatornafedél stb.), mely miatt a kerékpáros kerülő manőver végrehajtására kényszerül, és ezért haladásának vonala ideiglenesen megváltozik. A másik probléma pedig, hogy a gépjárművekkel ellentétben a kerékpár kevésbé stabil jármű, mely haladása során gyakran oldalirányban kileng. Elég egy apró kormánymozdulat, és a kerékpár több tíz centiméterre (kátyú kikerülésekor pedig akár több mint fél méterre) is eltérhet korábbi haladási vonalától.  Márpedig ezekre a „kilengésekre” valamennyi járművezetőnek számítania kell, aki a kerékpáros mellett szándékozik elhaladni.

A KRESZ (vagy teljes nevén: a közúti közlekedés szabályairól szóló, többször módosított és kiegészített 1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet) a kerékpáros előzésekor tartandó biztonságos oldaltávolság mértékét konkrétan nem határozza meg, hanem ennek megítélésében szubjektív mérlegelésre ad lehetőséget. A KRESZ 34.§-ának hatályos szövege ugyanis az alábbi: „az előzés során a megelőzendő jármű mellett megfelelő oldaltávolságot lehet tartani.”.

Nagy kérdés tehát, milyen oldaltávolság felel meg a biztonság követelményeinek?

„Legalább másfél méter!” – így nyilatkozott másfél évvel ezelőtt Christian Prudhomme, a Tour de France versenyigazgatója, aki a biztonságos oldaltávolság témakörében  nemzetközi közlekedésbiztonsági kampányt is indított.

Az Európai Közúti Biztonsági Charta egy méterben határozta meg a biztonságos oldaltávolság legalsó mértékét, míg követendőnek az ennél nagyobb, legalább a 1,5-2 méteres oldaltávolságot tartja.

Nyugati szomszédunkban, Ausztriában alapszabály („Faustregel”) a következő: egy méter plusz a haladási sebesség centiméterben. A szabály értelmében 50 km/h-val haladva 150 cm, 90 km/h sebességű előzéskor pedig 190 cm oldaltávolságot kell tartani egy kerékpáros mellett. (Ausztriában egyébként a rendőrség is ellenőrzi a kerékpárosok melletti elhaladás során tartott oldaltávolságot. Salzburgban, valamint a város környékén rendőrök kerékpárral közlekedve, speciális mérőműszert használva ellenőrzik a szabályok megtartását, és a szabályszegő járművezetőket szankcióval sújtják).

Hazánkban is alapelvnek tekintendő, hogy az egy nyomon haladó járművek – különösen a kerékpárok – előzésekor nagyobb oldaltávolságot kell tartani, számítva a kétkerekűek oldalirányú mozgására is. Az ilyen járművek előzésekor lakott területen belül legalább egy méter, lakott területen kívül legalább másfél méter oldaltávolság tartása tekinthető biztonságosnak. (Hasonlóan nyilatkozott az elmúlt évben Révész Máriusz kormánybiztos, aki sajtótájékoztatóján arról tájékoztatta a megjelenteket, hogy széles szakmai összefogás eredményeként módosulhatnak a KRESZ kerékpárosokra vonatkozó egyes szabályai. Az előzetes tervek szerint a magyarországi szabályok kötelezően írják majd elő lakott területen belül az egy méter, lakott területen kívül a másfél méter oldaltávolság megtartását.)

Fontos megjegyezni, hogy a kerékpáros testi épségének biztosítása a gépjármű nagyobb haladási sebessége esetén az oldaltávolság megfelelő növelését is szükségessé teszi. Ezért a lakott területen kívüli útszakaszokon kerékpáros előzése esetén minimálisan másfél méter oldaltávolság nyújthat biztonságot a kerékpár hajtója számára, de még jobb, ha ennél is nagyobb oldaltávolságot tartunk. Az igazán „kerékpárosbarát” magatartás pedig az, ha lakott területen kívül a kerékpáros előzése során a gépjármű lehetőleg teljes terjedelmével áttér a menetirány szerinti bal oldalra, majd az előzés befejezését követően, a kerékpáros előtt megfelelő távolságra tér vissza a jobb oldali forgalmi sávba (90 km/h sebességgel haladva az előzendő kerékpáros mellett tartott, akár 2 métert is meghaladó oldaltávolság korántsem tekinthető túlzottnak). Ha pedig a kerékpáros biztonságos megelőzésére lehetőség nincs, akkor a haladási sebességet csökkenteni kell, és meg kell várni, amíg az előzés akadálya elhárul (pl. a szemből érkező jármű elhalad). Amennyiben a feltételek újra adottá válnak, az előzést – immár biztonságos körülmények között – végre lehet tartani.

Haladó jármű esetén – különösen akkor, amennyiben az előzést végrehajtó és az előzendő jármű sebessége között jelentős a különbség – elég nehéz megítélni, hogy mennyi is az egy méter. Javaslatunk ezért, hogy mindig a „lehető legnagyobb” oldaltávolságot tartsunk egy kerékpáros mellett. A másik fontos tényező, amire a gépkocsi vezetőjének ügyelnie kell, hogy szennyezett, hibás, vagy kavicsos (pl. szórt) felületű útburkolat esetén az elhaladó gépjármű gumiabroncsai kődarabokat, kavicsokat verhetnek fel, melyek nagy sebességgel vágódhatnak az ott lévő kerékpárosoknak, gyalogosoknak, és ezzel súlyos sérüléseket, közúti baleseteket idézhetnek elő. Az említett felületű útszakaszok esetében tehát nem csak a lehető legnagyobb oldaltávolság tartása, hanem a haladási sebesség csökkentése is kötelező a gépjárművezető részéről.

A kerékpáros előzésekor tartandó biztonságos oldaltávolság témakörét – az előzetes értesüléseknek megfelelően – Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram 2020-2022 is a nevesített feladatok közé veszi fel, valamint a KRESZ tervezett módosítása is érinteni fogja.

G.I.