Halálos gázolás a zebrán

  • Sajnos tipikusnak mondható az eset: az egyik autó megadja az elsőbbséget a zebrán átkelő gyalogosnak, a mellette közlekedő pedig elgázolja.
  • Letöltendő fogházbüntetést kér az ügyész a a tatai halálos gázolóra és a járművezetéstől eltiltását is indítványozta a vádiratban.
  • Sajnálatos módon mind gyakrabban láthatunk olyan felvételeket is, amelyeken a figyelmetlenül, felelőtlenül közlekedő gyalogosok okozzák önön tragédiájukat.

Végrehajtandó fogházbüntetést kért az ügyész arra a fiatal felnőtt férfira, aki 2019. december 17-én halálra gázolt egy, a zebrán szabályosan átkelő gyalogost Tata belterületén. Emellett a bíróságnak a napokban benyújtott vádiratában az ügyészség azt is indítványozta, hogy határozott időre tiltsák el a gyalogosgázoló sofőrt a vezetéstől – írta közleményében a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség.

A vádlott tettének megítélését nagyban befolyásolja, hogy bár a baleset ugyan éjszaka történt, nem haladt előtte jármű, továbbá, hogy a szabályos és biztonságos közlekedését sem az út-, sem a látási viszonyok nem akadályozták.

A gázoló a külső sávban közeledett a gyalogátkelőhelyhez, a vádirat szerint 65-73 km/h közti sebességgel. Akkor már állt egy autó a zebra előtt, a belső sávban. A KRESZ szerint a külső sávban érkező autósnak már csak ezért is meg kellett volna állni, hiszen az a közlekedési szituáció arra utal, hogy a belső sávban közlekedő jármű vezetője elsőbbséget ad egy – akkor már – a zebrán haladó gyalogosnak.

(Előfordulhatott volna, hogy a belső sávban álló autó más okból, például műszaki hiba miatt várakozott ott, vagy mert a sofőr rosszul lett. Ezért is kell az ilyen „gyanús helyeken” várakozó autókat fokozott óvatossággal megközelíteni és különös körültekintéssel elhaladni mellettük.)

A vádlott – talán autója az ott és akkor túl nagy sebessége miatt – azonban nem észlelte a gyalogost, ami nem mentség, mert neki mindenképpen meg kellett volna állnia a zebra előtt várakozó másik autó miatt. Ő azonban nem állt meg, még csak nem is lassított, így a szakértői vélemény szerint az addigi 65-73 km/h sebességgel elgázolta a zebrán áthaladó gyalogost.

Az áldozat az ütközés erejétől a szélvédőre csapódott, majd onnan az úttestre esett az őt elgázoló autó elé. Eközben olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette.

A Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Osztály által lezárt nyomozást követően benyújtott vádiratban az ügyészség indítványozta, hogy a Tatai Járásbíróság a férfival szemben végrehajtandó fogházbüntetést szabjon ki, valamint határozott időre tiltsa el őt a járművezetéstől – írja a főügyészség.

Mit mond a KRESZ? [43. § Magatartás a gyalogosokkal szemben]
1. Kijelölt gyalogos-átkelőhelyen a járművel a gyalogosnak elsőbbséget kell adni. Útkereszteződésnél a bekanyarodó járművel – kijelölt gyalogos-átkelőhely hiányában is – elsőbbséget kell adni a gyalogosnak, ha azon az úttesten halad át, amelyre a jármű bekanyarodik.
2. Azt a helyet, ahol az (1) bekezdés értelmében a gyalogosnak elsőbbsége van, a jármű vezetőjének csak olyan sebességgel szabad megközelítenie, hogy a jármű vezetője az elsőbbségadási kötelezettségének eleget tudjon tenni. A jármű vezetőjének a kijelölt gyalogos-átkelőhelyet csak fokozott óvatossággal és olyan sebességgel szabad megközelítenie, hogy a járművel, amennyiben szükséges, a gyalogos átkelőhely előtt meg is tudjon állni.
3. A kijelölt gyalogos-átkelőhely előtt megálló vagy forgalmi okból álló jármű mellett meg kell állni és továbbhaladni akkor szabad, ha a vezető meggyőződött arról, hogy azt a gyalogosok elsőbbségének a megsértése nélkül megteheti.
(a) A vezetőnek fokozottan ügyelnie kell az úttesten villamos megállóhelynél levő járdasziget és az ahhoz közelebb eső járda között áthaladó gyalogosok, a menetrend szerint közlekedő járművek megállóhelyéről az úttestre lelépő gyalogosok, az autóbuszra felszálló és arról leszálló gyermekek, továbbá
(b) egyedül vagy csoportosan haladó (áthaladó) gyermekek, a koruk, testi fogyatékosságuk vagy más ok miatt saját biztonságukra ügyelni felismerhetően nem képes személyek biztonságának a megóvására.

Sajnos a tatai eset tipikusnak mondható. Az utóbbi időben évente mintegy 800-100 gyalogost gázolnak el csak zebrákon, ezek közül mintegy 40-45 a halálos kimenetelű. A baleseteket döntő részben az autósok figyelmetlensége okozza:

  • Túl nagy sebességgel és (mivel túl gyorsan haladtak) nem kellő körültekintéssel közeledtek a zebrához.
  • Annak ellenére sem álltak meg, hogy a gyalogosok már a zebrán voltak és (mint a fenti esetben is történt) egy másik autó már megadta neki az őket megillető elsőbbséget.

Sok esetben azonban maguk a gyalogosok okozzák önön tragédiájukat. Számos alkalommal közzétett már a rendőrség olyan térfigyelő kamerák által készített felvételeket gyalogosgázolásokról, amelyeken tisztán látszik:

  • A gyalogos a lámpa piros jelzése ellenére lépett az úttestre
  • Sietett a később áldozat a villamoshoz, ezért körültekintés nélkül lépett le a járdáról
  • Mobiltelefonnal a kezében (azon hangos zenét hallgatva, beszélve, vagy éppen üzenetet írva) körültekintés nélkül lépett le a gyalogos az úttestre
  • Körülnézett ugyan a gyalogos, de már az autó féktávolságán belül lépett le a járdáról (az ilyen esetekben csak jogi relevanciája van annak, hogy az autó gyorsabban haladt-e a megengedettnél) abból a szempontból nincs, hogy a gyalogosnak is meg kell győződnie arról, hogy adott esetben biztonságosan át tud-e kelni az úton.

Bárki is a hibázik, bárki volt az, aki nem tartotta be a közlekedési szabályokat, abban biztosak lehetünk, hogy a gyalogos jár pórul. Ők a legvédtelenebb szereplői a közlekedésnek, hiszen rajtuk semmiféle védőfelszerelés nincs, mint például a kerékpárosokon (már amelyiken van persze). Ezért kell rájuk mindenki másnál jobban figyelni. És ezért kell(ene) nekik is sokkal körültekintőbbnek lenni, amikor átkelnek például az úttesten.

Persze egy olyan durva és megmagyarázhatatlan szabálytalanság esetén, mint amilyen a tatai esetben történt, a gyalogosok esélytelenek.

F.Gy.A.