Multiriderek lettünk!

• Nemcsak nevet változtatott, profilt is bővített az Autóklub
• Gyorsabb, kényelmesebb, olcsóbb a kombinált közlekedés
• Aki reggel autós, délután buszra száll, kerékpárt használ

 

Ma már mindannyian multiriderek vagyunk – mondta Hatala József, a Magyar Mobilitási és Autóklub elnöke egy április végi sajtótájékoztatón. Egyre többen ma már tudatosan választanak és váltanak a különböző közlekedési eszközök (autó, elektromos roller, kerékpár) között az aktuális igényeik és lehetőségeik szerint. Kevesen vannak, és a jövőben egyre kevesebben lesznek, akik csak autóval, csak busszal vagy csak vonattal közlekednek.

Ezek a viharos gyorsaságú megállíthatatlan változások alkalmazkodásra, változásra késztették a Magyar Autóklubot. A szervezet, ami tavaly novemberben ünnepelte fennállása 125. évfordulóját, önön megújulásáról is döntött, vagy ahogy Hatala József elnök fogalmazott, a nyitásról az új közlekedési módok felé.

A klub elnöke emlékeztetett, az Autóklub életre hívásának gondolata néhány tehetős és innovatív ember fejéből pattant ki, akik előre látták vagy csak ráéreztek, hogy az automobil korábban elképzelhetetlen változásokat hoz az emberiség életében.

Már a kezdet kezdetén hatósági jogokat kapott a szervezet. 1901. június 6-án Rudnay Béla, Budapest rendőrfőkapitánya rendeletben írta elő: „Személy- vagy teherszállításra csak olyan automobil hozható forgalomba, amelyet az általam életre hívott – egy műegyetemi tanárból, a Magyar Automobil Klub egy tagjából és a főkapitányság kiküldöttjéből álló – bizottság forgalomképesnek nyilvánít.”

1913-ban életre hívták a sofőriskolát, mert az autó vezetése kötelezettségekkel és felelősséggel jár. Később folyamatosan bővült az autóklub tevékenysége, bár sokan még ma is jobbára csak a Sárga angyalok üzemeltetőjeként ismerik a szervezetet. És persze egy intézményként, ahol gépjárművezetést lehet tanulni, és aminek van egy remek tréningpályája is.

Az évek során nyitottak a kerékpárosok felé, a frekventált kerékpáros turista útvonalakon műszaki bázisokat alakítottak ki, ahol megjavíthatják a bringájukat a bajba jutott kerékpárosok.

Felmérések szerint a magyarok többsége szerint a közlekedési kihívások ma már nem egyetlen közlekedési módhoz vagy eszközhöz köthetők, ezért nem is lehet a közlekedők egyik vagy másik csoportjának preferálásával, sem a korlátozásával kezelni a felmerülő problémákat. A kombinált közlekedést támogató komplex megoldásokra van szükség.

A tavaly „profilbővítésről” hozott döntés, ami egyszersmind névváltoztatással is járt – az Autóklub ezentúl Magyar Mobilitási és Autóklub néven folytatja továbbá a munkáját – azt is jelenti, hogy a jövőben a szervezet már a mikromobilitási eszközökkel közlekedők – és így lényegében már minden közlekedő – érdekeit képviseli, minden közlekedési eszköz használóinak jogi, technikai segítséget nyújt.

Egy közelmúltban készült felmérésükre hivatkozva mondta azt Hatala József: a közlekedés a mindennapokban egyre inkább különböző eszközök kombinációjára épül. Noha az általuk megkérdezettek többsége napi rendszerességgel autózik, sokan kombinálják az autót a tömegközlekedéssel vagy mikromobilitási eszközökkel – jellemzően elektromos rollerekkel és kerékpárokkal.

Ez nem az elképzelt jövő, ez a mai valóság, hangsúlyozta az MMAK elnöke.

A kutatás visszaigazolta, amit korábban is sejteni lehetett: az emberek attól függően választanak közlekedési eszközt, aszerint váltanak a lehetséges közlekedési módok között, hogy adott utazáshoz melyik a leggyorsabb, a legolcsóbb, a legkényelmesebb számukra. Hatala József szerint már csak ezért is elfogadhatatlan minden olyan törekvés, ami egyik vagy másik közlekedési eszközt, illetve módot előtérbe helyezi a másikkal szemben.

Rendszerszintű megoldásokra van szükség, tette hozzá az elnök, mert aki reggel autós, délután kerékpárra ül vagy éppen rollerrel közlekedik, a leggyakrabban viszont gyalogos. A közlekedésre használható felület adott, a városokban nem is igen bővíthető. A meglévő felületeken kell osztozniuk az autósoknak, motorosoknak, a robogóval, kerékpárral, rollerrel vagy éppen gyalogosan közlekedőknek.

A Magyar Mobilitási és Autóklub olyan közlekedési környezet alakulásában érdekelt, amelyben a kombinált közlekedés feltételei minél többek számára elérhetők. Nem mások legyűrése a szervezet célja, nem a vélt-valós konfliktusok kiélezése, hanem a biztonságos közlekedési feltételek megteremtésének elősegítése minden közlekedő számára.

Hatala József az elektromos rollerek használatának évek óta kritizált szabályozatlanságára utalva leszögezte: „Egy rossz szabályozás is jobb a szabályozatlanságnál!”

A MMAK elnöke baleseti helyszínelőként kezdte rendőri pályafutását, és mint fogalmazott, sok tragédiát látott, sok családot kellett az évek során értesítenie, hogy „ne várják haza a szeretteiket, mert baleset érte őket”. Látva az e-rolleres balesetek évről évre rohamosan növekvő számát, Hatala József szerint ezen a téren a szabályozás már nem tűr további halasztást.

A készülő új KRESZ szabályozási alapelveivel a klub egyetért, azonban a hatékony alkalmazhatóság érdekében elengedhetetlennek tartja, hogy a tervezett szabályozás legyen egyszerűbb és közérthetőbb. Álláspontjuk szerint, ha majd elkészül az új KRESZ, a bevezetése előtt legalább hat hónapos felkészülési időt kell biztosítani a közlekedőknek.

A Magyar Mobilitási és Autóklub elnöke hangsúlyozta: a közlekedés egy olyan társasjáték, amelyben a szabályok nem tudása, be nem tartása emberek életébe kerülhet.  Biztató, mondta, hogy az idei első negyedéves adatok szerint a ’50-es évek szintjére esett vissza a halálos kimenetelű és a súlyos sérülésekkel járó balesetek száma. Már csak azért is, mondta, mert akkoriban alig tízegynéhány-ezer gépjármű futott a hazai utakon, szemben a mai mintegy 5,5 millióval.

 

 F. Gy. A.