Rossz világ jön a tilosban parkolókra Németországban

• Hatszorosára nő a bírság és még a jogosítványt is elvehetik
• Németországban nyolc ponttól bevonhatják fél évre a vezetői engedélyt
• Mit lehet tenni a kényszerből tilosban parkolókkal?
• A szabályszegő viselje tettének minden következményét!

Forrás: hataratkelo.com

Bekeményítenek a németek – jó ha ezzel tisztában vannak azok a magyar autósok is, akik autóval járnak Németországba dolgozni, üzleti megbeszélésekre vagy csak turistáskodni. Andreas Scheuer, a német szövetségi kormány közlekedésért és digitális infrastruktúráért felelős minisztere ugyanis megelégelte a tilosban és általában a szabálytalanul parkolók által okozott dugókat és radikális szigorítások bevezetését tervezi, melyek a tervek szerint még az idén hatályba is léphetnek.

Több mint a hatszorosára, 15-ről 100 euróra tervezik felemelni a tilosban parkolásért kiszabható bírságot, azaz több mint 33 ezer forintra. Azzal azonban Scheuer is tisztában van, hogy a tehetősebb autósokat nagy valószínűséggel még a 100 eurós bírság lehetősége sem kényszeríti majd a szabályok betartására, ezért még két szigorítás bevezetését is tervezi. A 100 eurós csekk mellé két büntetőpontot is kapnak a renitens autósok (ilyen eddig nem volt Németországban), azokat pedig, akik hatósági járművek közlekedését akadályozzák (ide értve a tömegközlekedést is) a tervek szerint egy hónapra eltiltanák a járművezetéstől.

Magyar szemmel nézve ez utóbbi kitételt kivéve egyik intézkedés sem tűnik túl drasztikusnak – sejteti a Scheuer tervét Magyarországon elsőként közlő hvg.hu. írása. Nálunk ugyanis a tilosban parkolásért jelenleg tízezer forint helyszíni bírság vagy 20 ezer forint pénzbüntetés szabható ki. És a német gyakorlattal ellentétben lényegében az előéleti pontrendszer bevezetése óta lehet büntetőpontokat is kapni a tilosban parkolásért; alapesetben kettőt, de aki a zebra előtt állítja le az autóját, akadályozva ezzel, hogy más közlekedők időben észlelhessék az úttesten átkelni készülő gyalogosokat, vagy a kerékpárossávot zárja le a szabálytalan parkolásával, akár hat pontot is kaphat.

Más kérdés, hogy nálunk 18 pontot kell összegyűjteni ahhoz, hogy valakinek fél évre bevonják a jogosítványát, Németországban ezzel szemben nyolc pont felett hat hónapra automatikusan bevonják a sofőr vezetői engedélyét – írja a lap.

Németországban sajtóhírek szerint a tilosban és a szabálytalanul várakozók miatt kialakult dugók hatására szánta rá magát a szövetségi kormány a szigorításra, noha a németek, és a mindenkori szövetségi és tartományi kormányok hagyományosan ügyelnek arra, hogy ne sértsék az autósok érdekeit, érzékenységét és szerzett jogait. Az autógyártók lobbijának hagyományosan erős politikai befolyása van Németországban, s hát a választók többsége autóval (vagy autóval is) közlekedik. Nem véletlen, hogy évek óta próbálják a mindenkori német kormányok megszüntetni a sebességkorlátozás nélküli autópályákat, de annál tovább, mint hogy ajánlott sebességet írjanak elő, nem jutottak.

Úgy tűnik azonban, hogy a gyorshajtókkal ellentétben a tilosban parkolók, a szabálytalanságukkal mások közlekedését akadályozók nem élvezik azt a fajta védelmet, mint a sebesség szerelmesei. Száguldozni eszerint egy ideig még bizonyosan alanyi joga marad a német autósoknak, ellenben mások akadályozásáért a korábbiakhoz képest jóval nagyobb büntetést kell majd fizetniük.

Néhány éve kisebb botrány lett Budapesten abból, hogy a rendőrség rövid időre bekeményített és – ahogy az érintettek fogalmaztak – rászállt a tilosban parkolókra. Az ügy előzménye az volt, hogy a város egyes bevezető útjai bizonyos szakaszokon időlegesen minden különösebb ok nélkül bedugultak. A hatóságok kezdetben azzal magyarázták a dolgot, hogy „egy nagyvárosban már csak így van ez a reggeli csúcsban”, mígnem Budapest akkori rendőrfőkapitánya is egy ilyen „megmagyarázhatatlan dugóba” ragadt. Számára ott és akkor azonnal nyilvánvaló volt, hogy a dugó nem véletlen alakult ki. Egy jókora kenyeres autó állta el a kétszer kétsávos bevezető út szélső sávját. Kissé távolabb egy söröző előtt a sörszállók autója parkolt másodikként, közvetlen előtte pedig egy gyógyszer-nagykereskedő áruszállítója biluxolt a patika előtt.

Néhány napig a rendőrök felsőbb utasításra minden nap megbüntették a rakodás idejére az utat félig elálló autók vezetőit, majd az egész abba maradt, miután senki nem vállalta a továbbiakban az áruszállítást az érintett üzletekbe. A boltosok erre önkényesen parkolót foglaltak a szállítóiknak, újra lett árujuk, ám attól kezdve a közterület-felügyeletesek kezdték el bírságolni őket, jogtalan közterület-használatért.

„Fizessenek közterület-használati díjat, akkor a szállítás idejére kiteszik a megállni tilos (kivéve áruszállítás) táblát”, közölte a megoldást a hatóság. Elvben ez működne is, de a boltosoknak sok rossz tapasztalatuk volt már ez ügyben, sokan már csak azért sem hajlandók fizetni. Mert, ha valaki a tábla tiltása ellenére elfoglalta a rakodásra lefoglalt (és kifizetett) helyet, panaszolták anno többen is az érintettek közül, számukra csekély vigaszt jelentett, hogy a rendőrség vagy a közterület-felügyelet majd jól megbírságolja a tilosban parkolót. Az ő szállítóik ettől még kénytelenek lesznek másodikként megállva dugót okozni, és közben reménykedni, hogy a dugóban a rendőr sem ér oda időben, hogy megbírságolhassa őket. Ha mégis megbüntetik őket, akkor a bírságot be kell építeni a kenyér, a tej, a sör és az egyebek árába.

Az ilyen helyzeteket nyilván nem lehet orvosolni a bírság növelésével. Ezekre  a helyzetekre más megoldást kell találni. Vannak is rá példák a világban, hogy „valamiért” senki nem akarja elfoglalni az áruszállítók helyét. Jó pár éve Texasban láttam azt a gyakorlatot, hogy egyszerűen elvontatták a közszolgáltatást akadályozó járműveket. Nem volt pardon, ha egy autóra szemet vetett az elszállító, semmiféle felár ellenére nem hagyta abba az elszállítást. A sofőr csak a világ vége előtti telephelyen kapta vissza a kocsiját. Ez is a bírság része volt. Ugyanott, ha az autóelszállító autó nem ért oda időben, ám az áruszállítóknak emiatt távolabb kellett megállniuk, vagy szabálytalanul, az összes felmerült költséget a szabálytalan autósra terhelték. És ott be is hajtották ezt az összeget a büntetéssel együtt. S ha az autós nem tudott fizetni, néhány hét börtönnel is rendezhette a számlát, de utána még le is kellett dolgoznia a szabálytalanságával másoknak okozott kár összegét.

Ilyen és hasonló megoldások esetleges majdani bevezetésére elvileg a jogi lehetőség nálunk is adott.

Az Alaptörvény 2012-es elfogadása és azzal összefüggő Btk. módosítás hatályba lépése óta ugyanis egyre inkább érvényesül az az elvárás, hogy a különböző jogsértések elkövetőinek kell viselniük tettük minden (negatív) következményét. Persze arra belátható időn belül semmi esély nincs, hogy dugóba került autósokkal kifizettethessék a feleslegesen elpöfékelt benzin árát, és az elpazarolt idejüket azokkal a szabálytalanul parkoló autósokkal, akik miatt dugóba kerültek. Pedig de szép is lenne…

F.Gy.A.