Nem volt jogosítványa, de „jól vezetett”

• Négy utasát is a halálba vitte egy 24 éves fiatalember Szentmártonkátán.
• 15, 17, két 18, egy 24 és egy 30 éves fiatal az útátjárós baleset áldozata.
• A MÁV közlése szerint az idén 48 útátjárós balesetben 17-en haltak meg.
• Mivel jár, ha nem ül be olyan sofőr mellé, akinek még jogosítványa sincs?
• Szabad-e utasként rászólni az autóvezetőre, hogy ne hajtson át a piroson?

 

Szörnyű tragédia történt november 4-én este a Pest vármegyei Szentmártonkáta vasútállomása melletti útátjáróban. Öt fiatal meghalt, egy életveszélyesen megsérült, amikor egy 24 éves fiatalember eddig tisztázatlan körülmények között személygépkocsijával a fénysorompó piros jelzése ellenére, a leeresztett félsorompót megkerülve a sínekre hajtott, az autóba pedig belerohant az átjárón éppen áthaladó Nyíregyházáról Budapestre tartó Tokaj InterCity.

A tragédia annak ellenére sokkolta Szentmártonkáta lakóit, hogy többek szerint csak idő kérdése volt, hogy baj történjen. A 24 éves sofőr ugyanis édesapja szerint jól vezetett, de jogosítványa nem volt.

Édesapja, aki egy órával a baleset előtt beszélt a fiával, nem tudta megmondani, hová indult a társaság. Szentmártonkátán mindenki csak találgatja, mi történhetett. Egyesek szerint bulizni indultak, mások úgy tudják, már hazafelé tartott a társaság, amikor baleset érte őket.

Kikerülte a félsorompót

A 24 éves sofőrt szülei és négy lánytestvére mellett várandós felesége és hatéves gyermeke gyászolja. Édesapja a Blikknek azt mondta, a fiának voltak gondjai a közlekedésrendészettel, azonban a tragédia napján nem igazoltatták. Ezt a rendőrség is megerősítette.

A rendőrség lapunkkal azt közölte, különböző közlekedési szabályszegésekért korábban elvették a jogosítványát. Ennek ellenére ő továbbra is vezetett. Utánképzésre kellett volna mennie, azonban egyik előírást sem teljesítette. Ezért annak ellenére sem kaphatta vissza a jogosítványát, hogy időközben lejárt az eltiltása.

A tragédia után az apa végigjárta a környék összes szórakozóhelyét, hogy kiderítse, hol mulatozott a társaság. Később, a hallottak alapján már nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a fia esetleg mégis ihatott vezetés előtt, bár állítása szerint korábban nem tette.

A rendőrség erről a toxikológiai szakvélemények elkészültéig nem nyilatkozik. Beluzsárné Belicza Andrea, a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság szóvivője ugyanakkor cáfolta azokat a sajtóban is megjelent szóbeszédeket, hogy a sofőr az őt igazoltatni akaró rendőrök elől menekülve próbált meg áthajtani az IC előtt a lezárt útátjárón. A tragédia előtt nem volt semmiféle rendőri intézkedés vele szemben, és rendőrök sem jártak akkor a vasúti átjáró környékén.

Beluzsárné Belicza Andrea szerint az sem felel meg a valóságnak, hogy a fiatalok azt ünnepelték, hogy a rendőrség egy korábbi közlekedési bírság megfizetésére haladékot adott a fiatalembernek. Ilyesmi ugyanis nem történt, mondta.

A 24 éves sofőrön kívül egy 15, 17, és 30 éves fiú és két 18 éves lány utazott az egyébként ötszemélyes autóban.

Öten a helyszínen életüket vesztették. Az egyik 18 éves lányt csodával határos módon sikerült élve kiemelniük a tűzoltóknak a ronccsá tört autóból. Életéért hosszú ideig küzdöttek a mentők a helyszínen, majd a kórházban több műtéten is átesett, két nappal a tragédia után állapotát még válságosnak minősítették, azonban az orvosok bíznak a felépülésében.

A fénysorompó megfelelően működött

A MÁV az eset után kiadott közleményében részvétét fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak és támogatásáról biztosította az IC vezetőjét, akinek esélye sem volt elkerülni a balesetet. A fénysorompó megfelelően működött, tilos jelzést adott a közúton közlekedőknek. A MÁV tájékoztatása szerint így a balesetet egyértelműen a gépkocsi vezetőjének KRESZ-szabálysértése okozta.

Több család élete is örökre megváltozott a tragédia miatt. Szentmártonkátán mindenki ismer mindenkit. Mindenki érintettnek tartja magát, hiszen barátot, ismerőst, rokont vesztett el azon a végzetes keddi estén. A baleset egyetlen túlélőjének testvére is az autóban utazott, ő meghalt. Édesanyjuk, aki egyedül nevelte őket, még nem tudja, mi lesz ez után. Csak reménykedik, hogy a kislányát nem veszíti el.

„Ha a fiam nem megy át… még élne!”, mondta elcsukló hangon az anya.

A balesetet okozó fiatalember édesapja sem tudja, hogyan néz majd a történtek után szomszédai és az áldozatok hozzátartozóinak szemébe. Segített megvenni a kocsit a fiának, ezért valahol magát is felelősnek tartja a történtekért.

Az idén már 27-en haltak meg útátjárókban

A MÁV közlése szerint az idén 48 útátjárós balesetben eddig 17-an vesztették életüket. A már lezárt vizsgálatok megállapításai szerint minden baleset a közúton közlekedők hibájából történt.

A szakirodalom szerint a vasúti szerelvényekkel összefüggésben még inkább igaz, hogy az átjáróhoz közeledő vonat sebességét az átlagos közlekedők alábecsülik, a távolságát pedig felülbecsülik. Emiatt hoznak viszonylag gyakran és nagy számban „még átérek” döntést a közúton haladók. Másfelől a lelepleződés valószínűségének csekély volta miatt. Különösen a lakott területen kívül jószerivel csak akkor bukik le a fénysorompó tilos jelzésén áthaladó vagy az útátjárón nem a KRESZ-ben előírt körültekintéssel áthaladó autós, ha éppen egy rendőr előtt követi el a szabályszegést. Ez azonban nem lesz sokáig így, miután – mint azt a nyáron a MÁV és a rendőrség bejelentette – VÉDA kamerákat telepítenek a legveszélyesebb útátjárókba.

Azonban az útátjárós balesetek számát belátható időn belül biztosan nem a VÉDA-kamerák fogják csökkenteni. A MÁV és a rendőrség is jobban bízik a figyelemfelhívásban, a megelőzési kampányokban, a szabályok betartására, a figyelmes vezetésre, a nagyobb körültekintésre intő szavak azonban mintha rendre süket fülekre találnának.

Az igazi kérdés az, hogy az évente bekövetkező több tucatnyi útátjárós baleset és az azokban elhunytak nagy száma ellenére miért hajtanak mégis át (próbálnak meg áthajtani) oly sokan sokszor már a látótávolságon belül – és láthatóan nagy sebességgel – közeledő vonatok előtt? Brahiból? Így akarják fitogtatni autóvezető képességeiket? Ezzel akarnak imponálni a barátaiknak?

Megelőzhetők az efféle tragédiák?

Kézenfekvőnek tűnő válasz, hogy igen, ha senki nem ül be olyan sofőr autójába, akiről tudja (a környezetben mindenki tudja, hiszen sokan eldicsekednek vele), hogy nincs jogosítványa vagy éppen eltiltás hatálya alatt áll. Ha nem kér fuvart olyasvalakitől, aki ittasan vezetne. Ha az utasok rászólnak a sofőrre, hogy álljon meg a pirosnál.

Meglehet, ha így tesznek, soha többé nem ülhetnek be az ittas vezetéstől sem idegenkedő, a jogosítvánnyal nem is rendelkező, a vagánykodó, és közben túl nagy kockázatot vállaló sofőr autójába. Azonban nem is hajtanak velük egyik InterCity elé sem!

A MÁV és a rendőrség kampányok sorát indította az elmúlt években a gyakran egyszerre több, olykor 4-5-7 ember életét követelő útátjárós balesetek visszaszorítása érdekében. Nagyon úgy fest azonban a helyzet, hogy éppen azokhoz nem jutnak el a kampányüzenetek, akiknek szánják. Bár nem zárható ki, hogy eljut, csak nem érdekli őket. „Tudom én, hogy mikor hajthatok még át a vonat előtt!”, mondják, és egyszer, kétszer, többször sikerülhet is a veszélyes manőver, aztán eljön az a nap, amikor a szerencse elpártol mellőlük. Amikor talán vétlen utasokat is magukkal visznek a halálba.

Utóbb már késő sajnálkozni a tragédia miatt. Lehet a rendőrségre mutogatni, „miért nem állították meg, miért nem akadályozták meg, hogy vezessen”. Esetünkben megtették, amit a jog megenged. Ő azonban vezetett, és ebben senki nem akadályozta meg. Nem vette ki senki a kezéből a slusszkulcsot.

Voltak viszont, akik a sorozatos szabályszegéseiben, a bevont jogosítványában a vagányságot látták, és nem a kockázatot, ezért a létező legnagyobb árat kellett fizetniük.

F. Gy. A.