Egyszer volt, hol nem volt… a TISPOL (I. rész)

• 25 évvel ezelőtt hozták létre a TISPOL (European Road Police Network) szervezetet.
• Ezáltal az európai szintű közlekedésrendészeti együttműködés negyedszázados múltra tekint vissza.
• Eleinte csak az uniós fővárosok együttműködését szándékozták megvalósítani, de az élet gyorsan felülírta az eredeti terveket: tíz éven belül 25 ország több mint 200 rendőri szerve kérte csatlakozását a hálózathoz.
• A TISPOL legismertebb tevékenysége páneurópai akciók szervezése volt, évi 8-9 alkalommal, egységes elvek alapján, a legveszélyesebb közúti szabályszegések vizaszorítására.
• Működését számos más tevékenységi forma is jellemezte (rendezvények, szemináriumok, európai kampányok, projektek, kezdeményezések stb.).
• A TISPOL az elmúlt időszak szakmai sikertörténetét mondhatja magáénak.
• A változások a szervezetet is elérték, és 2020 tavasza óta a közlekedésrendészeti együttműködés a ROADPOL keretében folytatódik tovább, a jól bevált recept alapján.

Ünnepel az európai közlekedésrendészet. A napokban volt 25 éve, hogy létrehozták a TISPOL szervezetet (a név egy mozaikszó, mely a Traffic Information System of Police kezdőbetűiből áll). Az évforduló egyben azt is jelenti, hogy nemzetközi közlekedésrendészeti együttműködés negyedszázados múltra tekint vissza kontinensünkön.

Nemzetközi szintű rendőri együttműködés már régebb óta, csaknem egy évszázada létezik. Legismertebb képviselője az 1923-ban életre hívott Bűnügyi Rendőrség Nemzetközi Szervezete, azaz Interpol, mely napjainkban 194 tagállammal rendelkezik, valamint az Európai Unión belüli rendőrségi együttműködés legfontosabb intézménye, az 1976 óta működő Europol. Mindkét szervezet jellemzője, hogy tevékenysége alapvetően bűnügyi feladatok végrehajtására, más állam rendőri szerveinek a megsegítésére, valamint a határokon átnyúló bűnözés visszaszorítására irányul.  A közlekedésrendészeti szakterület a jellegénél fogva évtizedekig nem rendelkezett hasonló együttműködési formával (lényegében erre nem is volt nagyon szükség). A 90-es évek első felében azonban a közúti forgalom jelentős növekedése, az országhatárok megnyitása, a nemzetközi turizmus fellendülése és a romló baleseti, valamint halálozási mutatók a kapcsolatfelvétel és a közös fellépés irányába mutattak.

Az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózatának létrehozásáról – az Európai Közösségek Bizottságának kezdeményezésére – az uniós tagállamok fővárosai közlekedésrendészeti vezetőinek találkozóján, 1996. márciusában döntöttek. A kezdeti tervek alapján a TISPOL-on belül mindössze a fővárosok közlekedésrendészeti szervei működtek volna együtt, és a kapcsolattartás alapvetően közlekedésbiztonság javítására, a szakmai tapasztalatok és információk kölcsönös átadására, valamint a bevált gyakorlatok (best practice) cseréjére terjedt volna ki. Az élet azonban igen hamar felülírta az eredeti szándékot, és a TISPOL Európa valamennyi rendőri szerve előtt megnyitotta kapuit. Egy évtized leforgása alatt 25 ország több mint 200 rendőri szerve kérte jelentkezését a TISPOL-ba, míg az utolsó időszakban – 2020. elején a szervezet jelentős átalakításon esett át, és azt követően ROADPOL néven folytatja a tevékenységét – a tagállamok száma 28 volt. Sokat mond el a TISPOL tagság létjogosultságáról és előnyeiről az a tény, hogy a szervezetet negyed évszázad alatt soha egyetlen rendőri egység nem hagyta el. A TISPOL tagjai között több európai országot találunk (Norvégia, Svájc, Moldávia, Szerbia), melyek nem tagjai az Európai Uniónak, és a szervezet tevékenysége iránt – alapvetően a közlekedésrendészeti tapasztalatok, gyakorlati megoldások és technikai lehetőségek megismerése miatt – olyan távoli országok rendőrségei is érdeklődést mutattak, mint például Ausztrália vagy Új-Zéland.

A TISPOL működése során az Európai Bizottság szakmai – és hosszú évekig anyagi – támogatását, valamint egyre növekvő bizalmát élvezte, emellett a szervezet más közösségi szervekkel (pl. Európai Parlament) és szinte valamennyi jelentős nemzetközi közlekedésbiztonsági szervezettel is szakmai-, illetve partnerkapcsolatban állt. A TISPOL önmaga számára azt a fő feladatot határozta meg, hogy tevékenységével, a különböző közlekedésrendészeti szervek együttműködésével segítse elő Európában a közúti közlekedés biztonságának javulását, a közlekedési halálozások számának csökkentését és az EU közlekedéspolitikai célkitűzések teljesítését.

A szervezetet a TISPOL Tanács (Council) irányította, mely a tagállamok egy-egy vezető rendőri képviselőjéből állt.  A Tanács – mint legfőbb döntéshozó testület – évente legalább két alkalommal ülésezett és döntött a szervezetet érintő legfontosabb kérdésekről: az éves munkatervekről, a rendezvényekről, a különböző munkacsoportok létrehozásáról és tevékenységéről, az új tagfelvételekről stb. A hét főből álló Végrehajtó Bizottság (Executice Committee) felelt a tanácsi határozatok végrehajtásáért, míg a Titkárság (Secretariat) az adminisztrációs és a pénzügyi feladatokat látta el.

A szakmai feladatok sokoldalúságára tekintettel a TISPOL szervezetén belül különböző munkacsoportokat hoztak létre. A munkacsoportok száma a szervezet tevékenységének térnyerése következtében folyamatosan növekedett, és a magyar csatlakozás időpontjában az alábbi hat csoportból állt:

• Műveleti csoport (Operational Group)
• Alkohol/drog csoport (Alcohol&Drugs Group)
• Sebesség csoport (Speed Group)
• Biztonsági öv csoport (Seat Belt Group)
• Intelligens Közlekedési Rendszerek Csoport (ITS Group)
• Oktatási csoport (Education Group)

A munkacsoportok számában, megnevezésében, valamint tevékenységi körében időnként változások történtek, igazodva a közlekedésbiztonsági trendekhez és a szakmai igényekhez. A 2009. évi szerkezeti felépítésben például megtalálható a Tacho Web Group, valamint a Strategic High Risk Working Group is, utóbbi tevékenysége a különösen magas kockázatú úthasználó csoportok (motorkerékpárosok, gyalogosok, fiatal járművezetők stb.) védelmének fokozására irányult.

A TISPOL valódi „hajtómotorja”, és legnagyobb létszámú munkacsoportja a Műveleti csoport volt, melybe minden tagállam egy-egy fő közlekedésrendészeti szakembert delegálhatott. A csoport szervezte páneurópai közúti ellenőrző kampányokat, a nemzetközi szakmai tréningeket, szemináriumokat, egyéb rendezvényeket, és biztosította a napi szintű kapcsolattartást, a tapasztalatok cseréjét. A TISPOL további munkacsoportjai – a megnevezésüknek megfelelően – a közlekedésbiztonság különböző területein végeztek elemző, kutató és javaslat-előkészítő tevékenységet. Ennek megfelelően például a „Speed Group” az egyes országokban hatályban lévő sebességhatárokat, a gyorshajtással kapcsolatos szankciórendszereket, valamint a rendőri szervek sebességellenőrző gyakorlatával (a technikai eszközökkel, az ellenőrzési módszerekkel, felmérési adatokkal, tapasztalatokkal) kapcsolatos információkat összesítette, és bocsátotta valamennyi tagja rendelkezésére.

G.I.