Mit tudnak a futárok, amit a város még nem?
- A futárok helyismerete másokat is megóvhat
- A telefon már ma is segíthet úthibákat keresni
- Az algoritmus a biztonságnak is dolgozhat
Az európai Mobilitási Hét rendezvénysorozatának keretében jelentették be szeptember 16-án, hogy együttműködési megállapodást kötött Európa vezető közlekedésbiztonsági szervezete, az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (ETSC) és a 24 európai ország piacon jelenlévő finn technológiai cég, a Wolt. Céljuk az európai városokban gyalogosok, kerékpárosok és motorosok biztonságának javítása.
Lehet a futárokat szeretni vagy nem szeretni, egy tény: ők ismerik a legjobban a várost, ahol dolgoznak. Ők tudják a legpontosabban, mely utak a legkátyúsabbak, hol állják el a parkoló autók a leggyakrabban a kerékpársávokat, és melyek azok a kereszteződések, ahol a kerékpárosnak ugyan elsőbbsége van, mégis célszerű fokozott óvatossággal behajtania. Azt is pontosan látják, mely csomópontok be- és átláthatatlanok a gyalogosok, a kerékpárosok, sőt még a mopedesek számára is.
Jogos a kérdés: hogyan lehetne valamennyi városlakó számára hasznosítani a futárok tapasztalatait? A futárok nemcsak arra adhatnak választ, hol lenne már ideje javítani az útburkolatot, hanem arra is, hol akadályozzák rendszeresen a közlekedést a kerékpárúton veszteglő, illetve az autósáv egy részét elfoglaló áruszállító és szabálytalanul parkoló járművek.
A futárok mindenki másnál gyakrabban tesztelik munka közben élesben a lámpabeállításokat és a forgalmi rend változásait, ők találkozhatnak leghamarabb az olyan közlekedési anomáliákkal, amelyek hosszabb távon veszélyes helyzeteket teremthetnek.
Ehhez képest a tapasztalataikat napjainkban senki, sehol nem kamatoztatja.
Ezen a helyzeten kíván változtatni az ETSC és a Wolt a most elfogadott egyéves együttműködési megállapodás keretében.
A bejelentés szerint „a program a városi infrastruktúra gyalogosokra, kerékpárosokra és motorosokra gyakorolt biztonsági hatását vizsgálja, különös figyelemmel a csomópontokra, az elkülönített kerékpáros közlekedésre és a sebesség kezelésére”.
Még nem dőlt el, miképpen gyűjtik össze a futárok tapasztalatait: kérdőívekkel, interjúkkal, mobiltelefonos alkalmazáson keresztül történő automatikus adatgyűjtéssel. Értelemszerűen még az sem dőlt el, miképpen dolgozzák fel az összegyűjtött adatokat, és az sem, hogyan juttatják el azokat a városok közlekedési döntéshozóinak.
A sok kérdés és bizonytalanság ellenére a futárok hatalmas kiaknázatlan lehetőséget hordoznak magukban a városok közlekedésszervezésének tervezésétől az úthálózat karbantartásának tervezésén át, az úthibák és más akadályok feltárásáig. Még azelőtt jelezhetnék a veszélyeket, hogy a veszélyes utak, forgalmi helyzetek ténylegesen balesetekhez vezetnének.
Önmagában nem jelent semmit, ha egy futárnak valahol hirtelen fékeznie kell, vagy azt jelzi, hogy egy kereszteződés nehezen belátható, nem egyértelműek a jelzések és a többi. Ám ha rendszeresen és több tucat futár ad ugyanilyen jelzéseket, akkor már indokolt lehet a szakembereknek a helyszínen megvizsgálni, hogy mi lehet ott a gond.
Ez a fajta veszélyazonosítás ma már jól automatizálható. Lapunk is beszámolt arról, hogy a dániai Faxe önkormányzatánál a közútkezelő járműveinek szélvédőjére rögzített okostelefon felvételeit a Pluto nevű, direkt erre a célra kifejlesztett rendszer mesterséges intelligenciával elemzi, így ismeri fel és teszi térképre az úthibákat. Nem kell megállnia a közútkezelő járművének – ami esetenként balesetveszélyes is lehet –, mivel folyamatos haladás közben is képes vizsgálni az útburkolatot.
Tizenkét hónap alatt 1569 kátyút azonosítottak, közülük 24-et kerékpársávokon. Az ellenőrzésre fordított idő mindeközben a felére csökkent, a sürgős hibákhoz gyorsabban tudtak odajutni. Ez még nem kimutatott balesetcsökkenés, de a költségcsökkenés már igen. Ráadásul azt tervezik, a későbbiekben már nemcsak a közútkezelő járműveit látják el az úthibák feltárására alkalmas okostelefonnal, hanem valamennyi önkormányzati járművet is.
Svédországban a Trafikverket közútkezelő hálózatba kapcsolt autók adataira épülő útállapot-felmérési szolgáltatást indított. A modern gépjárművek hatalmas mennyiségű adatot termelnek, amelyek összegyűjtve és elemezve pontos információt adnak arról, hol kezd csúszóssá válni az út, hol keletkeztek olyan úthibák, amelyek kijavítása ma még olcsó, a késlekedés azonban tetemes többletköltséggel járhat.
A svéd megoldás innen érhető el!
Mindezek fényében a futárok bevonása az utak állapotának és a forgalomszervezés minőségének felmérésébe már nem is tűnik olyan elképzelhetetlennek. A technológia adott, szinte csak elhatározás kérdése, hogy milyen eszközökkel és pontosan milyen adatokat gyűjtsenek a futárok.
Egyes szakemberek szerint, ha az ETSC-Wolt kísérlet sikeresnek bizonyul más szakmákat is szerepet kaphatnak majd az efféle munkába. Kézenfekvő választásnak tűnnek a taxik, a mentők, a rendőrség és a tűzoltóság, valamint a posta és persze a közösségi közlekedés járművei.
Hosszabb távon a tömeges adatgyűjtés nemcsak a városoknak lehet hasznos. A közlekedőknek is, ha a tömegesen gyűjtött és valós időben feldolgozott adatok alapján az aktuális forgalmi helyzethez igazodva tervezhetik meg az utazásaikat, szállítási útvonalaikat. Így nem abból kell kiindulniuk, hogy hol szokott dugó kialakulni, hanem abból, hogy most éppen hol van és melyek a még járható kerülőutak.
F. Gy. A.
