Nyílt levél a szülőknek

Kedves Szülők!

Még egy hét, és a gyerekek legnagyobb bánatára megkezdődik az új tanév. Közlekedésbiztonsági szempontból pontosan tudjuk, hogy a legveszélyesebb időszakot a vakáció utáni egy-két-három hét jelenti, hiszen ilyenkor még a gyermekeknek is szokniuk kell a nyaraláskor hátrahagyott városi forgalmat, amely szeptember elején ráadásul szemmel láthatóan megnövekszik. Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy a nyár veszélytelen a közlekedésben, de a napi rutin ilyenkor egy kicsit elvész az önfeledt szórakozásban, pedig ezt nem árt minél hamarabb visszahozni a gyerekek életébe. Ebben pedig a szülőknek – akik sokszor maguk is járművezetők – óriási felelősségük van. Az természetes, hogy a rendőrség, a polgárőrség ilyenkor kiemelten felügyeli az iskolák környékét, ez azonban nem mentesíti a szülőket a közlekedési ismeretek felfrissítése alól. Tudjuk, a gyerekek okosabbak annál, mint sokszor hinnénk, a legtöbben már a KRESZ táblákat is ismerik, betéve tudják az iskolába vezető utakat (kerülő utakat!), de mégiscsak gyerekek, akik azért képesek szertelenül, meggondolatlanul is viselkedni. Ez pedig komoly baleseti kockázatot jelent.
Kedves Szülők! Van még egy hetünk arra, hogy a nyár hangulatától megrészegült ebadta kölykeinket visszaszoktassuk a városi forgatagba, az iskolai környezetbe. Életkortól függően persze, de érdemes ilyenkor a kisebbekkel – csakúgy ártalmatlan időtöltésnek álcázva – elsétálni, elautózni, elbuszozni az iskola felé az emlékek felidézése céljából. Sosem lehet tudni ugyanis, hogy a nyáron milyen forgalmi változások történtek az adott útvonalon, nincs-e éppen útlezárás vagy más, a gyermek közlekedését megnehezítő vagy éppen megkönnyítő körülmény. Útközben még arra is van mód, hogy játékosan elevenítsük fel a gyerkőc közlekedési ismereteit, finoman utalva a szabályokra, illetve azok betartásának fontosságára. És, ahogyan már korábban említettem, számítani kell arra, hogy az iskolakezdéssel nagyobb lesz a forgalom városaink útjain, amely nagyobb türelmet kíván minden autóstól. S mivel a legtöbben szülőként sofőrök is vagyunk, mutassunk jó példát a gyerekeknek! Ilyentájt lényegesen nagyobb figyelemmel vezessünk az iskolák környékén, a kijelölt gyalogátkelőhelyeken, mert lehet, hogy más gyereke éppen figyelmetlenül lép az úttestre. Ha minden autós így közlekedik majd, az azt jelenti, hogy mindannyiunk gyermeke biztonságban érezheti magát. Biztos vagyok abban, hogy a pedagógusok is mindent megtesznek gyermekeink közlekedési ismereteinek bővítése érdekében. De a legnagyobb felelősség mégiscsak a miénk, szülőké. Van tehát még egy hetünk arra, hogy a tankönyvek és más iskolaszerek bevásárlása közben is úgy vezessünk, hogy a gyerekeink ne kettősséget lássanak. Egyfelől a szabályokat áthágó autós apukát (anyukát), másfelől pedig a szabályok betartására oktató szigorú szülőt. Ez a mi felelősségünk!

Köszönöm a figyelmüket.

S.G.