Egyszeri „bekattanás” miatt még nem vizsgáltatják automatikusan a sofőr alkalmasságát

  • Három a magyar igazság – három büntetőfékezéssel sikerült összehozni egy karambolt, szerencséjére senki nem sérült meg.
  • A vádlottat mérhetetlenül feldühítette, hogy lassítania kell, ezért visszaelőzött és háromszor is büntetett.
  • Ha az ügyészség egy eset után még megértő is, fél évnél hosszabb eltiltás esetén az alkalmassági vizsgálat már nem úszható meg.

Közúti veszélyeztetés bűntette miatt emelt vádat a Kaposvári Járási Ügyészség egy 50 éves férfi ellen, aki büntetőfékezéssel torolta meg a úton őt ért sérelmet, hogy tudniillik egy elé besoroló autó miatt lassítani kényszerült. Nem vészfékezni! Még csak nem is erősen fékezni, csak lassítani.

Mindenekelőtt szögezzük le: A KRESZ szerint minden autósnak kötelessége levenni a gázpedálról a lábát, szükség esetén fékezéssel tovább lassítani járművét annak érdekében, hogy egy őt előző vagy elé besorolni kívánó jármű biztonságosan befejezhesse a manőverét. Megfordítva: Az nem számít veszélyeztetésnek, ha valaki lassításra, vagy akár még enyhe fékezésre is kényszeríti a mögötte haladót az előzés vagy besorolás minél biztonságosabb végrehajtása érdekében.

A közlekedés csapatjáték, egymás segítése és ezzel a balesetek elkerülése minden szereplőnek kötelessége – ha nem is pontosan ezekkel a szavakkal, de ez is szerepel a KRESZ-ben! Be kell engedni az előzésből a sávjába visszatérőt, nem teheti meg (elvileg és a KRESZ szerint legalábbis), hogy nem engedi be maga elé az előző járművet.

„A fékezz és maradj mögöttem, vagy dögölj meg” elvet valló sofőrök is számos balesetet okoztak már. Sokan megúszták azonban a felelősségre vonást eddig, mert – főleg lakott területen kívül – nem sikerült azonosítani őket. Amióta azonban már szinte kötelező tartozéka minden autónak a fedélzeti kamera, már korántsem olyan biztos, hogy megúszhatják a felelősségre vonást!

A kaposvári ügyészség által a napokban megvádolt férfi azonban sajátos módon értelmezte a közlekedési szabályokat, amikor tavaly novemberben Tompár irányából Kaposvár felé autózott a kétszer két sávos úton. Az eset későbbi sértettje valamivel lassabban haladt nála, de nem annyival, hogy már ne tudott volna biztonságosan besorolni elé, amikor az út egy sávosra szűkült előttük.

Hiába tartott azonban kellő távolságot tartva a besoroláskor, hiába nem veszélyeztette a későbbi vádlottat, még csak hirtelen és erős fékezésre se kényszerítette, az annyira felhúzta magát azon, hogy az a másik jármű egyáltalán be mert sorolni elé, és emiatt neki kissé vissza kellett vennie az addigi tempójából, hogy azonnal rádudált és a fényszóró villogtatásával is jelét adta nemtetszésének.

De nem érte be ennyivel. Amint tudta, megelőzte.

Alig, hogy visszatért a saját oldalára, a fékre lépett. Az intenzív lassításnak forgalmi oka nem volt, a vádhatóság szerint egyértelmű, hogy a gyors egymás után még kétszer megismételt fékezés célja a mögötte haladó megleckéztetése volt.

A vádlott mögött haladó autósnak az első két büntető fékezést még sikerült kivédenie és elkerülni az ütközést, a harmadiknál azonban a kocsija orra az őt vegzáló autós autója hátsó lökhárítójának ütközött.

Szerencsére az eset kapcsán senki sem sérült meg. Azonban az ügyészség a Kaposvári Járásbíróságra benyújtott vádiratában ezzel együtt is bizonyítottnak látja a közúti veszélyeztetést, már csak azért is, hiszen a két autó mégiscsak koccant, még ha az anyagi kár sem túl jelentős.

A vádiratában az ügyészség az eset összes körülményére tekintettel felfüggesztett börtönbüntetés, pénzbüntetés és közúti járművezetéstől eltiltás kiszabására tett indítványt a bíróságnak.

Megkérdeztük, az ilyen esetekben felmerül-e a fentieken túl a büntetőfékező autós pszichológiai alkalmasságának vizsgálata. Laikus szemmel nyilvánvaló, hogy valami nincs rendben a fejében annak, aki saját és mások életének, testi és járműve épségének kockáztatásával torolja meg azt a „hatalmas” sérelmet, hogy kissé lassítania kellett azért, hogy egy másik közlekedő biztonságosan befejezhesse a megkezdett manővert.

Az ügyészség az első esetben, főleg, ha nem történt személyi sérülés, nem küldi külön alkalmassági vizsgálatra az elkövetőt. „Lehetőség van rá, de abból, hogy valaki egy adott szituációban bekattan és felelőtlen döntést hoz, még nem feltétlenül következik, hogy nem alkalmas a vezetésre”, mondta dr. Mónok Andrea járási ügyészségi ügyész, a Somogy Megyei Főügyészség helyettes szóvivője, majd hozzátette: Mindig az adott eset összes körülményét mérlegelve dönt az ügyészség arról, hogy kéri-e a terhelt alkalmassági vizsgálatát vagy sem. Hozzátette: a notórius visszaesőkkel szemben természetesen már nem ilyen megértő az ügyészség

Ez azonban nem jelenti azt, hogy aki először bukik meg büntetőfékezőként, az biztosan megússza az vizsgálatot. Akit ugyanis jogerősen fél évnél hosszabb időre tiltanak el a gépjárművezetéstől, az addig nem kapja vissza a jogosítványát, amíg részt nem vett egy számára előírt utánképzésen, aminek a végén sikeres vizsgát is kell tennie. [Az utánképzésről korábban ezt írtuk.]

Az utánképzés idő és pénz, ami teher azoknak, akiket eltiltottak a vezetéstől vagy összegyűjtöttek 18 büntetőpontot és ezért vonták be időlegesen a jogosítványukat. Azonban a vizsgálat arra is fényt deríthet, és a notórius visszaesőknél ez is a fő célja, hogy az illető miért nem képes betartani a közlekedési szabályokat, miért iszik rendszeresen, ha vezet, vagy miért nem képes együttműködni másokkal az utakon.

F.Gy.A.