Veszélyben a gyalogosok és a kerékpárosok
Rendkívül érdekes tanulmányt osztott meg lapunkkal dr. Jankó Domokos, a közlekedésbiztonság elismert szakértője. Elemzésében egyebek között rámutat arra, hogy
- hazánkban a települések közútjain – 2011 -2018 között időszakban – átlagosan naponta 37 személy sérült meg, közülük 6 fő gyalogos és 8 fő kerékpáros volt,
- ugyanezen időszakban halálosan vagy súlyosan naponta átlagosan megsérült 2,35 fő gyalogos és 2,68 fő kerékpáros.
Ez utóbbi adatok érthetőbbek, ha azt mondjuk, hogy kb. három havonta 235 gyalogos és 268 kerékpáros sérülése halálos vagy súlyos kimenetelű.
VÁROSOKBAN ÉS KISEBB TELEPÜLÉSEKEN, BALESETEK SORÁN MEGSÉRÜLT GYALOGOSOK ÉS KERÉKPÁROSOK ÉLETKORI MEGOSZLÁSA
BEVEZETÉS
A közúton – balesetek következtében – megsérült gyalogosok és kerékpárosok számáról, a településekről és a sérülésekre vonatkozó egyéb adatokról készült a rövid tanulmány[1]. Az elemzéshez a hivatalos statisztika adatbázisban szereplő „abszolút” baleseti/sérülési számokat használtuk. A relatív mutatók számításához szükséges háttér adatokat nem tudtuk figyelembe venni, miután megbízható információk nem állnak rendelkezésre ezen a téren. Becslések vannak ugyan, de pontosan nem tudjuk, hogy pl. egyes településeken mekkora a mértékadó gyalogos ill. kerékpáros forgalom, illetve ezeknek a közlekedési módoknak mekkora a forgalmi teljesítménye. Ezek ismeretében lehetne meghatározni a különböző kimenetelű sérülések kockázatát és pl. össze lehetne hasonlítani a településeket a kockázatok nagysága szerint is.
Jelen tanulmányban alkalmazott – az abszolút számokon alapuló – elemzésnek alapvetően az a célja, hogy az általános és a helyi balesetmegelőzési tevékenységnek iránymutatást adjon, illetve terveikhez segítséget nyújtson. Általánosságban ismert és elfogadott, hogy a baleseti megelőzési akcióknak a jövőben fokozottabban kell a forgalomban résztvevő, ún. sérülékeny közlekedőkre, elsősorban a gyalogosokra és a kerékpárosokra fókuszálni. A „tényleges” helyzetet csak egy ilyen nagy adatbázis elemzése alapján lehet számszerűen is megmutatni.
A tanulmányban a 2011 -2018 évek közötti nyolc év sérülési adatait egyben elemeztük és nem foglalkoztunk az éves adatokkal, valamint a kimutatható tendenciákkal. Ily módon – statisztikai szempontból – jelentős méretű adatbázis állt rendelkezésre és a gyalogos, valamint kerékpáros sérülési adatok főbb jellemzőinek vizsgálata – remélhetőleg – megbízhatóbb eredményeket adott.
Az időintervallum kiválasztását elsősorban az indokolta, hogy a 2011 -2020 évekre vonatkozó hazai (és EU) balesetmegelőzési akcióprogram első nyolc éve már eltelt és a hátralévő két évben a megelőzés terén még számos olyan feladat áll előttünk, amelyek megoldása révén közelebb kerülhetünk a kitűzött közlekedésbiztonsági célkitűzésekhez.
Ismételten hangsúlyozzuk, hogy a kapott eredmények, a háttéradatok (forgalomnagyság, forgalmi teljesítmény) figyelembevétele nélkül „önmagukban” érvényesek ugyan, de a hazai és a nemzetközi elemzésekben szereplő hasonló eredményekkel nem minden esetben hasonlíthatók össze.
BALESETI SÉRÜLTEK SZÁMA
A Központi Statisztikai Hivatal adatbázisából megállapítható, hogy a 2011 – 2018 közötti nyolc év alatt, a hazai közúthálózat településein (a KRESZ táblák által kijelölt lakott területen belüli útszakaszokon) 89 982 személysérüléses baleset történt és ezek során 108 388 személy szenvedett különböző mértékű sérülést. (1. táblázat)
- táblázat
| KÖZÚTI BALESETI SÉRÜLTEK SZÁMA LAKOTT TERÜLETEN
(2011 – 2018) |
||||
| Meghalt
(fő) |
Súlyosan sérült
(fő) |
Könnyen sérült
(fő) |
Összes sérült
(fő) |
|
| Összes sérült | 1864 | 26594 | 79930 | 108388 |
| Gyalogos sérült | 718 | 6148 | 11741 | 18607 |
| Kerékpáros sérült | 398 | 7432 | 15970 | 23791 |
| Gyalogos/összes % | 39% | 24% | 16% | 17% |
| Kerékpáros/összes % | 21% | 28% | 20% | 22% |
Az 1. táblázat mutatja, hogy a vizsgált 8 év alatt összesen megsérültek 17%-a gyalogos, 22%-a pedig kerékpáros volt, ami már önmagában is mutatja, hogy milyen jelentős „problémát” jelentenek, társadalmi-gazdasági és egészségügyi szempontból a „sérülékeny közlekedők” közúti közlekedési balesetei. Más számokkal is bemutatható, mit jelentenek az 1. táblázatban bemutatott adatok.
Hazánkban a települések közútjain – 2011 -2018 között időszakban – átlagosan naponta 37 személy sérült meg, közülük 6 fő gyalogos és 8 fő kerékpáros volt.
Ugyanezen időszakban halálosan vagy súlyosan naponta átlagosan megsérült 2,35 fő gyalogos és 2,68 fő kerékpáros.
Ez utóbbi adatok érthetőbbek, ha azt mondjuk, hogy kb. három havonta 235 gyalogos és 268 kerékpáros sérülése halálos vagy súlyos kimenetelű.
Természetesen a „könnyű” sérülés is sérülés és ezek számát sem lehet figyelmen kívül hagyni az elemzéseknél, de a 30 napon belül halált okozó, valamint a statisztikai szempontból „súlyosnak” minősített sérülés jelenti a legnagyobb problémát az egyénnek és okozza a legnagyobb veszteséget a társadalomnak. A jelenlegi hazai statisztikai adatgyűjtésnél „súlyosnak” minősül a sérülés, ha pl. eltörik a balesetet szenvedett személy karja, ami 8 napon túl gyógyul, de ugyanebbe a sérülési kategóriába sorolják azt a személyt is, aki a balesetnél életben maradt ugyan, de sérülése gyógyíthatatlan vagy egész életére mozgásképtelen marad. Ezt az anomáliát gyakorlatilag megoldja az EU-ban elfogadott „súlyos sérülés” definíciója.[2]
GYALOGOS ÉS KERÉKPÁROS SÉRÜLÉSEK SÚLYOSSÁGA
Az 1. táblázat adataival kisszámítható, hogy a 8 év alatt különböző mértékben megsérültek számában milyen részarányban szerepelnek a gyalogos és kerékpáros sérültek. (1. ábra)
1. ábra
2. táblázat
| GYALOGOS ÉS KERÉKPÁROS SÉRÜLTEK SZÁMA
(2011 – 2018) |
||||
| GYALOGOSOK | KERÉKPÁROSOK | |||
| Sérültek
száma |
Települések
száma |
Sérült
száma |
Települések
száma |
|
| Összes sérült | 18607 | 1380 | 25357 | 1729 |
| Sérült/település |
13,5 |
14,6 |
||
| Meghalt | 6866 | 903 | 7680 | 1196 |
| Meghalt/település |
7,6 |
6,4 |
||
| Súlyosan sérült | 6148 | 818 | 7432 | 1159 |
| Súlyosan sérült/település |
7,5 |
6,4 |
||
| Könnyen sérült | 11741 | 1046 | 15970 | 1396 |
| Könnyen sérült/település |
11,2 |
11,4 |
||
Az 1. ábra mutatja, hogy a közúti balesetekben összesen megsérült személyek 39%-a gyalogos és ennél kevesebb – 21% – kerékpáros volt. A súlyos és könnyű sérülési kategóriákban a kerékpárosok nagyobb részt képviselnek, mint a gyalogosok, ez a különbség a meghaltak között fordított.
Az 1. táblázat összefoglaló adatokat tartalmaz a sérültekről. Az egy településre jutó átlagos gyalogos sérült szám valamivel kisebb, mint az átlagos kerékpáros adat. (13,5, 14,5) A halálosan vagy súlyosan sérültek esetén az egy településre jutó átlag a gyalogosok esetén nagyobb, mint a kerékpárosoknál.
GYALOGOS SÉRÜLTEK A TELEPÜLÉSEKEN
Magyarországon a vizsgált 8 év alatt összesen kb. 3100 települést tartottak számon. A települések száma változik az évek alatt, ez a változás azonban nem jelentős. A KSH adatai alapján megállapítható, hogy a vizsgált időszakban hány olyan település volt, ahol egyáltalán előfordult személysérüléses közúti közlekedési baleset és ezeknél összesen hány gyalogos sérült meg. Az 1. táblázat első sora mutatja, hogy a 8 év alatt összesen 1380 településen 18607 személy gyalogosként sérült meg. Átlagosan egy településen tehát több, mint 13 gyalogos sérülés fordult elő. Ez az átlag helyett azonban lényegesen informatívabb a 2. ábra, ahol a sérülések eloszlását látjuk a településeken.
2. ábra
Pareto elv, (80% – 20%) szabály. Pareto olasz közgazdász megfigyelése szerint általánosságban a különböző jelenségek következményeinek kb. 80%-a az okok kb. 20%-ra vezethető vissza. Ez az arány gyakorlatilag azt mutatja, hogy esetünkben a sérülést szenvedett gyalogosok 80%-a a települések 9 %-án történt. (121 település), vagyis a települések, a Pareto elvből következőknél is szűkebb körére koncentrálódik a gyalogos sérülések többsége. Ha jelentős javulást szeretnénk elérni a gyalogos sérülések terén, akkor gyakorlatilag erre a 121 településre kell fókuszálni a megelőzési akciókat.
Ha a települések 20%-át (276 település) nézzük, akkor ezeken a településeken a sérülések mintegy 90%-a történt az elmúlt 8 évben
A 3. táblázat további adatokat mutat. A halálosan megsérült (meghalt) gyalogosok száma 718 fő volt, ilyen sérülés összesen 300 településen fordult elő a vizsgált 8 év alatt. Legtöbb gyalogos halálos áldozat Budapesten a 11. kerületben volt, 20 fő/8 év.
Részletesen nem vizsgáltuk, hogy a sérülések hány százalékát okozták a gyalogosok, erre vonatkozóan csak elsődleges, a helyszínelés során megállapított adatokat tartalmaz a KSH adatbázis. Egy adatot azonban érdemes idézni: a 718 meghalt gyalogos közül 259 volt a baleset okozója, ami azt jelenti, hogy a halálos sérülések 64%-át a „másik fél”, a gyalogost elütő jármű vezetője okozza.
- táblázat
| GYALOGOS SÉRÜLTEK TELEPÜLÉSENKÉNT (2011 – 2018) | ||||
| Összes
sérült (fő) |
Települések száma
ahol gyalogos sérült |
Település
ahol legtöbb a sérült 8 év alatt |
Települések száma
ahol 1 sérült volt 8 év alatt |
|
| Meghalt | 718 | 300 | Budapest 11. kerület
(20 fő) |
204
(települések 68%-a) |
| Súlyosan
megsérült |
6148 | 818 | Debrecen
(185 fő) |
427
((települések 52%-a) |
| Könnyen
megsérült |
11741 | 1046 | Budapest 14. kerület
(413 fő) |
500
(települések 48%-a) |
| Összes sérült | 18607 | 1380 | Budapest 14. kerület
(602) |
601
(települések 44%-a) |
GYALOGOS SÉRÜLTEK SZÁMA ÉLETKORUK SZERINT
A különböző súlyosságú sérülést elszenvedett gyalogosok életkorára vonatkozó adatokat életkori csoportokba rendeztük. Az egyes életkori csoportokban tartozó sérültek relatív gyakoriságát a 3. ábra mutatja. A balesetmegelőzési akcióprogramok tervezéséhez felhasználható észrevételek tehetők a 3. ábrán látható görbék tanulmányozásával. A halálos sérülést szenvedett gyalogosok relatív gyakorisága folyamatosan növekszik és a legnagyobb értéket a 79-84 éveseknél éri el. A súlyosan sérültek életkori megoszlása helyi maximumot mutat a fiatalabb korosztályban, nevezetesen a 13-18 éveseknél. Ezután 31-36 évesektől az 55-60 évesekig egyre több a súlyosan sérült gyalogosok száma. Ez utóbbi korosztályban a relatív gyakoriság a legnagyobb 11%. (Ez azt jelenti, hogy 8 év alatt összesen 6132*0,11 = 675 gyalogos sérülése volt súlyos)
A fentiektől eltérő képet mutat a könnyen megsérült gyalogosok életkori megoszlása. Ezen a görbén a legnagyobb érték – 14% – a 13-18 éves életkori csoportban mutatkozik. Ezt követően folyamatosan csökken a könnyű sérültek relatív gyakorisága a 49-55 évesek csoportjáig. Majd minimális növekedés után már „zavartalan” a csökkenő tendencia.
A 3. ábrán látható eredmények általánosságban talán eddig is ismertek voltak, azonban a gyalogosként sérültek ilyen nagy adathalmazán kapott konkrét értékek új információkat szolgáltathatnak. Az 55-60 évesek csoportja a súlyos sérülések, a 79-84 évesek csoportja pedig a relatíve nagyszámú halálos sérülés esélye miatt veszélyeztetett. Figyelmeztető az is, hogy a 13-18 évesek milyen nagy arányban részesei azoknak a baleseteknek, amelyekben könnyű sérülést szenvednek. A részletesebb elemzés feladata annak megállapítása, hogyan kell ezeket az információkat a megelőzési tevékenységben felhasználni.
(A 3. táblázat és 3. ábra adatai közötti eltérés az életkort tartalmazó adatmező hiányos kitöltése miatt keletkezett.) A baleset során halálosan megsérült gyalogos életkorát, nem minden esetben lehet megállapítani, emiatt van – elenyésző számban – adathiány.
3. ábra
A GYALOGOS SÉRÜLTEK SZÁMA ÉS A GYALOGOS BALESETEK TÍPUSAI KÉT ÉLETKORI CSOPORTBAN
Érdemes azt is külön megvizsgálni, hogy melyek azok a baleseti szituációk, amelyek következtében a gyalogosok megsérülnek. Ennek érdekében megvizsgáltuk a KSH baleseti adatbázisban megtalálható baleset típusok gyakoriságait a gyalogos sérültek életkora szerint. A 3. ábrán látható, hogy a relatív gyakorisági görbék a 43-48 éves életkori csoportnál „metszik” egymást, emiatt két nagyobb életkori csoportot megkülönböztetve kerestük meg a típusok gyakorisági sorrendjében vezető típusokat.
A 4. táblázatban nézzük a 48 éves vagy fiatalabb, illetve 48 évesnél idősebb – halálos sérülést szenvedett – gyalogosok adatait. A típusok gyakorisági sorrendjében első helyen a 1010 kódszámú típus szerepel 34 fővel. A 48 évesnél idősebb meghalt gyalogosok esetén a típus gyakorisági sorrendben a 1004 kódszámú típus szerepel, ezeknél a baleseteknél 44 fő volt az áldozat.
A baleset típusok gyakorisági sorrendjének első négy tagját és a gyalogos sérültek számát is bemutatja a 4. táblázat. Megállapítható, hogy összesen 5 balesettípus fordul elő a különböző kimenetelű gyalogos sérülések esetén, a típus sorrend elő négy helyezetténél. A balesettípusok kódja és megnevezése az 4. ábrán látható.
4. ábra
A 1004 és 1010 kódszámú balesettípus kevés információt ad a tényleges baleseti szituációról. A baleseti adatgyűjtés egyik hiányossága, hogy a 1010 kódszámú (Egyéb közlekedési baleset gyalogossal) – típusba ilyen sok, gyakorlatilag azonosíthatatlan szituációt soroltak. A többi baleset típus azonban hasznos ismereteket nyújthat. Az 1003 és 1007 kódszámú baleset típus a kijelölt gyalogos átkelőhelyen történt gyalogos elütéseket mutatja. Az útburkolati jellel és „Tájékoztatást adó” KRESZ jelzőtáblákkal ellátott átkelőhelyeknek kellene a legnagyobb biztonságot nyújtani a gyalogosoknak. Ennek érdekében fejlesztésekre van szükség.
- táblázat
| GYALOGOS SÉRÜLÉSEK KÉT ELETKORI CSOPORTBAN
(2011 – 2018) |
|||||
| A gyalogos sérülésének
súlyossága |
ÉLETKOR
≤ 48 éves |
ÉLETKOR
˃ 48 éves |
|||
| Sorrend | Sérültek
száma |
Baleset
típusa |
Sérültek
száma |
Baleset
típusa |
|
| MEGHALTAK | 1. | 34 | 1010 | 44 | 1004 |
| 2. | 32 | 1004 | 32 | 1008 | |
| 3. | 16 | 1008 | 25 | 1010 | |
| 4. | 12 | 1007 | 10 | 1003 | |
| (1. – 4.)
Összesen |
94 (80%) | 111 (78%) | |||
| SÚLYOSAN
SÉRÜLTEK |
1. | 486 | 1004 | 212 | 1004 |
| 2. | 250 | 1010 | 125 | 1010 | |
| 3. | 144 | 1007 | 112 | 1008 | |
| 4. | 142 | 1008 | 48 | 1007 | |
| (1. – 4.)
Összesen |
1445 (71% | 497 (79%) | |||
| KÖNNYEN
SÉRÜLTEK |
1. | 1014 | 1004 | 199 | 1004 |
| 2. | 543 | 1010 | 133 | 1010 | |
| 3. | 385 | 1008 | 128 | 1008 | |
| 4. | 279 | 1007 | 65 | 1007 | |
| (1. – 4.)
Összesen |
2221 (68%) | 693 (76%) | |||
Nemcsak a statisztikai adatok, de a gyakorlati tapasztalatok is azt mutatják, hogy ezen a téren még nagyon sok a tennivaló. A részletek bemutatása nélkül is közismert, hogy pl. az útburkolati jelek jelenlegi állapota erősen kifogásolható, a rendszeres fenntartás gyakran hiányzik. Különösen nagy az elmaradás az átkelőhelyek szakszerű éjszakai megvilágítása terén. Említendő az is, hogy sokat javult ugyan a helyzet az utóbbi időben, ennek ellenére a gépjárművezetők részéről tanúsított udvariatlan és figyelmetlen magatartás az átkelőhelyek előtt, még mindig nagyon gyakori. Ha csökkenteni akarjuk a gyalogos sérülések számát sok feladat vár még megoldásra ezen a téren.
KERÉKPÁROS SÉRÜLTEK
A „sérülékeny” közlekedők csoportjában a gyalogosok mellett a kerékpárosok vannak a legtöbben. Tekintettel arra, hogy a kerékpározás egyre elterjedtebb közlekedési mód a településeken és további növekedése is várható, a balesetmegelőzési tevékenység fontos részét képezi a kerékpárosok jelenleginél nagyobb védelme, a baleseti sérülések súlyosságának és esetszámának csökkentése.
- táblázat
| KERÉKPÁROS SÉRÜLTEK SZÁMA TELEPÜLÉSENKÉNT
(2011 – 2018) |
||||||||||||||
| Összes
sérült (fő) |
Települések száma
ahol kerékpáros sérült |
Település
ahol legtöbb a sérült 8 év alatt |
Települések száma
ahol 1 sérült volt 8 év alatt |
|||||||||||
| Meghalt | 389 | 281 | Debrecen: 8
Kecskemét: 8 Szeged: 6 |
219
(219/281=78%) |
||||||||||
| Súlyosan
megsérült |
7432 | 1159 | Szeged: 289
Békéscsaba: 192 Debrecen: 178 |
508
(508/1159=44%) |
||||||||||
| Könnyen
megsérült |
15970 | 1396 | Szeged: 519
Debrecen: 515 Nyíregyháza:370 |
546
(546/1396=39%) |
||||||||||
|
Összes sérült |
25357 | 1729 |
|
526
(526/1729=32(%)
|
||||||||||
A KSH baleseti adatbázisából kigyűjtöttük a kerékpáros sérülésekre vonatkozó néhány fontosabb adatot. Az 5. táblázat adatai a 2011 – 2018 években, településeken (lakott területen belül) történt olyan balesetekre vonatkoznak, amelyekben kerékpáros is szerepelt. Először megnéztük, hogy hány településen történt egyáltalán kerékpáros baleset, illetve sérült meg kerékpáros. Látható, hogy összesen a 3100 település több mint felénél, 1729 településen történt ilyen baleset a vizsgált 8 év alatt. A részleteket az 5. táblázat tartalmazza
Az 5. táblázat adatai mutatják, hogy az 1729 település között, 526 olyan település volt, ahol 8 év alatt mindössze csupán egy kerékpáros sérült meg. Statisztikai szempontból ez nagyon kicsi és bizonytalan adat, ezzel foglalkozni kell, de a tevékenységet nem erre kell fókuszálni. Gyakorlatilag a 3100 település közül 1203 településen két vagy több kerékpáros sérülés fordult elő. (A települések 39%-a)
Mind a kerékpáros, mind a gyalogos sérülések esetén is érvényesül a Pareto elv, amely ez esetben azt jelenti, hogy a kerékpáros sérülések döntő része viszonylag kevés településen fordult elő. Ebben az esetben az összes kerékpáros sérült 80%-a, 236 településen sérült meg, ami az összes település 14%-a. (236/1729)
Az összes halálosan és súlyosan megsérült kerékpárosok 80%-a a települések 18%-án, 215 településen szenvedett sérülést.
5. ábra
Az 5. ábrán a sorrendben első 10 város adatát ábrázoltuk. A vizsgált 8 év alatt a legtöbb halálosan és súlyosan megsérült kerékpáros Szegeden volt, a legkevesebb pedig a 10 közül Szolnokon. Szegeden átlagosan évente 37 kerékpáros sérült meg ilyen mértékben. Szolnokon átlagosan évente pedig 11 kerékpáros.
KERÉKPÁROS SÉRÜLTEK ÉS A BALESETEK TERMÉSZETE
A Központi Statisztikai Hivatal baleseti adatbázisában megtalálható, hogy az egyes balesetek milyen „természetűek” voltak, vagyis, hogyan jellemezhető röviden a baleseti szituáció. A 6. táblázatban 14 különböző, „Baleset természete” megnevezés található. Az eltérő súlyosságú kerékpáros sérültek számát a baleset természete szerinti bontásban találjuk a táblázatban. A (21, 22, 31, 32, 33) kódszámú baleseti szituációkban megsérült kerékpárosok gyakorlatilag ún. magános baleset során sérültek, ezekben a balesetekben mozgó jármű nem szerepelt. Ilyen természetű balesetekben összesen 4902 sérülés történt a 8 éves időszak alatt, ami a keresztirányú ütközések után a második legtöbb kerékpáros sérülés okozója volt.
A 8 év alatt „egyjárműves” kerékpáros baleset során összesen 98 személy sérült meg halálosan, 1852 személy súlyosan és 2952 személy könnyen.
Sorrendben a legtöbb kerékpáros sérülés a keresztező irányba haladó járművek ütközése következtében keletkezik, ahol az egyik jármű a kerékpár. Az elsődleges adatok szerint ezeknek a baleseteknek a felét kerékpárosok okozzák.
- táblázat
| KERÉKPÁROS SÉRÜLTEK SZÁMA A BALESET TERMÉSZETE SZERINT
(2011 – 2018) |
||||
| Baleset természete | Meghalt
(fő) |
Súlyosan sérült
(fő) |
Könnyen sérült
(fő) |
Összes sérült
(fő) |
| Szembe haladó járművek összeütközése [11] | 16 | 377 | 728 | 1121 |
| Azonos irányba haladó járművek összeütközése [12] | 58 | 668 | 1552 | 2278 |
| Keresztező irányba haladó járművek összeütközése [13] | 140 | 3109 | 7439 | 10688 |
| Vasúti jármű és közúti jármű összeütközése [14] | 7 | 6 | 6 | 19 |
| Egyenesen haladó és kanyarodó járművek ütközése [15] | 66 | 1235 | 2918 | 4219 |
| Álló járműnek ütközés [21] | 12 | 305 | 842 | 1159 |
| Szilárd tárgynak ütközés az útpályán [22] | 3 | 91 | 133 | 227 |
| Megcsúszás, farolás, felborulás az útpályán [31] | 42 | 940 | 1358 | 2340 |
| Pályaelhagyás, szilárd tárgynak ütközés nélkül [32] | 25 | 360 | 457 | 842 |
| Pályaelhagyás, szilárd tárgynak ütközés az útpályán kívül [33] | 16 | 156 | 162 | 334 |
| Gyalogos elütése [51] | 2 | 117 | 251 | 370 |
| Utasok balesete [61] | 11 | 21 | 32 | |
| Ütközés vadon élő állattal [71] | 2 | 42 | 57 | 101 |
| Egyéb [81] | 15 | 46 | 61 | |
| Összesen | 389 | 7432 | 15970 | 23791 |
KERÉKPÁROS SÉRÜLTEK SZÁMA ÉLETKORI CSOPORTOKBAN
A vizsgált 8 év alatt összesen halálosan vagy súlyosan megsérült kerékpárosok életkori csoportjait, a könnyen megsérültek életkori adataival kiegészítve a 6. ábrán mutatjuk. A pontokat összekötő görbék jellege eltérő. A legtöbb meghalt és a súlyosan sérült személy 55-60 éves volt a sérülésekor. A sérültek száma a korábbi korosztályokban folyamatosan növekedett a maximumig, ezután pedig szintén folyamatosan csökkent.
A könnyű sérültek „görbéje” más képet mutat. A legtöbb sérült a 13-18 évesek korcsoportjába tartozik, a könnyű kimenetelű kerékpáros sérülések szempontjából az ilyen korú fiatalok a leginkább veszélyeztetettek. A sérülések kockázatáról azért nem tudunk beszélni, mert nem ismerjük a közlekedésben való részvétel adatait. A könnyen megsérültek legtöbbje (1571 fő) a 13-18 éves korcsoportban jelentkezik, de számuk ezután az 55-60 évesekig közel állandó marad, miközben ezekben a korcsoportokban a halálos, illetve súlyos sérültek száma folyamatosan növekszik.
6. ábra
A 6. ábrában a halálosan és súlyosan megsérültek számának összegét ábrázoltuk a különböző életkori csoportokban. A korábban említett szempontok alapján indokolt lehet ez az összevonás, de további hasznos információkat találunk, ha ezt a két sérülési kategóriát külön is ábrázoljuk.
A 7. ábra külön foglalkozik a meghaltak és a súlyosan sérültek életkorának megoszlásával. Látható, hogy a legnagyobb értékek nem azonos életkori csoportban vannak. A meghalt kerékpárosok legnagyobb számban 61-66 évesek, de a 73-78 éves korosztályban is viszonylag nagy számban fordulnak elő. A súlyosan sérült kerékpárosok lenagyobb gyakorisággal 55-60 évesek és a fiatalabb korcsoportokban folyamatosan növekszik, az idősebbek között pedig folyamatosan csökken a számuk.
7. ábra
ÖSSZEFOGLALÁS
- A 2011 -2018 közötti 8 év alatt történt személysérüléses balesetek során megsérült gyalogosok és kerékpárosok számával, sérülésük súlyosságával és életkori megoszlásukkal foglalkozik a tanulmány
- A vizsgált időszakban összesen 90 ezer baleset történt és 108 ezer személy szenvedett sérülést. A sérültek 17%-a gyalogos, 21%-a pedig kerékpáros volt.
- A 3100 település közül 1380 (45%) volt, ahol a vizsgált időszak alatt egyáltalán történt gyalogos sérülés. A települések több mint felénél (56% – 1729 település) sérült meg kerékpáros.
- A gyalogos sérülések 80%-a 121 településen, a kerékpáros sérülések 80%-a pedig 236 településen történt ebben az időszakban.
- A gyalogos sérülteknél a legnagyobb gyakoriságú életkori csoportok:
Meghaltak: 79-84 évesek
Súlyosan sérültek: 55-60 évesek
Könnyen sérültek: 13-18 évesek
- A kerékpáros sérültek között a legnagyobb gyakoriságú életkori csoportok:
Meghaltak: 61-66 évesek
Súlyosan sérültek: 55-60 évesek
Könnyen sérültek: 13-18 évesek
JAVASLATOK
- Az elemzések tapasztalatai alapján szükségesnek tartjuk a baleseti adatgyűjtési rendszer módosítását, korszerűsítését, a baleseti adatbázis kiegészítését, pl. a 1004 és 1010 kódszámú gyalogos baleset típusok leírásának pontosítását. Szükséges továbbá a súlyosság új definíciója szerinti adatgyűjtés mielőbbi bevezetése, az EU javaslatának megfelelően.
- A jövőbeni megelőzési tevékenység tervezésénél a Pareto elv szerint meghatározott településeket indokolt a megelőzés fókuszába helyezni, mind a gyalogos, mind a kerékpáros sérülések számának csökkentése céljából.
- Fejleszteni szükséges a kijelölt gyalogos átkelőhelyek kialakítását, észlelhetőségét, az útburkolati jelek rendszeres karbantartásával, az egyelőre elhanyagolt korszerű éjszakai megvilágítás alkalmazásával és a figyelemfelhívó sárga villogó jelzés ismételt bevezetésével. Ez utóbbi a csomópontokon kívüli kijelölt gyalogosátkelőhelyeknél látszik különösen indokoltnak. (1003 típusú gyalogos elütés)
- Külön figyelmet kell fordítani a nagyszámú magános kerékpáros balesetekre ill. sérültekre. Közismerten ezen a téren a legnagyobb az adathiány (underreporting”). Az okok között az alkoholnak feltehetően döntő szerepe van, emiatt a helyi megelőzési tevékenységnek kiemelten fontos feladatai vannak ezen a téren.
- A jelenleginél lényegesen intenzívebb és hatékonyabb kampányokkal kellene felhívni a figyelmet a közlekedésben sérülékenyebbekkel szembeni udvariasabb, toleránsabb és kulturáltabb magatartásra.
Dr. Jankó Domokos
[1] A tanulmányt a Biztonságkutató Mérnöki Iroda készítette. 2019.március – április.
[2] http://ec.europa.eu/transport/road_safety/topics/serious_injuries/index_en.htm
