Szövegértési nehézségek miatt buknak el az elméleti vizsgán oly sokan?

• Aki átmegy az elméleti vizsgán, ismeri az alapvető közlekedési szabályokat és a táblák jelentését.
• Van olyan képzőhely, ahol vizsgagaranciát vállalnak, de nem is engednek senkit idő előtt vizsgára!
• A tanulók 99 százaléka „azonnali bukást eredményező hiba” miatt nem jut át a gyakorlati vizsgán.

Noha sem a képzés tematikáján, sem az e-learning tananyagokon, sem a vizsgakérdéseken érdemben nem változtattak, a Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont adatai szerint az elmúlt években folyamatosan csökkent, csökken a „vizsga sikerességi megfeleltség”. Évről évre nő azoknak a száma, akiknek elsőre, majd másodikra sem sikerül, és csak a többedik próbálkozásra teljesítik a vizsgakövetelményeket.

Benedek Szabolcs, a Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Kft. ügyvezetője lapunknak azt mondta: az utóbbi két évben 3-4 százalékos csökkenést tapasztalt a KAV országosan, amit jelentősnek tekintendő, tekintettel arra, hogy évente többszázezer vizsgát bonyolítanak.

Létezik vizsgagarancia?

A B kategóriás közlekedési alapismeretek alapvizsga (első vizsga) sikeressége országosan az alábbiak szerint alakult:

2019. 62,51%
2020. 67,13%
2021. 67,23%
2022. 64.76%
2023. 64,81%
2024. 59,8%

Vannak vármegyék, ahol kiemelkedően jó teljesítményt nyújtanak az autósiskolák, és ez a vizsgaeredményeken is meglátszik. Azonban ez nem feltétlenül igaz a vármegye összes képzőhelyére.

Jogszabályi felhatalmazás alapján az autósiskolák vizsga sikerességi mutatóit a közlekedési hatóság gyűjti és folyamatosan közzé teszi azokat. Az adatok iskolákra lebontva elérhetők a KAV honlapján.

Békés és Nógrád vármegyében vannak a vizsgaeredményeik alapján kiemelkedő minősítést érdemlő képzőhelyek. Benedek Szabolcs elmondta, „Békés vármegyében van olyan képzőhely, ahol vizsgagaranciát vállalnak. Ők azt vállalják, hogy megtanítják a KRESZ-t a hozzájuk jelentkezőknek, ám csak akkor engedik őket vizsgára, ha már biztosak abban, hogy át is mennek.”

Van piaca ennek a gyakorlatnak, állítja az ügyvezető. A szóban forgó iskola például abból indul ki: ő arra szerződik a tanulóival, hogy megtanítja nekik a KRESZ-t. Ezért a tanuló előbb elvégzi az e-learning tanfolyamot, utána kötelezően részt vesz a konzultációkon is az oktatókkal. Eközben számtalan közlekedési szituációval találkozhat, amikor az oktató nemcsak az adott helyzetben alkalmazandó szabályokat magyarázza el, hanem azt is, hogy ott és akkor miért azt a szabályt és miért úgy kell alkalmazni, ahogy a helyes válaszban áll.

Másképp rögzülnek azok az információk, amelyeket nemcsak elmondanak, megmutatnak, például, hogy adott esetben kinek van elsőbbsége, hová kell nézni, mire kell különösen figyelni és milyen sorrendben, hogy csak néhány példát említsek, hanem az okokat is elmagyarázza az oktató, hogy miért kell azt úgy tenni, ahogy mondja, mi az értelme, a gyakorlati jelentősége, és így tovább.

Benedek Szabolcs hangsúlyozta, annak, hogy ez a fajta képzési gyakorlat annyira sikeres, valószínűleg egyszerre köszönhető az oda jelentkező tanulók hozzáállásának és az intézmény marketingtevékenységének, valamint fegyelmezett üzletpolitikájának. Ők Benedek szerint azt a szemléletet képviselik, hogy amit meg lehet tanulni és meg lehet érteni, fejben be is lehet gyakorolni a tanteremben, azt ott kell megtanulni, nem a gyakorlati órákon, 50 percenként tízegynéhány ezer forintért.

Kifizetődő az alapos elméleti tudás

Igaz, a szóban forgó iskola és a hasonló elveket valló és azonos gyakorlatot követő képzőhelyek tanulóit később jelentik vizsgára, mint azokat, akik a kötelező minimális elméleti óraszám után azonnal jelentkeznek, de utóbbiakkal ellentétben ők elsőre át is mennek.

Az alaposabb elméleti tudással felvértezett tanulók esetében kevesebb pótórára lehet szükség, amiknek a díja akár százezrekkel is megdrágíthatják jogosítványt azok számára, akik sajnálták az időt és a más képzőhelyeknél esetleg drágább tandíjat az alapos felkészítésre. A lassabb haladás így nemcsak az elmélyültebb, biztosabb alapokon nyugvó tudás formájában fizetődik ki, hanem anyagilag is.

Az alapos felkészítés alatt ők nemcsak a szabályokra és a miértekre kapnak válaszokat, a potenciális vizsgafeladatok sokaságával is találkoznak. Lesz vizsgarutinjuk, és már csak azért is magabiztosabban vehetnek részt az „éles” vizsgán, mert mire odakerülnek már túl vannak egy tucatnyi vagy még több sikeres próbavizsgán. És nekik később, a gyakorlati órákon, vezetés közben sem kell majd KRESZ-t tanítania, amire – ezt a visszajelzésekből tudjuk – sajnos igen sok helyen gyakorlat még ma is.

Balesetmegelőzési célú felhívásokban gyakran hallani: a közlekedők vezetés közben a vezetésre figyeljenek, ne telefonáljanak, ne hallgassanak podcastokat, és így tovább. De, ha egy tanulóvezető csak a vezetésre figyel, márpedig ők még nem tudják rutinból kezelni az autót, pláne nem biztonságosan vezetni, hogy várható el tőlük, hogy figyeljenek az oktatójukra?

Ha a KRESZ-t az autóban kell oktatni, akkor az az oktatás álló autóban történik, szögezte le Benedek Szabolcs. Más kérdés, hogy álló autóban nem lehet megtanulni vezetni. Szerinte ettől függetlenül minden tanulótól elvárható, hogy vezetés közben is figyeljen arra, amit az oktatója mond neki, és tegye is azt, amire utasítja.

Ugyanakkor az oktatótól is elvárható, hogy tudja mit mikor mondhat, mikor kell mondania a tanulónak, hogy azzal ne zavarja meg, mégis megértse az utasításokat és képes legyen végrehajtani is azokat, majd némi gyakorlás után már önállóan alkalmazni is a hallottakat.

„Ettől lesz szakma a gépjárművezető-oktatás”, jegyezte meg a KAV ügyvezetője.

Nem az e-learning az oka

„Nem magyarázható az e-learning képzés térhódításával a sikertelen vizsgák számának növekedése”, szögezte le egy kérdésre válaszolva Benedek Szabolcs. Szerinte az e-learning megjelenése és gyors elterjedése egyfajta válaszreakció volt a fiatalok (bár nemcsak az ő) igényére. Ők számítógép mellett, otthon, saját időbeosztásuk szerint szeretnének tanulni a KRESZ-t és a jogosítványhoz szükséges más elméleti tudnivalókat is”.

Szerinte, aki rászánja az időt, ami számára szükséges, hogy kellő mélységben megértse az anyagokat, átlássa a teszteken vázolt forgalmi szituációkat, szükség esetén jelentkezik személyes konzultációra is, az az e-learning rendszerben ugyanúgy fel tud készülni a vizsgára, mint az, aki elejétől fogva tanteremben tanult.

„Hadd jegyezzem itt meg! A Covid alatt nagyobb volt a sikeres vizsgák aránya, mint azt követően. Feltételezésem szerint azért, mert a tanulók a különböző korlátozások miatt több időt fordítottak a tananyag feldolgozására, megtanulására.

A sikertelen vizsgák elemzése során a KAV szakemberek azt állapították meg, a legtöbb bukás nem a táblák és szabályok nem tudása miatt történik.

„Szövegértési-szövegértelmezési problémákat látunk a hibás feleletek jó része mögött”, mondta az ügyvezető. Nem értenek meg vagy félreértenek „és/vagy” kapcsolatokat, összetett mondatokat, így értelemszerűen rossz választ adnak a rosszul értelmezett kérdésekre.

A KAV reagált a jelenségre. Benedek Szabolcs szerint korábban is tiltott volt a kérdések szerkesztésénél túlságosan bonyolult mondatokkal megfogalmazni a feladatokat. Mindig is törekedtek az egyszerű fogalmazásra, kerülték az többszörösen összetett, kettős tagadást magukban hordozó, a túlságosan bonyolult „és/vagy”, „vagy/és”, „és még valami” típusú mondatokat, és feladatokat.

A közelmúltban újra átfésülték „nyelvészeti szempontból is” a vizsgakérdéseket, hogy még kevésbé múljon a szövegértésen a vizsga sikeressége.

Nyelvészeti szempontok a vizsgán?

Azonban a közlekedésben szinte minden pillanatban eldöntendő kérdések sorával találkoznak a közlekedők. „Én indulhatok elsőként vagy másvalakié az elsőbbség?” – a kereszteződésben. Már csak ezért sem egyszerűsíthetők a végtelenségig kérdések és a közlekedési szituációk. Ráadásul minél bonyolultabb egy csomópont, minél összetettebb egy közlekedési szituáció, annál több „és/vagy” kérdésre kell válaszolni. Emiatt egy bizonyos szintű szövegértés nélkül nehéz sikeres vizsgát tenni.

Magyarországon évtizedek óta a közlekedési balesetek 60-70 százalékának hátterében három fő ok mutatható ki. A gyorshajtás, az elsőbbségadás szabályainak, valamint az előzés és a kanyarodás szabályainak megsértése, be nem tartása. Tavaly annyiban változott a helyzet, hogy 30 év után „elvesztette elsőségét a gyorshajtás”. 2024-ben a legtöbb sérüléses baleset az elsőbbségi szabályok áthágása miatt történt.

A gépjárművezető-képzésben értelemszerűen kiemelt hangsúlyt kapnak ezek a szabályok az oktatásban és a vizsgán is. Benedek Szabolcs elmondta, a tanfolyamon (majd a vizsgán is) a fókusz a különböző közlekedési szituációk elemzésén, értelmezésén és megoldásán van.

A vizsgán 10 hárompontos kérdés van, emlékeztetett, melyek közül nyolcban azt kell felismerniük a tanulóknak, az adott szituációban kinek van elsőbbsége, milyen sorrendben haladhatnak át egy kereszteződésen az egyes közlekedők például.

„Aki nincs tisztában az elsőbbségi szabályokkal nem tud sikeres elméleti vizsgát tenni. Ha nem tudja mi a teendő a STOP-táblánál, akkor sem tud átmenni a vizsgán”, szögezte le a KAV ügyvezetője.

Az elméleti vizsga a szabályismeretről szól. Aki sikeresen kitölti az 55 perces tesztet, az tisztában van az alapvető KRESZ szabályokkal. Benedek Szabolcs szerint más kérdés, hogy a mindennapokban a sikeres vizsgázók közül ki hogyan alkalmazza a tanultakat, éles helyzetben mennyi idő alatt ismeri fel, melyik szabályt kell alkalmaznia.

Tudja, de nem figyel rá, mert…

Számtalan körülmény befolyásolhatja a járművezetők szabálykövetését és hogy konkrét helyzetekben hogyan alkalmazza a tanultakat. A pillanatnyi hangulatuktól kezdve, hogy a kellő pillanatban tudott-e eléggé koncentrálni vagy a gyerek, a telefon, bármi más figyelem-elterelő valami gátolta-e abban, hogy milyen volt a lelki állapota, és így tovább.

[Korábban Major Róbert ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezetője nyilatkozott lapunknak arról egy kutatás kapcsán, hogy a balesetek okozói többnyire jobban ismerik a KRESZ-szabályokat, mint az áldozataik. A balesetek oka tehát, elsősorban még az elsőbbségi szabályok megsértése esetén sem a szabályok nem tudásában keresendő. A hivatkozott interjú itt érhető el.]

Napjainkban viszonylag rövid időn belül kaphatnak gyakorlati vizsgaidőpontot, akik teljesítették a vizsgára-bocsátás feltételeit, levezették az előírt 29 órát és az oktatója is felkészültnek tartja a vizsgára. Bár Benedek Szabolcs oktatók visszajelzéseire hivatkozva állítja, hogy ha a jogszabályi minimum óraszámot már levezették olykor olyanok is megpróbálnak nyomást gyakorolni az oktatóra, akiket ők még a nem tartanak felkészültnek a vizsgára.

„2009 óta változatlan a B kategóriás gyakorlati vizsga díja. Törekedtünk ugyanakkor arra, hogy két héten belül még a legválogatósabb jelentkezők is találjanak számukra megfelelő időpontot, magyarázza Benedek Szabolcs, aki szerint mindezek hatására sokan abból indulnak ki a vizsgára jelentkezéskor, hogy »mindenki átmegy, ha elsőre nem, hát másodjára«, próba szerencse.

A gyakorlati képzés és a vizsga alatt azonban az oktató felel azért, hogy a tanuló ne okozzon balesetet és kerülje el azokat a balesetveszélyes helyzeteket is, amelyeket mások idéznek elő. A sikeres vizsga után, és itt fontos megjegyezni, mondta a KAV ügyvezetője, hogy a szerencsének köszönhetően sikeres vizsga után is, már a jármű vezetője felel mindenért.

Azonnali bukást eredményező hibák

A B kategóriás jogosítványért vizsgázók 99 százaléka úgynevezett azonnali bukást eredményező hiba miatt rostálódik ki. Ezekből van vagy három tucatnyi, felsorolásuk a KAV weboldalán elérhető.

Benedek Szabolcs úgy fogalmazott, minden olyan hiba azonnali bukással jár, amikor az oktatónak be kell avatkoznia a vizsgázó kormány- és pedálhasználatában, amikor az oktatónak kell szólnia, hogy „az egyirányú utcába ne hajtsunk be”, ha a vizsgázó nem adja meg az elsőbbséget a jogosultaknak, főleg gyalogosoknak.

„Mi azt szoktuk javasolni az oktatóknak, hogy a vizsga előtti utolsó 3-4 órában már ne mondjanak semmit a tanulójuknak, csak, amit következmények nélkül a vizsgán is elmondhatnának”, mondta a KAV vezetője, aki szerint sok fiatal csak a szülei nyomására jelentkezik vizsgára, mielőbb túl akar rajta lenni, ezért erőszakoskodik, hogy ő márpedig felkészültnek érzi magát rá.

„Jómagam nem tartanám ördögtől valónak, ha ilyenkor az oktató beültetné a szülőket a hátsó ülésre, hogy nézzék meg hogy vezet valójában a gyerekük. Hány olyan hibát vét, amivel súlyosan megszegi a KRESZ bizonyos szabályait, esetleg balesetveszélyes szituációt teremt, ami nem csak vizsgán, hanem a való életben is komoly következményekkel járhat. Ezekért a vizsgabiztos a vizsgán azonnal megbuktatná őket. Amiket esetleg ők maguk is elkövetnek vezetés közben, csak éppen mögöttük már nem ül vizsgabiztos, és ha nem okoznak balesetet, a hibáiknak nem lesz semmiféle következménye.”

F.Gy.A.