VÉDA-kamerákat telepítenek a veszélyes útátjárókba

  • Nem egészen fél év alatt heten haltak meg út-vasút kereszteződésekben.
  • A MÁV és a rendőrség az idén előreláthatóan hat útátjárót köt rá a VÉDÁ-ra.
  • A piroson áthajtók, a gyorshajtók, az övet nem használók is lebukhatnak.
  • A VÉDÁ-val védett helyeken nem lehet megúszni a sorompórongálást sem.

Forrás: police.hu

A MÁV és a rendőrség fokozatosan megkezdi a VÉDA Közúti Intelligens Kamerahálózat telepítését a vasúti átjárókba – jelentették be a június 19-i közös sajtótájékoztatójukon Hegyi Zsolt, a MÁV vezérigazgatója és Óberling József ezredes, az ORFK közlekedésrendészeti főosztályvezetője. Az első VÉDÁ-val védett vasúti útátjárót Siófokon, Szabadifürdőnél alakították ki. Az idén ezen felül az előzetes tervek szerint még legalább öt helyen telepítenek VÉDA-kamerákat az út-vasút kereszteződésekbe. További telepítésekről a tapasztalatok és a lehetőségek függvényében később döntenek.

2025. június 15-ig országosan 26, a MÁV szempontjából nézve „idegenhibás” közlekedési baleset történt vasúti útátjárókban. Hét volt halálos kimenetelű, ezekben nyolcan veszették életüket. Az összes útátjárós balesetben további háromban voltak súlyos és hétben könnyű sérültek.

A MÁV illetékesei most is hangsúlyozták: 16 éve nem történt közlekedési baleset útátjáróban a vasúttársaság hibájából. Minden baleset a közúton közlekedők figyelmetlensége, felelőtlensége, súlyos KRESZ-szabályszegése miatt történt. Hegyi Zsolt vezérigazgató úgy fogalmazott, szeretnék visszaszerezni a sorompó piros jelzésének presztízsét, ezért dolgoznak most is közösen a rendőrséggel.

Számos figyelemfelhívó kampánnyal igyekezett már a MÁV az elmúlt években a vasúti útátjárók óvatosabb megközelítésére és körültekintőbb áthajtásra bírni a közúton haladókat, változó sikerrel. A balesetek számának jelentős és tartós visszaszorításához azonban kampányaik eddig kevésnek bizonyultak. Ahhoz ugyanis elengedhetetlen a közlekedési morál javulása.

Óberling József a tájékoztatót követően lapunknak elmondta: Szabadifürdőnél ugyanolyan kamera figyeli majd a forgalmat, mint bármelyik VÉDA-kapunál. Ebből azonban az is következik, hogy nemcsak a piroson áthajtást képes rögzíteni, hanem méri az áthajtók sebességét, figyeli, hogy a gépjárművek utasai használják-e a biztonsági övet.

Minden szabályszegést rögzít a rendszer, és a szabályszegők ugyanazon az automatizált rendszeren keresztül kapják majd szabálysértésről szóló határozatot és a bírságcsekket, mint bármely más VÉDA-kapunál elkövetett szabályszegés esetén, vagy mobil VÉDÁ-val végzett rendőri ellenőrzés után. Így viszont a VÉDÁ-val ellenőrzött vasúti útátjárókban a jelenlegihez képest jelentősen megnő a szabályszegő közlekedő fenyegetettsége. Egy sorompó letöréséből például pillanatok alatt a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény lehet.

Azonban a MÁV szempontjából ez egy nagyon is fontos előnye a VÉDA-rendszernek. Mivel a kamerák folyamatosan bizonyító erejű felvételeket készítenek mindenről, ami az átjárókban történik, a sorompórongálásokat is dokumentálja majd a VÉDA, a társaság pedig be tudja majd hajtani az okozott kárt a rongálókon.

2024-ben 859 esetben, idén májusig 274 alkalommal rongálták meg a sorompókat a MÁV hálózatán. A társaság kára több százmillió forint.

A rendőrség a MÁV-csoporttal közösen 50 olyan vasúti kereszteződést azonosított és jelölt ki, ahol a beavatkozás és az ahhoz kapcsolódó fejlesztés indokolt lehet. Elsődlegesen hat vasúti átjárót jelöltek ki, ahol összesen tíz kamerát telepít a MÁV-csoport.

A társaság képviselői emlékeztettek rá: a MÁV 5460 szintbeli útátjárót üzemeltet, melyek közül 1240-et fénysorompó, 1038-at félcsapórúd, 221-et teljes mechanikus sorompó véd, míg 2961 nem biztosított, andráskereszttel jelölt átjárók száma.

Bárhol is történjen azonban baleset, annak következményeként nemcsak emberi életek vesznek el, nemcsak az érintetteknek okoz szenvedést, kellemetlenséget. Vasúti járművek esnek ki hosszabb-rövidebb időre a forgalomból, attól függően, hogy a balesetben mennyire sérültek meg. Emellett a balesetek többórás késéseket okoznak, melyek naponta akár több ezer utas életét és közlekedését is ellehetetlenítik.

Domina Barnabás mozdonyvezetőnek 22 éves szolgálata alatt négy megrázó balesete volt, amelyek egész életére rányomták a bélyegüket: „Fantasztikus hivatásom van, – mondta a sajtótájékoztatón – amit imádok. Egyetlen árnyoldala az emberi figyelmetlenségből bekövetkezett balesetek, és persze az öngyilkos gázolások. 2016-ban gázoltam utoljára, de évekig tartott, amíg ezt fel tudtam dolgozni. Ha valakit elüt a vonat az nem csak személyes, hanem egy családi tragédia is, amit évtizedekig hordoz a család. Balaton-parti mozdonyvezetőként mindenkit arra kérek, hogy figyeljen, nézzen körül és tartsa be a KRESZ-t.”

Kérését nemcsak a gépjárművezetőknek címezte. Az utóbbi években mind több tragédia került a híradásokba, lapunk is több szomorú esetről számolt be, amikor telefonjukon üzenetet olvasó, videókat néző, a síneken közvetlenül a vonat előtt átfutni próbáló gyerekeket, fiatalokat ért halálos baleset. Arra is volt példa, hogy egy fiú hangos zenét hallgatott fülhallgatóján és nem vette észre a közeledő HÉV-et; márpedig azokat nehéz lenne csendesen sikló járműveknek nevezni.

A MÁV és az ORFK-OBB együttműködésének keretében a MÁV-csoport az idei vasútbiztonsági kampányában ezért is fókuszál „az érzékszerveket befolyásoló, a figyelmet elvonó eszközhasználatának veszélyeire”, a forgalmas és veszélyes vasúti átjárók előtt aszfaltra festett áthúzott telefon és/vagy fülhallgató piktogramok felfestésével, abban a reményben, hogy ha már sokan gyalogosként csak a telefonjukat nézik, talán észreveszik a cipőjük előtt felbukkanó figyelmeztetést. Emellett rajzpályázaton kiválasztott táblák kihelyezésével igyekeznek majd felhívni a figyelmet a szabályok betartásának fontosságára.

Mert a nap végén mindenkit hazavárnak!

F.Gy.A.