Veszélyben a kabriók jövője?

  • Az ezredforduló óta eltelt időszakban számuk 70-80%-kal esett vissza.
  • A visszaesés hátterében számos tényező áll: a SUV-ok példátlan térnyerése, az elektromos modellekre történő átállás, a fejlesztési és gyártási költségek emelkedése
  • Több elemzés szerint a változó éghajlati viszonyok, a forróbb nyarak, az extrém hőmérsékletek, és az erősebb UV-sugárzás is mérsékelhetik a kabriók vonzerejét
  • Nem fedi a valóságot az a vélekedés, hogy a nyitott tetejű modellek kevésbé biztonságosak

 

A kabriók évtizedeken át a szabadság és a gondtalan autózás szimbólumai voltak. Mára azonban egyre inkább rétegmodellé váltak, amelyek iránt csak egy folyamatosan szűkülő vásárlói kör mutat érdeklődést. Az európai autópiacon az újonnan értékesített nyitott tetős személygépkocsik száma az elmúlt két évtizedben a becslések szerint mintegy 70-80 százalékkal csökkent, miközben számos gyártó végleg leállította kabriómodelljei fejlesztését, illetve gyártását – ideértve a legismertebb francia gyártókat (Renault, Peugeot, Citroën), a nagy német cégeket (VW, Opel stb.), de még az olyan, korábban a kabrióiról is ismert márkákat is, mint az Alfa Romeo.

 

Míg a 2000-es évek elején az újonnan forgalomba helyezett személygépkocsik két-három százaléka kabrió volt kontinensünkön, addig napjainkra részesedésük 0,5 százalék alá csökkent. Az egyik legjobb példa Németország, ahol – Európa egyik legfontosabb autópiacán – az évente forgalomba helyezett új kabriók száma a korábbi több mint százezres nagyságrendről napjainkra néhány tízezerre esett vissza. (Forrás: Kraftfahrt-Bundesamt)

 

A népszerűség csökkenése és a piaci visszaesés mögött számos tényező áll. A vásárlók egyre inkább a praktikusabb SUV-kat és crossovereket keresik, a szigorodó környezetvédelmi előírások és az elektromos hajtásra való átállás pedig háttérbe szorította a kis darabszámban készülő és jelentősen drágábban gyártható kabriókat. Utóbbi modellek ráadásul a megfelelő biztonság garantálása érdekében speciális karosszériaszerkezetet igényelnek, amely ugyancsak növeli a fejlesztési és gyártási költségeket.

 

Több autóipari elemzés szerint a klímaváltozás – ha közvetett módon is – hozzájárulhat a kabriók népszerűségének csökkenéséhez. A gyakoribb hőhullámok, az extrém nyári hőmérsékletek, az erősebb UV-sugárzás, valamint a szélsőséges időjárási jelenségek miatt egyre kevesebben vágynak a nyitott tetős autózásra. Amikor nyáron tartósan 30 °C feletti, nem ritkán 35–40 °C-os hőség uralkodik, a legtöbb autós számára a fedett utastér és a bekapcsolt légkondicionáló nyújtja a legnagyobb komfortot.

 

Bár erre nincs közvetlen bizonyíték, azonban az autópiaci elemzők szerint a változó éghajlati viszonyok hosszabb távon tovább mérsékelhetik a kabriók vonzerejét. A nyitott tetős autók ugyanakkor továbbra is különleges élményt kínálnak, ezért valószínűleg nem tűnnek el teljesen az utakról. Inkább egy kisebb, exkluzív piaci szegmensben maradhatnak fenn – azok számára, akik számára az autózás nem csupán közlekedés, hanem életérzés is. Erre a folyamatra utal, hogy amíg húsz évvel ezelőtt szinte minden jelentős európai autógyártó kínált legalább egy kabriómodellt, addig ma már jellemzően csak néhány prémium- és sportautómárka tartja életben ezt a kategóriát. A nyitott tetős autók fokozatosan tűnnek el a tömegmodellek világából, az általuk nyújtott élmény pedig egyre inkább a „különleges életstílust kedvelő” tehetősebbek kiváltságává válik.

 

Tudományos alapossággal nem határozható meg, hogy a kabriók visszaszorulásának milyen közlekedésbiztonsági vetülete lehet. Nem fedi a valóságot az a vélekedés, hogy a nyitott tetejű modellek kevésbé biztonságosak, ahogy az is sztereotípiának bizonyult, hogy a kabrió sofőrök vagányabbak, gyorsabban mennek, és a „merészebb”, kockázatosabb manőverektől is kevésbé riadnak vissza. A mai modern kabriók sokkal biztonságosabbak, mint ahogy azt a legtöbben gondolják. A mérnökök ugyanis a hiányzó tető által keletkezett „biztonsági hiányt” más megoldásokkal, erősebb küszöbökkel, megerősített A-oszlopokkal, vastagabb padlólemezzel és automatikusan kiugró bukókeretekkel pótolják. A baleseti elemzések és statisztikák alapján a kabriók nem veszélyesebbek a „klasszikus” zárt tetős változatoknál, de tény, hogy egy borulásos baleset során nagyobb az utastérből való kiesés kockázata. Ezért kabrióban a biztonsági öv használata különösen fontos. De akár kabriót, akár zárt tetős személygépkocsit vezetünk, nem szabad elfelejteni, hogy a korszerű biztonsági rendszerek csak akkor tudnak megfelelő védelmet nyújtani, ha a biztonsági övet minden utazásnál – még a legrövidebb távolságon is – becsatoljuk.

 

A kabriók nagy valószínűséggel nem tűnnek el teljesen az utakról, de szerepük látványosan átalakul. Ami néhány évtizede még a középkategóriás modellek természetes – és sokak által irigyelt – része volt, ma már egyre inkább a prémium- és sportautók világához kötődik. Hogy ebben a folyamatban a klímaváltozásnak mekkora szerepe lesz, azt ma még nem lehet bizonyosan meghatározni. Az azonban jól látható, hogy az autóipar egyik legikonikusabb karosszériaváltozata napjainkban történetének egyik legnagyobb átalakulását éli.

 

G.I.