A tízéves „negatív csúcs” a pozitívum a legfrissebb baleseti statisztikában

  • Az élet visszatért a rendes kerékvágásba: kis mértékben romlott a baleseti statisztika.
  • Drasztikusan nőtt a halálos balesetek és a balesetekben elhunytak száma az utakon.
  • Az elmúlt tíz évben az idei első félévében okozták a legkevesebb balesetet az ittas vezetők.
  • A rendőrség gyors és hatékony válaszokat ígér a közlekedésbiztonság enyhe romlására.

Tíz évre visszamenően az idei első félévben okozták a legkevesebb közlekedési balesetet az ittas vezetők Magyarországon – derül ki az ORFK előzetes jelentéséből. A csökkenés 2020 első hat hónapjának adataihoz képest is jelentős (23,5 százalékos), azonban az ittasan okozott balesetek tekintetében az elmúlt tíz esztendő legrosszabb évének számító 2010-hez képest a csökkenés közel 40 százalékos. Akkor 832 közúti balesetben játszott szerepet az ittasság, az idén 510-ben.

A félévi adatok szerint Nógrád megyében a legjobb a helyzet. Ott tavaly januártól júliusig 16, az idén viszont csak öt balesetet okoztak az ittasan járművezetők. Nógrád megye után Budapesten csökkent a legnagyobb mértékben (51,8 százalékkal) az alkohol hatása alatt okozott balesetek száma, az idén fél év alatt 54 ilyen történt, szemben a tavalyi 112 esettel.

A legkisebb változást, mindösszesen 9,8 százalékos csökkenést Pest megyében mutatták ki, ahol 74 ittas vezető okozott balesetet az év első hat hónapjában. Tavaly ugyanezen időszakban 82.

Az országosan és összességében kedvező változások ellenére aligha nyugodhatnak meg a közlekedők és ez igaz a közlekedési rendőrökre is. Csak az ittasan okozott balesetek száma csökkent jelentősen, az utakon ittasan közlekedőké nem, vagy legalábbis nem ilyen mértékben.

A napi bűnügyi-baleseti jelentésekből tudható, hogy az első félévben is igen sok ittas vezetőt szűrtek ki a forgalomból a közúti ellenőrzések alkalmával, olyanokat, akik – talán épp emiatt – nem okoztak balesetet. Pedig a koronavírus-járványra tekintettel célzott rendőrségi akcióból is kevesebb volt, mint korábban. Az úgynevezett finn-típusú ellenőrzést (amikor egy adott útszakaszon minden gépjárművet megállítanak és szondáztatják a sofőröket) egyáltalán nem tartott a rendőrség.

A közlekedésrendészet aktivitása azonban hamarosan annak ellenére is megváltozhat, hogy kevesebb balesetet okoztak az ittas vezetők. Összességében ugyanis, ha csak kis mértékben (2,8 százalékkal is), de nőtt a közúti közlekedési balesetek száma az utakon. A tavaly első félévi 6026-tal szemben 6196 esetet jegyeztek fel.

Emiatt még nem szigorítana a rendőrség. Csakhogy az év első hat hónapjában 179 halálos kimenetelű balesetben 197-en vesztették életüket, ami a halálos balesetek számát tekintve 23, míg az áldozatok számát tekintve 26 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. (2020-ban 156 halálos kimenetelű közlekedési balesetben 171-en hunytak el.) Erre viszont már reagálniuk kell a hatóságoknak.

Kis mértékben (4,3 százalékkal) csökkent a súlyos kimenetelű balesetek száma (az idén 1710 történt hat hónap alatt, míg tavaly 1786). A könnyű sérülések végződőké ugyanakkor nőtt (5,4 százalékkal), ezekből 4306-ot jegyeztek fel, szemben a tavalyi 4084-gyel.

A helyszíni adatok alapján meghalt személyek közül
  2020.
január 1-től
június 30-ig
2021.
január 1-től
június 30-ig
Változás:
(-) csökkenés
(+) növekedés
Szgk. vezető 64 65 +1
Tgk. vezető 7 8 +1
Autóbusz vezető 1 2 +1
Villamos, trolibusz vezető 0 0 0
Állati erővel vont jármű vezetője 0 0 0
Mkp. vezető 13 19 +6
Smkp. vezető 2 5 +3
Kerékpáros 8 10 +2
Gyalogos 34 29 -5
Utas 23 31 +8
Gyermek 5 5 0
Egyéb 2 2 0

Forrás: ORFK

A balesetek áldozatairól készült rendőrségi statisztikából látszik, hogy az autóvezetők és a motorosok után a gépjárművek utasai közül követelték a legtöbb halálos áldozatot a balesetek. Ez utóbbinak egyebek között az lehet az oka, hogy sok olyan baleset történt, amikor az utasok nem (ők sem) kötötték be magukat és emiatt volt, hogy még a hátsó ülésről is kirepültek az ütközéskor és halálra zúzták magukat.

Lapunk is beszámolt egy olyan balesetről, amelyben egy kisgyermek is így lelte.a halálát. A biztonsági gyermekülés ugyan a kocsi csomagtartójában volt, de ittas apja nem tartotta indokoltnak, hogy „erre a rövid útra” elővegye és abba ültesse a gyermekét. Viszont a megengedettnél gyorsabban hajtott és egy kanyarban az árokba rohant. A gyermeke életét már nem lehetett megmenteni.

Az elsődleges adatok szerint a főbb baleseti okok ugyanazok már évek óta. A balesetek 32 százaléka s sebesség helytelen megválasztása miatt következik be, azaz a megengedett sebességhatár jelentős túllépése (abszolút gyorshajtás) és a relatív gyorshajtás miatt, amikor a sofőr az út-, látási- és/vagy forgalmi viszonyokhoz vagy éppen autója műszaki állapotához, illetve saját képességeihez képest vezet túl gyorsan. (Az utóbbi években a gyorshajtásra visszavezethető balesetek aránya egy ideje már 30 százalék alatt volt.)

Elsőbbségi jog megsértése miatt történt valamivel több, mint minden negyedik baleset (az összes személyi sérüléses eset 26 százaléka), míg a kanyarodásra vonatkozó előírások be nem tartása miatt nagyjából minden hatodik (az esetek 16 százaléka).

A balesetek 68 százalékát a személygépkocsi-vezetők okozták. Őket követik a kerékpárosok, akik az összes közlekedési baleset kilenc százalékáért felelősek, majd a tehergépkocsi-vezetők nyolc, a motorkerékpár-vezetők és a gyalogosok négy-négy százalékos részesedéssel. Az összes baleset három százalékáért voltak felelősek az első félévben a segédmotoros kerékpárosok és mindösszesen egy százalékáért a buszvezetők.

A rendőrség a közölt adatokkal kapcsolatban csak annyi tájékoztatást adott, hogy rövid időn belül és reményeik szerint hatékonyan fognak reagálni a közlekedésbiztonság kedvezőtlen jeleire.

F.Gy.A.