Tényleg az e-learning miatt drága a jogosítvány?

• Elméletből és gyakorlatból is jobban teljesítenek az e-learning anyagokból tanulók.
• A 3D-s animációkon már majdnem azt látja a tanuló, amit majd a volán mögül is fog.
• A tanulók kritizálása helyett megújították, modernizálták az e-learning tananyagokat.
• A jogosítvány régebben is egy-másfél havi átlagbérnek megfelelő összegbe került.
• Új generációk, megváltozott tanulási igények és sajátosságok.

Mi az oka annak, hogy egyre nehezebb megszerezni a hőn áhított jogosítványt? Egyre mélyebben kell nyúlni a zsebbe érte. Attól függően, ki hány levezetett óra után válik alkalmassá a vizsgára és hányadik nekifutásra sikerül teljesítenie a követelményeket már a 600-800 ezer forintos képzések sem példátlanok, de az ár többnyire félmillió forint körül mozog.

Sokan a „mai fiatalok” motiválatlanságával, slendriánságával, koncentrációs problémáival, felelősségvállalásuk hiányával magyarázzák, hogy egyre több és több levezetett óra kell ahhoz, hogy sikeres vizsgát tegyenek.

Több gépjárművezető-oktató is nyilatkozott korábban arról, hogy egyre inkább kitolódik a jogosítvány megszerzésének kezdő időpontja. Ma már nem annyira a 17-18 évesek, mint a húszas évek elején járók jelentkeznek a képzésekre. Olykor a még náluk is idősebbek.

Nem annyira trendi ma már a jogosítvány, mint 20-30-40 éve volt, főleg nem a városi fiatalok körében. Akik ennek ellenére 17-18 éves korban már belevágnak, jórészt szülői nyomásra teszik, hogy mire leérettségiznek, legyen meg a jogosítvány (és a nyelvvizsga), mert mindkettő kell a nagybetűs élethez.

A számítógépeken, tableteken, okostelefonokon szocializálódott „mai fiatalok” azonban az idősebbek szerint nem képesek néhány percnél huzamosabb ideig figyelni, koncentrálni, rossz a térlátásuk, nem tudnak és nem is akarnak távolabbra tekinteni, ami pedig vezetés közben elvárás lenne.

Lassan döntenek és a számítógépes játékoknak köszönhetően nem is mindig kellően átgondoltan, mivel hozzászoktak, ha a játékokban tévednek, van még néhány életük, sőt, szerezhetnek újakat is.

Azonban az úton mindenkinek csak egy élete van, nem vásárolhat újat. Legalább 50 percet pedig már csak azért is képesnek kell lenni fókuszáltan vezetni, mert ennyi a nettó gurulóidő vizsgán.

Azért a „mai fiatalok” védelmében hadd jegyezzem meg, az idősebbek minden korban elégedetlenek voltak az aktuális mai fiatalokkal. Volt, aki így vélekedett róluk:

„A mai fiatalok mindenekelőtt a luxust kedvelik, nem tisztelik a szüleiket, és gyakorlatok helyett fecsegni szeretnek. Ezek a gyerekek már nem szolgálják a családot, hanem uralkodnak felette. Ellenkeznek a szüleikkel, társaságban fecserésznek, falják a nyalánkságokat, keresztbe rakják a lábukat és megfélemlítik a tanáraikat.”

A cikk végén elárulom kitől való az idézet.

A dráguló jogosítványszerzésre természetesen a járművezetőképző szakma képviselői, az autósiskolák, szakoktatók és érdekképviseleti szervezeteik is igyekeznek megfelelő magyarázatot adni. Egyesek a tanulói motiváció és a fókuszált tartós figyelem hiánya mellett előszeretettel hivatkoznak az e-learning képzés elterjedésére az elméleti képzésben, mondván, hogy az ott megszerzett hiányos ismereteket a gyakorlati szakoktató pótolja a magas fajlagos költségű vezetési órák során, ezzel szemben a tantermi képzésben sokkal alaposabb tudás szerezhető, hiszen ott nem csak az elméleti vizsgára készítenek fel.

Csakhogy a tények és a számok alaposabb elemzés után egészen más mutatnak. Az e-learning képzés 2012-es megjelenése óta valóban ritkán látott sikert aratott a piacon. Alig több mint tíz év alatt az elméleti oktatásban 90 százalékot meghaladó részesedést ért el, ami azt is sejteti, hogy nem feltétlenül csak a fiatalok körében népszerű.

Az e-learning tagadhatatlan előnye a rugalmassága. Mindenki ott és akkor tanul vele, ahol és amikor tud, illetve lehetősége van. Nem kell autósiskolába menni, időre, órákat végigülni és koncentrálni egy fárasztó munka- vagy iskolanap végén. A tananyag egy huzamban (20-30 perc) tanulható egységekre van bontva, melyek közé a tanulók tetszés szerinti szünetet iktathatnak be, illetve – igény szerint – akár többször is átismételhetik az anyagot.

A közlekedési szituációkat az alkalmazott 3D-s animációk akár madártávlatból, akár bármelyik közlekedési résztvevő szempontjából be tudják mutatni. Így a tanuló leendő autója volánja mögül is szemlélheti az eseményeket.

A döntési helyzetekre tananyagközi feladatok készítik fel a tanulókat. Egy-egy forgalmi helyzetet szemléltető videó egy ponton megáll, megjelenik az adott közlekedési helyzettel kapcsolatos kérdés, majd a válasz megadása után folytatódik a felvétel és a tanuló megnézheti mi volt (vagy lett volna) a helyes döntés és miért.

Emellett minden kisebb és nagyobb tanulási egységet (modul, fejezet) teszt követ, melynek megfelelő szintű kitöltése feltétele a továbblépésnek, s így garanciája az ismeretanyag elsajátításának. A tananyag végén található próbavizsga pedig már az elméleti vizsgát modellezi. Az viszont tévhit, hogy a tanulók csak a vizsgakérdéseket gyakorolják, hiszen a tananyagban töltött idejüknek átlagosan kétharmadát az ismeretátadás teszi ki, s mindössze egyharmadában történik a tudás ellenőrzése.

Miért gondolják mégis egyesek, hogy eredményesebb lenne a tantermi elméleti oktatás? Itt arról a gyakran elkövetett logikai hibáról van szó, amikor két, egymás mellett létező jelenség, tendencia (jelen esetben a romló vizsgaeredményesség, illetve a növekvő gyakorlati óraszámok és az e-learning elméleti képzés térhódítása) között a megfigyelő azonnal, további elemzés nélkül ok-okozati összefüggést vél felfedezni.

A Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont adatai viszont egészen más mutatnak. Ami az elméleti vizsgákat illeti: a vizsgasikerességben az elmúlt egy évtizedben 9-20 százalék volt a különbség az e-learning tananyagokat használók javára.

Forrás: KAV

Ami viszont még ennél is érdekesebb, hogy azok, akik e-learning tananyagokat használtak, nemcsak 2-4%-kal sikeresebben tesznek forgalmi vizsgát tanteremben tanuló társaiknál, hanem a statisztikák szerint 2-6 órával kevesebbet kell vezetniük is a sikeres vizsgáig. Vagyis a távoktatást választók nemcsak a KRESZ-vizsgán sikeresebbek, hanem a gyakorlatban, a tanulókocsiból nézve is eredményesebbek és gyorsabban haladnak.

Kell-e akkor foglalkozni a drága, illetve dráguló jogosítványszerzéssel? Érdemes a kérdést több szempontból is megvizsgálni. Ami a „történelmi távlatokat” illeti, a közelmúltban Barta Judit gépjárművezető-oktató az RTL Klub egyik reggeli műsorában tett érdekes összehasonlítást: „A jogosítvány megszerzése mindig is egy átlagfizetés egy-másfélszeresébe került. Alapesetben persze. A végleges ár ugyanis már attól is függ mennyi pótórát kell vásárolnia a tanulónak a sikeres vizsgához.”

Forrás: KAV

A Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont adatai szerint ugyanakkor az utóbbi években csökken a vizsgaeredményesség és nőnek a szükséges gyakorlati óraszámok, ami értelemszerűen drágítja a jogosítványszerzést. Eközben a képzés tematikája, a vizsgakérdések, illetve vizsgakövetelmények nem változtak lényegesen az elmúlt időszakban.

Forrás: KAV

Évről évre nő azoknak a száma, akiknek elsőre, majd másodikra sem sikerül, és csak a többedik próbálkozásra teljesítik a vizsgakövetelményeket. Benedek Szabolcs, a Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Kft. ügyvezetője korábban lapunknak azt mondta: „Az utóbbi két évben 3-4 százalékos csökkenést tapasztalt a KAV országosan, ami jelentősnek tekintendő, tekintettel arra, hogy évente többszázezer vizsgát bonyolítanak”.

A Benedek Szabolccsal készült interjú itt olvasható.

A romló tendenciára természetesen valódi magyarázatot és megoldást is kell kínálnia a gépjárművezető-képző szakmának, az oktatás és a vizsgáztatás területén egyaránt. Számos szakember – így a már idézett Barta Judit is – utalt már arra, hogy az elmúlt évtizedben gyökeresen átalakultak a tanulók tanulási igényei és sajátosságai, motivációja, de általános tulajdonságai is. Egyfajta „generációs szakadék” alakult ki, a tanulók nagyon mások lettek, az oktatók pedig részben értetlenül állnak az előtt, hogy a korábban sikeres módszerek egyre kevésbé hatékonyak. Ez persze nem csak a járművezetőképzés problémája, hanem napi kihívást jelent a gyermekneveléstől a köznevelésen át egészen a munkahelyekig, aminek a megoldásába a generációkutatás és az oktatásmódszertan legújabb eredményeit is érdemes bevonni.

A közlekedési képzések digitális eduKRESZ tananyagát fejlesztő E-Educatio Zrt. ennek jegyében a múlt év őszétől teljesen megújított tananyaggal várja a tanulókat. A jóval több vizuális elem (videók, videóanimációk, képek), az új interaktív feladatok, az egyszerűbb nyelvezet és a mobileszközökön is egyszerű tanulhatóság mind az átalakuló tanulási igényekhez való jobb alkalmazkodást és a hatékonyabb e-learning képzést szolgálják.

A KAV 2025 első néhány hónapjának vizsgaeredményeiből még nem kívánt messzemenő következtetéseket levonni, azonban a számok azt mutatják, hogy az e-learninget használók vizsgaeredményessége továbbra is magasabb a tantermi foglalkozásokon tanulókénál és – a tananyag megújítását követően – akár trendforduló is kibontakozhat a vizsgaeredményesség folyamatos csökkenése tekintetében.

Nyilván hasonló megújulásra van szükség a gyakorlati képzés területén is, mert, ha a mai fiatalok másképp, más eszközökkel és módszerekkel tanulnának, mint szüleik, nagyszüleik, akkor az oktatásnak két választása van: vagy erőlteti a régi módit és szapulja a „mai fiatalokat”, vagy – és ez tűnik az ígéretesebbnek – igazodik a kor követelményeihez és olyan módszereket választ, amivel a „mai fiatalok” is felkészíthetők a biztonságtudatos közlekedésre.

F.Gy.A.

(A cikkben idézett kritikát az akkori „mai fiatalokkal” szemben cca. 2500 éve Szókratész fogalmazta meg.)