Amikor az autónak is melege van
- Az idén fél év alatt 118 autó gyulladt ki, az esetek többsége karbantartási problémákra vezethető vissza.
- A légkondicionáló miatt nem melegedhet túl a motor, de a légkondi kikapcsolása és a fűtés bekapcsolása lehűtheti azt.
- Legyen a kocsiban tartalék hűtőfolyadék, olaj, kesztyű és ivóvíz az utasoknak. És persze poroltó is a biztonság kedvéért!
Nem jósolnak a június végén és július első napjaiban tapasztalthoz hasonló hőséget a nyár hátra lévő részére – az idő előrehaladtával bevallottan egyre kevésbé megbízható hosszú távú előrejelzések [lásd itt és itt], az időjósok 25-32 ℃ közti hőmérséklettel kecsegtetnek nagyjából szeptember végéig, bár az időjárás-előrejelzésnél kevés bizonytalanabb dolog létezik a világon. De, még ha az elmúlt napok 40 ℃ közüli időjárásához képest kifejezetten kellemes napokkal bíztató prognózisok igaznak is bizonyulnak, az autósok szempontjából a „kellemes nyári időjárás” is okozhat kellemetlen meglepetéseket.
Lapunk is többször írt arról, hogy a nyári melegben nem kell túl sok idő ahhoz, hogy elviselhetetlen hőség alakuljon ki egy napon parkoló autó belsejében. Ha csak 21 ℃ a külső hőmérséklet, a bezárt autóban tíz percen belül 37, fél óra múlva már 40, egy óra elteltével pedig már 45 fok lehet a levegő hőmérséklete. 30-35 ℃-nál azonban 10 perc alatt már 40-46 fokra, míg egy óra elteltével akár 53-59 fokra is melegedhet fel az utastér.
Hiába a sajtóhírverés – Nyáron ne hagyjuk a lezárt autóban a gyermeket, a nagymamát és a házi kedvenceket! – szinte minden évben történik egy-két tragikus kimenetelű baleset. És évente több tucat autó gyullad ki az utastérben felejtett öngyújtóktól, spray-ktől, üvegtárgyaktól, vagy éppen a motortérben, jellemzően a karbantartás hiánya miatt.
Az idén nem egészen fél év alatt 118 járműtűzhöz riasztották a tűzoltókat.
A tüzet az esetek felében a motortérben keletkeztek. Jellemzően az üzemanyagellátó-rendszerből jut ki az üzemanyag, amelyet a motor keltette hő gyújt meg, írta Facebook-oldalán a Katasztrófavédelem. A motortérben keletkező tüzek terjedését elősegítik az olajlerakódások, zsíros szennyeződések – azaz megint csak a karbantartás (takarítás) hiánya.
Ezért is fontos egy hosszabb út, családi nyaralás előtt szakemberrel átnézetni az autót és kijavíttatni még a látszólak apró hibákat is, kicseréltetni a nem megfelelő állapotban lévő alkatrészeket. Még akár a legapróbbakat is. Egy párszáz forintos tömítés vagy egy néhány ezer forintba kerülő ékszíj hibája nemcsak a nyaralást teheti tönkre, hanem magát az autót is.
Nem tartozik a legdrágább alkatrészek közé például a vízszivattyú hajtószíja. Ennek a párszáz forintos tartozéknak mégis mindig megfelelő állapotban kell lennie, mivel a hűtőfolyadék keringetéséért ez az alkatrész a felelős. Amennyiben a szíj elcsúszik, meglazul, elszakad, a vízszivattyú nem fog megfelelőn működni és a motor túlmelegedhet.
Nagy baj lehet abból is, ha nem megfelelő a motorolaj mennyisége és minősége. A motorolaj – túl azon, hogy kenést biztosít a mozgó részeknek – a motor működése közben keletkező hő 70-80 százalékát vezeti, illetve nyeli el. Nem mindegy az igazán meleg napokon mennyi olajnak kell „lenyelnie” az átlagosnál nagyobb hőmennyiséget. Nem beszélve arról, hogy a túlmelegedett olaj hígabb az előírtnál és emiatt rosszabb kenést biztosít.
Reisz Róbert, a Magyar Autóklub szakértője lapunknak azt mondta: egy hosszabb út előtti szakszerű átvizsgáláson ellenőriztetni kell a hűtőfolyadék szintje és minősége mellett a fékek és futóművek állapotát, ezek megfelelő működését is nagyban befolyásolhatja ugyanis a meleg. Át kell nézetni minden gumitartozékot a magas hőterhelés ezek állapotát is jelentősen befolyásolja.
Fontos az akkumulátor bevizsgáltatása, továbbá a már sok éve használatban lévő izzók cseréje is. Egy 60 százalékos akkumulátorral már nyáron sem a legbiztonságosabb útra kelni, télen pedig már több, mint kockázatos. Az izzók hátralévő élettartamát nem lehet mérni, mindenkinek magának kell tudni, hogy a saját autójának fényszórói mennyit dolgoztak az évek során. Ha rendszeresen használja az autót éjjelente is, és már több éves, jobb kérni a cseréjüket. Nem minden típusnál lehet ma már az út szélén vagy egy benzinkútnál izzót cserélni, sőt: a legtöbbnél már ehhez is szervizkörülményekre van szükség.
Kevesen gondolnak arra, hogy indulás előtt ellenőrizzék például, hogy minden ablak lehúzható-e és minden ajtó könnyen nyílik-e! Márpedig a meleg ezek működésére is hatással lehet. Ha elromlik a légkondicionáló nem mindegy hány ablakot és mennyire lehet lehúzni. Ahogy az sem, milyen gyorsan nyílnak az autók, nyithatók-e egyáltalán belülről, ha menekülni kell az autóból.
Mindig legyen a kocsiban tartalék hűtőfolyadék. Vész esetén tiszta vízzel is fel lehet tölteni a tartályt, de jobb a hűtőfolyadék. Az ugyanis nemcsak hűtésre szolgál, a rendszer a korrózióvédelmét is ellátja. Fontos, hogy ha induláskor még megfelelő mennyiségű hűtőfolyadék volt a rendszerben, és mégis felforrt a víz, s egy része „el is tűnt”, igyekezzünk ott helyben kideríteni, hol „párologhatott” el. Még ha nem is tudjuk helyben megjavítani, nagy segítséget jelent a segítségül hívott szakembereknek ez az információ, akkor is, ha a Magyar Autóklub 188-as segélyhívóját tárcsázzuk.
Mit tegyünk akkor, ha a nagy melegben furcsa hangokat hallunk a motorházból vagy a kerekek felől, ha a motor túlmelegedését vagy olajproblémát jelez egy, a műszerfalon kigyulladó lámpa? Reisz Róbert szerint fel kell készülni ezekre a helyzetekre, még ha ez látszólag lehetetlen is, hiszen a baj általában váratlanul üt be. Előre végig kell gondolni, ha ezek megtörténnek mi a teendő, ha többen utaznak az autóban kinek mi a dolga.
Mindenekelőtt húzódjunk le az útról. Kapkodni nem szabad, még akkor sem, ha a motortérből vízgőz vagy füst száll fel. Lehet, hogy a motort nem tudjuk megmenteni, talán a kocsit sem, de az életünket azért még nem kell kockára tenni át nem gondolt, veszélyes manőverekkel!
Mindenki szálljon ki és húzódjon az autótól biztonságos távolságra. Autópályán minimum a szalagkorlát mögé. Közben a sofőr állítsa le a motort, majd adja rá újra a gyújtást. Ilyenkor a hűtőventillátor dolgozik, de a motor nem.
A biztonság kedvéért legyen kézközelben poroltó, amikor óvatosan felnyitjuk a motorháztetőt!
Figyelem! Meleg, mi több: forró lehet! Sok típusnál a motorháztető nyitószerkezete meglehetősen közel van olyan alkatrészekhez, amik könnyen felmelegedhetnek. Ezért javasolják a szakemberek, hogy legyen az autónkban mindig egy kesztyű, ha nem túl tiszta, ám annál forróbb helyekre kell nyúlni!
Amíg le nem hűl a motor ne nyissunk ki semmit a motortérben, mert megsérülhetünk! Ott aztán ne próbáljunk meg semmit utántölteni, mert ami utántölthető, az túlnyomás alatt van. Amíg ki nem hűl, veszélyes lehet megpróbálni kinyitni bármit is.
Ha nem „füstöl” semmi a motortérben, csak túlmelegedést jeleznek a lámpák, megoldás lehet leállítani a klímát és bekapcsolni a fűtést! Igen, 40 fokban is! Minden, ami egy autóban működik, így vagy úgy, a motortól kapja ugyanis az energiát. A klíma is, a fűtés is. Ezért szokták a régebbi típusoknál a sietős sofőrök lekapcsolni a klímát (a család nagy-nagy örömére!), hogy ne melegedjen túl a motor.
A fűtés bekapcsolásával megint csak hőt vonunk el a motortérből, segítjük az autó hűtőrendszerét üzemi hőmérséklet közelében tartani. Ezzel együtt a szakemberek szerint abban biztosak lehetünk, hogy bár a légkondicionáló kikapcsolása segíthet a túlhevült motor lehűtésében, a túlmelegedés azonban szinte bizonyosan nem a klíma használatára vezethető vissza.
Legyen az autóban tartalék olaj, tartalék hűtőfolyadék (vész esetére öt-hat liter tiszta víz), és külön ivóvíz az utasoknak. Nem cukros üdítő javasolt, mert abból akár háromszor annyit is megihat, mint vízből, és még utána is szomjas marad.
Sokan tartanak pihenőket, helyesen, ha hosszú távon kell vezetniük, főleg, ha nagy melegben. Vannak, akik, ha tehetik beállnak a pihenőhely autómosójába, és az autójukat is lehűtik. Csak óvatosan. Nem tesz jót a felhevült kerekeknek, sem a guminak, de még kevésbé a fékeknek a hirtelen és intenzív vízhűtés. Úgynevezett hő sokkot kapnak a fékek, és jó esély van rá, hogy a végén még a jószándékú hűtés miatt adják meg magukat.
A kerekek többi része sem igényel külön hűtést a nagy melegben. Feltéve persze, hogy nyári gumikat szereltek rájuk. Esetleg négy-évszakost, feltéve, hogy egy szezonban egy-kétezer kilométernél nem autóznak többet velük. Aki nyáron is rendszeresen és sokat használja a kocsiját, jobban jár, ha nyári gumikat vásárol.
F.Gy.A.