Közlekedési alapvizsga gyerekeknek?

  • A félelem az oka, hogy nem nő a kerékpározás népszerűsége a Magyar Kerékpárosklub elnöke szerint.
  • A Medián online felmérése alapján sokkal többen ülnének kerékpárra, ha jobbak lennének a feltételek.
  • Legyen benne a KRESZ-ben, hogy az autósoknak mekkora oldaltávolságot kellene tartaniuk a kerékpárosoktól előzéskor.

„A folyamatban lévő KRESZ-módosításhoz benyújtott javaslatcsomagban kezdeményeztük, hogy „a jövőben minden 12. életévét betöltött gyermeknek legyen kötelező közlekedési alapvizsgát tenni”, jelentette be Révész Máriusz, a Miniszterelnökség Aktív Magyarországért felelős államtitkára, kedden, amikor Kürti Gáborral, a Magyar Kerékpárosklub elnökével és Hann Endrével, a Medián ügyvezető igazgatójával bemutatták az „Így bringázik Magyarország 2022” kutatás eredményeit.

2018 óta ez a harmadik átfogó felmérés a hazai kerékpározási szokásokról, amit a Medián végez. 3000 megkérdezett online válaszaiból az derült ki, hogy ha kis mértékben is, de országos átlagban csökkent az érdeklődés a kerékpározás iránt. A Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon kis mértékben nőtt (13-ról 15 százalékra, illetve 14-ről 15 százalékra) az elsősorban kerékpárral közlekedők aránya, az ország többi régiójában azonban 2-6 százalékkal csökkent. Még a Dél-Alföldön is kevesebben ültek kerékpárra, ahol pedig 2018-ban a válaszadók 34 százaléka vallotta első számú közlekedési eszközének a kerékpárt.

A Medián felmérése szerint a pandémia előtti szint alá süllyedt az elsősorban kerékpárral közlekedők aránya országosan. Magyarországon 2018-ban a válaszadók 17 százaléka használt elsősorban kerékpárt, a pandémia alatt az arányuk 16 százalékra csökkent és tavaly sem változott. Mindeközben az adatok azt mutatják, hogy a Covid hatására 2018 és 2020 között 31-ről 27 százalékra csökkent a közösségi közlekedést használók aránya, miközben az autózóké 37-ről 41-re nőtt.


Az idén a válaszadók 35 százaléka mondta azt, hogy a mindennapokban elsősorban autóval közlekedik és már csak 30 százaléka, hogy a közösségi közlekedést használja. A négy évvel korábbi felméréshez képest ugyanakkor 10-ről 13 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik válaszuk szerint elsősorban gyalog közlekednek.

„A kerékpározás fejlődése előtt álló legnagyobb akadály a félelem”, mondta Kürti Gábor, utalva arra, hogy bár a kerékpáros közlekedésre alkalmas utak száma nőtt és az állapotuk is javult az elmúlt tíz évben (legalábbis a válaszadók 42 százaléka szerint), a megkérdezettek 57, illetve 55 százaléka állította azt, hogy az autósok hozzáállása a kerékpárosokhoz (segítő és együttműködési készségük a forgalomban), illetve az oldaltávolság-tartásuk nem változott. Márpedig a megkérdezettek 31 százaléka nagyon valószínűnek, 46 százaléka elképzelhetőnek tartotta az áttérést a kerékpáros közlekedésre, ha jobbak lennének a feltételek.

Révész Máriusz szerint a kerékpározás nem a múlt, hanem a jövő. Egyre több országban ismerik fel, hogy nem az autóforgalomhoz kell optimalizálni a közlekedést. A Miniszterelnökség államtitkára Dániát, Hollandiát, Finnországot és Angliát említette példaként.

Később leszögezte: minden változtatás legfőbb célja a közlekedési balesetek számának a csökkentése. Svédországban 18, Norvégiában 16, Magyarországon ezzel szemben 56 baleseti haláleset jutott egymillió lakosra 2021-ben. Ez elfogadhatatlanul sok – jegyezte meg a Miniszterelnökség államtitkára.

A KRESZ-módosításban mindemellett a mikromobilitás fejlesztését, a mikromobilitási eszközök használatának és a kerékpározás feltételeinek a javítását tekintették a legfőbb célnak.

Révész Máriusz elismerte ugyanakkor, kollégáival nem találtak magyarázatot arra, hogy csökkenhetett a kerékpárral rendelkezők száma 2020 és 2022 között 63-ról 59 százalékra, amikor a kérdéses időszakban a korábbihoz képest példátlan számban adtak el új kerékpárokat Magyarországon és a piac is tisztult az elmúlt években.

Politikai hovatartozásról majdhogynem független a kerékpárhasználat – derül ki a Medián kutatásából. A magukat kormánypártiaknak vallók 64, az ellenzékkel szimpatizálók 68 százaléka szokott kerékpárt használni, míg a párt nélküliek 66 százaléka.

A nők nagyobb arányban használnak kerékpárt, mint nem (74/26 százalék), a férfiak esetében ez az arány 61/39 százalék.

A felmérés szerint a budapestiek 38 százaléka kombinálja a kerékpározást más közlekedési formákkal – ami vélhetően annak is betudható, hogy a fővárosban kínálkozik erre a legtöbb lehetőség. Országosan a 18-29 évesek 36 százaléka, míg a 60 év felettieknek csupán kevesebb, mint a negyede (24%) hajlandó erre.

Az összes kerékpározó 61 százaléka rendelkezik jogosítvánnyal, emiatt a Kerékpárosklub szerint megkérdőjelezhető az az álltás, hogy a kerékpárosok nem ismerik a KRESZ-t.

A megkérdezettek 55 százaléka mondta azt, hogy szükségesnek tart forgalomcsökkentő intézkedéseket a gyalogosokat és a kerékpárosokat érő balesetek csökkentése érdekében. 62 százalékuk pedig a KRESZ-ben is rögzítené, hogy az autósoknak előzéskor lakott területen belül 1, lakott területen kívül másfél méter oldaltávolságot kell tartaniuk a kerékpárosoktól.

F.Gy.A.

Képek forrása: kerekparosklub.hu