Hogyan alakította a COVID-19 Európát kerékpáros hatalommá?

• A koronavírus időszakának nagy nyertese a kerékpár, talán még soha nem közlekedtek kerékpárral annyian, mint az elmúlt hónapokban.
• Ezért a nemzeti kormányok és önkormányzatok jelentős infrastrukturális fejlesztésekbe kezdtek.
• Néhány hónap alatt több mint 1 100 km kerékpárutat adtak át, számos útkereszteződést átépítettek, valamint kerékpáros hidak, alul-és felüljárók építését kezdték meg. A fejlesztések költsége meghaladja az egymilliárd eurót.
• A legnagyobb összegeket Finnország fordította a kerékpározás fejlesztésére (7,76 euró/fő), Spanyolország egy főre vetítve 0,17 eurót szánt ugyanerre a célra.
• A kerékpározás népszerűsége minden bizonnyal a világjárványt követően is fokozódni fog.

A közlekedési eszközökön belül a 2020. év nagy nyertese a kerékpár. És ha a veszteseket is meg kívánjuk nevezni, akkor azok minden bizonnyal az idén sokak által – tegyük hozzá: érthető módon – mellőzött tömegközlekedési eszközök. Kijelenthetjük, hogy az új koronavírus megjelenését követő világjárvány jelentősen megváltoztatta a közlekedési szokásokat. Talán soha nem közlekedtek még kerékpárral ilyen sokan, mint az elmúlt hónapokban, és ez a jelenség gyakorlatilag Európa túlnyomó részén kimutatható. A járvány kitörése előtt néhány ország már hosszú évek óta kiemelten kezelte a kerékpáros infrastruktúrát, és annak fejlesztésébe jelentős összegeket fektetett be. Erre példa a két kerékpáros nagyhatalom, Hollandia és Dánia. A COVID-19 járvány ugyanakkor arra késztette a többi tagállamot, hogy kövessék az említett két ország példáját, hiszen a tömegközlekedést tudatosan kerülők jelentős része napi közlekedése eszközéül a kerékpárt választotta.

A forgalom szerkezetének átalakulása azonnali lépésekre ösztönözte kerékpárgyártókat, a kormányokat, valamint a nagyvárosok és egyéb települések vezetőit. Míg a kerékpárgyártók tavasszal jelentős termékhiányról számoltak be, és igyekeztek a termelésüket felfuttatni a megnövekedett igények teljesítése érdekében, addig a kormányok és az önkormányzatok nagyszabású infrastrukturális átalakításokba kezdtek. Ennek következtében meggyorsították a gyorsforgalmi kerékpárutak építését, kerékpáros hidak, aluljárók, parkolók és tároló helyek tervezése, illetve kivitelezése kezdődött meg, továbbá számos útkereszteződés átépítésére is sor került. Az Európai Unió 94 legnagyobb városa közül 34 jelezte azt, hogy infrastrukturális beavatkozások által segítette elő a kerékpáros közlekedést. Az építkezések és egyéb beavatkozások következtében több város utcaképe hihetetlen változásokon ment, és megy ma is keresztül.

Az infrastruktúra fejlesztése mellett több helyen más megoldásokat is kerestek a kerékpáros közlekedés elősegítése érdekében, például módosítottak a közlekedési szabályokon (akár önkormányzati rendeletekkel is), anyagilag ösztönzik a kerékpárral történő munkahelyre járást, vagy éppen új technikai megoldásokkal rukkoltak elő a vírusfertőzés elterjedésének megakadályozása érdekében. Utóbbira példa, hogy ősszel Düsseldorfban érintés nélküli jelzőlámpák próbaüzemét kezdték meg, így a zöld jelzés eléréséhez a kerékpárosoknak és a gyalogosoknak elég a kezüket a szenzorhoz közelíteni. Jelenleg három ilyen, radar technológiával működő jelzőlámpa tesztelése folyik a német nagyvárosban. Amennyiben a teszt sikerrel végződik, úgy a rendszer széles körű elterjedése várható, vélhetően nem csak Németországban. Hollandiában pedig esőszenzoros jelzőlámpák alkalmazását kezdték meg, melyek esőben lerövidítik a kerékpárosok (és gyalogosok) várakozási idejét.A fejlesztések jelentős összegeket emésztettek fel. Az összesített kimutatások alapján szeptemberig a kerékpáros infrastruktúra fejlesztésére szánt összegek meghaladták az egymilliárd eurót Európában. A március óta átadott új kerékpárutak hossza több mint 1 100 kilométer, emellett az egyéb infrastrukturális beavatkozások (hidak, aluljárók és parkolók építése, az autómentes zónák kialakítása, a csomópontok, útkereszteződések, körforgalmak átépítése, valamint a forgalomcsillapító intézkedések megvalósítása) ugyancsak tetemes összegekbe kerültek.

Az egyes országok aktivitása és anyagi ráfordításai terén jelentős eltérések mutathatók ki, melyről az Európai Kerékpárosok Szövetsége (ECF) adatai érdekes áttekintést nyújtanak.

A COVID-19 világjárvány kezdetétől Finnország költötte a legnagyobb összeget a kerékpározás fejlesztésére (személyenként 7,76 eurót). A skandináv országot Olaszország (5,04 euró/fő), Franciaország (4,91 euró/fő), és az Egyesült Királyság (4,80 euró) követi a sorban, míg Spanyolország ugyanebben az időszakban mindössze 0,17 eurót költött egy főre vetítve a kerékpáros közlekedés elősegítésére.

Természetesen más jellegű kimutatások is léteznek. A kerékpárutak építése tekintetében Luxemburg került az első helyre (egymillió lakosra vetítve 88,9 km új kerékpártat adtak át az elmúlt hónapokban), a közlekedéscsillapítás vonatkozásában pedig – az európai nagyvárosok vonatkozásában – a spanyolországi Granada bizonyult a legaktívabbnak.

A koronavírus elleni küzdelem tovább folytatódik. Az oltóanyag már megjelent kontinensünkön, az Egyesült Királyságban december első felében már megkezdték a lakosság oltását, és a vakcina heteken belül számos országban elérhetővé válik. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a kerékpározás reneszánsza hirtelen véget ér. Az elmúlt hónapok trendje, a lakosság körében végzett felmérések, és az ismert fejlesztési tervek alapján már most körvonalazható, hogy a kerékpározás népszerűsége tovább fog növekedni, és a jelenleg kerékpárral közlekedők korántsem fognak hirtelen visszaülni a gépkocsik volánja mögé, vagy beszállni a tömegközlekedési eszközök zsúfolt utasterébe a járvány lecsengését követően.

Eközben új programok is születendőben vannak. A holland nagyváros, Hága például azt tűzte ki egyik fő közlekedéspolitikai céljaként, hogy 2040-re a kerékpározás legyen a város első számú közlekedési módja, és ennek érdekében a szükséges fejlesztésekre 65 millió eurót fordít. Ha ez megvalósul, akkor Hágában minden bizonnyal egy jelenleginél jóval tisztább, egészségesebb és élhetőbb környezet alakul ki, mely követendő példaként szolgálhat más nagyvárosok számára.

G.I.