Azért csak fizessenek is a gázolók!

• Nem jellemző, hogy a felfüggesztett szabadságvesztés és az eltiltás mellett még pénzbüntetést is kapjanak a zebrán gázolók.
• Két év, négy végrehajtásában négy évre felfüggesztett fogház és örökös eltiltás egy ember halálra gázolásáért. Az ügyészség elégedetlen.
• A két gyalogosnak súlyos sérülést okozó cserbenhagyó gázolónak egy évre fogházba kell vonulnia, de fizetnie neki sem kell.

Tárgyalást kért a Tatabányai Járási Ügyészség annak az autósnak az ügyében, aki még 2019 októberében halálra gázolt egy gyalogost a zebrán. A bíróság tárgyalás mellőzésével két év, végrehajtásában négy évre felfüggesztett fogházbüntetésre ítélte a gázolót és végleges hatállyal eltiltotta a járművezetéstől, az ügyészség vádiratában ezeken felül még indokoltnak tartott pénzbüntetést azonban mellőzte. Ezért tett az ügyben „jogorvoslati nyilatkozatot” az ügyészség – derült ki a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség közleményéből.

A tragédia még 2019. október 31-én este, kevéssel hat óra előtt történt az 1-es számú főút Tatabányán átvezető szakaszán. A Győr irányából Budapest felé mintegy 50-60 km/h sebességgel közlekedő autós az ügyészség vádirata szerint nem kellő körültekintéssel közelítette meg a kijelölt gyalogátkelőhelyet. Mint azt a későbbi események is igazolták, ekkora sebesség mellett nem tudott elsőbbséget adni az átkelő gyalogosoknak.

Bár a konkrét esetben valószínűleg a figyelmetlenség is szerepet játszhatott a balesetben. A gázolás későbbi áldozata ugyanis – megint csak a vádirat szerint – már 4,2 métert tett meg a zebrán, amikor az autó elütötte. Nem arról volt tehát szó, hogy egyszer csak a semmiből hirtelen és váratlanul az autó elé lépett. A gyalogos egy ideje a zebrán haladt már, amikor elütötték.

A gázolás után a mentők még kórházba szállították ugyan az áldozatot, de kevéssel az után belehalt a sérüléseibe.

A Tatabányai Rendőrkapitányság nyomozását követően a vádiratban az ügyészség azt indítványozta, hogy a Tatabányai Járásbíróság a férfival szemben tárgyalás mellőzésével, büntetővégzésben végrehajtásában felfüggesztett fogházbüntetést, pénzbüntetést, és végleges hatályú járművezetéstől eltiltást szabjon ki.

Ez többé-kevésbé meg is történt. A Tatabányai Járásbíróság tárgyalás mellőzésével meghozott büntetővégzésben azonban a pénzbüntetést mellőzte.

És pont ez az, ami nem tetszik az ügyészségnek. Ezért kezdeményezték, hogy akkor inkább mégiscsak tartson tárgyalást a bíróság az ügyben, és a felfüggesztett fogházbüntetés és a végleges hatályú járművezetéstől eltiltás mellett szabjon ki pénzbüntetést is a vádlottra.

Egy nevének mellőzését kérő közlekedési ügyekben gyakran eljáró ügyvéd szerint az ilyen esetekben a pénzbüntetés az, amit a vádlott azonnal megérez, ami azonnal fáj neki. Mert a felfüggesztett szabadságvesztés ugyan súlyos büntetés, de – ha nem követ el valaki újabb bűncselekményt – elkerülhető a fogház. A végleges hatályú járművezetéstől eltiltás pedig a gyakorlatban nem feltétlen tart örök időkig, első körben tíz év elteltével felülvizsgálható a döntés, és ha a szakemberek alkalmasnak találják az illetőt a vezetésre, azaz a büntetése elérte a célját, akár vissza is kaphatja a jogosítványát.

„Ebben a helyzetben a pénzbüntetés az egyetlen, ami azonnal „fáj”, amit azonnal megérez az elítélt. Már csak ezért is próbál ragaszkodni az ügyészség hozzá”, fogalmazott az ügyvéd.

Csakhogy a bíróságok nem így gondolkodnak. Legalábbis erről árulkodnak az elmúlt pár évben a sajtóban e témában megjelent bírósági tudósítások. Attól függően, hogy a gázoló gyorsan hajtott-e vagy sem, ittas volt-e vagy sem, és, hogy eleget tett-e segítségnyújtási kötelezettségének, vagy anélkül távozott a helyszínről, hogy legalább segítséget hívott volna, az ítéletek egy-két év közöttiek, és többnyire végrehajtásukban felfüggesztették, ezen felül pedig általában egy-négy év közötti eltiltással is sújtják meg a gázolókat. Olykor születnek hosszabb időre szóló eltiltást kimondó ítéletek is.

A pénzbüntetés – a sajtóban megjelent, és általában a halálos eredménnyel végződött esetekből kiindulva – nem jellemző, vagy legalábbis eddig nem volt az a bírói gyakorlatban.

Nem kapott pénzbüntetést például a Zalaegerszegi Törvényszék tájékoztatása szerint az a nő sem, aki a biztonságos közlekedésre többszörösen alkalmatlan autójával két gyalogost – anyát és a gyermekét –  gázolt el egy nagykanizsai zebrán, majd segítségnyújtás nélkül távozott. Igaz, őt egy év letöltendő fogházbüntetésre ítélték, döntően azért, mert segítségnyújtás nélkül elhagyta a helyszínt.

Még csak nem is hajtott túlságosan gyorsan – a szakértő szerint maximum 50-55 km/h-val közelítette meg a gyalogátkelőt –, az autója azonban – már ami a műszaki állapotát illeti – kritikán aluli állapotban volt. Hiányzott a belső visszapillantó tükör, a hátsó gumijai kopottak voltak, a hátsó kerekeket nem lehetett fékezni, és a szükséges mennyiségű fékolaj jelentős részét is pótolni kellett volna már. Még így is megállhatott volna a gyalogátkelőhely előtt. A bíróságon kiderült: ha csak egy kicsit lassabban hajt nem történik meg a baleset.

Ha jobban figyel, láthatta volna, hogy egy másik (vele szembe közlekedő) autó megállt a zebra előtt, hogy átengedje a házaspárt és gyermeküket. Ha lassabban hajt, ő is megállhatott volna még időben, és nem gázolja el az anyát és a gyermekét.

A bíróság ugyan bűnösnek mondta ki a gázoló asszonyt segítségnyújtás elmulasztásának bűntettében és közúti baleset okozásának vétségében, amiért egy év  letöltendő fogházbüntetésre ítélte, 2 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, továbbá 3 év 6 hónapra eltiltotta a közúti járművezetéstől is, pénzbüntetést azonban nem kapott.

A bíróság rámutatott: a gázoló sofőr autója olyan állapotban volt, hogy nem lett volna szabad elindulnia. (Az autóban ült két gyermek, akiknek az életét, testi épségét szintén veszélyeztette a balesetet okozó asszony. Nem beszélve arról, hogy milyen példát mutatott nekik közlekedési kultúrából, vagy éppen kultúrálatlanságból!)

„A nő a KRESZ előírásait többszörösen is megszegve okozott balesetet, hiszen az autó műszaki állapota mellett nem megfelelően közelítette meg a gyalogos-átkelőhelyet, illetve nem állt meg a balesetet követően. A szakértő megállapítása szerint, ha megfelelően működik a kocsin a fékrendszer, akkor 43-49 km/h sebesség mellett is már elkerülhető lett volna az ütközés”, olvasható az ítélet indoklásában.

Súlyosító körülményként értékelte ugyanakkor a bíróság a gázoló asszony közlekedési előéletét, hogy tudniillik büntették már meg korábban közlekedési szabálysértés miatt, és azt is, hogy a városban nagymértékben elszaporodtak a gázolásos balesetek.

Enyhítő körülményként merült fel többek között, hogy a vádlott büntetlen előéletű, elismerte a felelősségét, két kiskorú gyermeket nevel, illetve 18. életévét betöltött gyermeke még folytatja tanulmányait. Különös nyomatékkal enyhítő körülmény volt a nő jelentősen megromlott egészségi állapota, amelyről a zárt tárgyalás miatt a bíróság nem adhatott további információt. [A bíróság közleménye a jogerős ítéletről itt érhető el.]

Bár az utóbbi időben néhányszor már előfordult, hogy ilyen vagy ehhez hasonló esetekben a vétkes sofőr a vele utazó gyermekek veszélyeztetéséért (Kiskorú veszélyeztetéséért) is felelősségre vonták, ebben az esetben ilyen címen nem marasztalták el a vádlottat.

Évente több ezer gyalogost gázolnak el az utakon, közülük közel ezret a zebrán. Ha minden igaz, a rendőrség hamarosan kampányt indít a zebrák biztonságának javítása érdekében. Nemcsak az autósokat figyelmeztetik majd arra, hogy vezessenek fokozott óvatossággal a gyalogátlelők-helyek közelében, a gyalogosokat is. Mert bár az esetek jelentős részében az autósok miatt történnek a balesetek, az elmúlt években számos esetben kamerafelvételek bizonyították, hogy nem kevés esetben a gyalogosok figyelmetlensége, szabálytalansága, nemtörődömsége vezetett tragédiához.

 F.Gy.A.