Hogyan lesz okosabb a Trabant a Teslánál?

• A világ legokosabb autópályája az M1-M7 közös szakasza.
• Mit figyelnek a szenzorok az M1-M7 felokosított szakaszán?
• Hogy láthatja előre egy Zsiguli azt, amit egy Tesla sem láthat?
• Mennyibe kerül óránként egy baleset az M0 déli szakaszán?
• Hallgassunk majd ezután az útra és hamarabb célba érünk?
• A kínaiakat is érdeklik a gépjárműtechnológiai fejlesztéseink

 

Jelenleg a világ legokosabb autópályája az M1-M7 egy kilométeres budaörsi szakasza, amit ötéves fejlesztés eredményeképpen „okosított fel” a Magyar Közút és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Ennyi és ilyen sok féle, ennyire fejlett szenzorral sehol a világon nem figyelik az autópályákat, és az általuk előállított másodpercenként tucatnyi gigabit adat feldolgozására fordított idő is csupán a harmada annak, mint amennyi a hasonló feladatra fejlesztett kínai rendszernek szükséges.

Nem véletlen, hogy a hazai fejlesztés pekingi bemutatója után néhány nappal már több kínai vállalat és fejlesztő is érdeklődött az együttműködési lehetőségek iránt.

„Ilyen fejlett közúti digitalizáció jelenleg nincs még egy a világon”, szögezte le dr. Szalay Zsolt egyetemi docens, a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Gépjárműtechnológia Tanszék vezetője. „Még magunk is csak ötletelünk, ahogy mindenki más is ebben az iparágban, hogy mi mindenre lesz még jó az a rendszer, amit egy ötéves fejlesztés eredményeként építettünk ki az M1-M7 közös szakaszán. Azonban az már látszik, hogy alapjaiban lesz képes megváltoztatni mindazt, amit a közlekedésszervezésről, -irányításról és a baleset-megelőzésről eddig gondoltunk.”

Jelenleg három portálon 39 szenzor figyeli a forgalmat mindkét irányba. Az év végéig további két portállal és fél kilométerrel bővül a világ jelenlegi legokosabb útja.

Szalay Zsolt elöljáróban leszögezte, a tudományos kutatásoknak az embereket kell szolgálniuk. Gyakran felvetődik azonban a kérdés egy-egy tudományos siker, felfedezés kapcsán: Mi legyen a következő lépés? Készüljön el egy tudományos mű, egy publikáció, és kockáztassák meg, hogy az abban foglaltakat mások ültessék át a gyakorlatba, vagy szabadalmaztassák az az alapján született megoldásokat, és a kutatók viseljék el, hogy ezek után lehet csak tudományos publikációkban is közzétenni, amit felfedeztek, kitaláltak, kifejlesztettek?

Az M1-M7 felokosítása például olyan magyar fejlesztésekkel készült, amelyeket máris megsüvegelt a világ.

De mit is jelent az M1-M7 közös szakaszának felokosítása és miért van rá szükség?

A sajtó egy része azt emelte ki, hogy ezentúl majd több ezer szenzor és kamera figyeli az autósokat, sokan arra helyezték a hangsúlyt, hogy a sokezer szenzor miatt a jövőben sokkal kockázatosabb lesz szabálytalankodni, mint napjainkban. Ennél azonban többről van szól. Sokkal többről.

A már felokosított útszakaszon radarok, lidarok, optikai és hőkamerák, nagytávolságú és közeli megfigyelésre és képkészítésre alkalmas kamerák, halszemoptikák figyelik a forgalmat. „Kicsit túlszenzoroztuk a kísérleti szakaszt”, ismerte el Szalay Zsolt, de, ahogy a világon mindenki más is ebben az ágazatban, ők is próbálgatják, mi mire jó a gyakorlatban, keresik, hogy végül miből mennyi lesz az elég.

A cél olyan közlekedésirányító-balesetmegelőző rendszer kialakítása és működtetése, amely már a mai körülmények között is segít elkerülni a dugókat, a baleseteket.

„Sokan fizetnének azért, én magam is, ha pénteken úgy indulhatnának el a Balatonra, majd vasárnap vissza, hogy nem kellene azon aggódniuk, hány órát fognak a dugóban ülni. Hogy ne kelljen túl közel menniük az előttük haladókhoz, és ne kelljen folyamatosan a fék- és a gázpedál között kapkodniuk a lábukat csak azért, hogy senki ne tolakodjon be eléjük, de ne is rohanjanak bele a másik autóba”, mondta Szalay Zsolt.
Hozzátette: már az is óriási előrelépés lenne, ha a közlekedésszervezés és -irányítás képes lenne kiszámíthatóvá tenni a menetidőt – ha valaki vagy valami meg tudná mondani, hogy ha betartom a sebességhatárokat, pontosan mikor érek az úti célomhoz.

Az okosutak erre kínálnak megoldást: képesek előre jelezni, ha valahol torlódás alakul ki, és tanácsot adnak az autósoknak, hogyan kerülhetik el. Ráadásul ez nem csupán útvonalajánlást jelent. A rendszer akár kilométerekkel korábban is figyelmeztethet: „a folyamatos haladás érdekében lassíts, sorolj át egy másik sávba, amint teheted, mert a tiedben baleset történt vagy egy műszaki hibás autó vesztegel” – érzékeltette Szalay Zsolt.

Sokan szkeptikusak az efféle fejlődéseket illetően. Nálunk sok régi típus fut a legmodernebb autók között, Trabantok és Teslák, Zsigulik és felső kategóriás Mercedesek, Audik követhetik egymást. A legújabb típusuk 2. generációs önvezetők, a régebbiek elektronikája gyakorlatilag a beépített rádióban ki is merül. Képtelenség ezeket összehangolni.

Csakhogy ez tévedés. Szalay Zsolték megoldották, hogy a Trabant és a Tesla egy nyelven beszéljenek. Sőt, ha a trabantos az általuk kínált applikációval rákapcsolódik a forgalomirányítás rendszerére, többet lát majd, mint a Tesla; feltéve persze, hogy a Tesla sofőrje nem használja ugyanazt az appot. Ha ő is kommunikál az okos úttal, akkor bizony a Trabant és a Tesla pont ugyanannyit látnak előre és hátra is, hiába a több, mint 60 éves korkülönbség.

A Tesla és a hozzá hasonló magasan automatizált mai járművek látnak mindent maguk körül. Nem látják azonban azt, hogy mi történik két-három, vagy akár húsz járművel előttük és mögöttük. Akkor érzékelik a kialakuló torládást, amikor az előttük haladó fékezésbe kezd. Ezzel szemben a sok-sok szenzornak köszönhetően – amelyek száma az okos utak hosszával arányosan nő majd a jövőben – az okos út azt is látja, hogy mi történik a messze távolban és ezt az információt meg tudja osztani bárkivel, aki letölti az okostelefonjára az e célra írt applikációt.

A szenzorok által szolgáltatott gigantikus mennyiségű információt egy szekrény méretű szuperszámítógép dolgozza fel, képenként kevesebb, mint 70 milliszekundum alatt. És dr. Szalay szerint „vannak még ötleteik a feldolgozási idő további rövidítésére”.

A ma használatban lévő rendszerek, mint amilyen a WAZE például mindenkinek ugyanazt az üzenetet küldi, akik egy adott területen, útszakaszon belül tartózkodnak. Ezzel szemben az okos út a szuperszámítógépnek és a mesterséges intelligenciát használó saját fejlesztésű algoritmusoknak köszönhetően „autóra szabja” a tanácsokat, utasításokat.

Képes lesz majd arra is a rendszer, hogy előre figyelmeztessen mindenkit, akik az érintett útszakaszon autóznak, hogy „igen nagy sebességgel közeledik felé egy sportkocsi. 25 másodperc múlva utoléri, de akkor a szélső sávban haladók miatt már nem tud majd egykönnyen szabad utat engedni neki, ezért, ha biztonságban akarja tudni magát, most soroljon ki a szélső sávba, utána majd visszatérhet”, magyarázza a Gépjárműtechnológia Tanszék vezetője mi mindenre jó a fejlesztésük.

A rendszer a jövőben lehetővé teszi egy baleset esetén a leállósáv ideiglenes megnyitását a forgalom előtt úgy, hogy ha ott valaki mégis megállásra kényszerül, azaz rendeltetésszerűen kénytelen használni azt a sávot, akkor azonnal le is zárják azt a forgalom elől. Feltéve, hogy az applikációt majd használják az autósok.

Emellett a rendszer segítségével a forgalom áramlása is kiegyensúlyozottabbá válik: a digitális ikermodell előre jelzi a torlódások kialakulását, így megelőzhetők lesznek a híres „fantomdugók” is. „Az okos út nemcsak a közlekedés folyamatosságát segíti, hanem a balesetek megelőzésével jelentős gazdasági előnyökkel is járhat. Az M0 legkritikusabb, déli szakaszán bekövetkező egyetlen közlekedési baleset által okozott kár a nap és az időszak függvényében elérheti az 50–70 millió forintot óránként. Ha a rendszer hetente csak egy balesetet képes megelőzni, az út felokosítása néhány hónap alatt megtérülhet” – mondta Szalay Zsolt. Persze van félnivalójuk a jövőtől a notórius szabálytalankodóknak, tolakodóknak is. A rendszer digitális ikreket generál, azaz amolyan egyfajta avatárt, amiben tényleg megtestesül minden, ami az úton történik. Valós idejű képe ez annak, hogy járművek éppen milyen sebességet haladnak, mekkora távolságot tartanak egymástól, és így tovább. A digitális iker bárhová továbbítható, még egy pihenőhelyen várakozó rendőrautóba is. Így a jövőben már nem civilnek látszó rendőrautók, vagy drónok „jelenthetik fel” a veszélyesen szabálytalankodókat, hanem maga az út!

Hasonló rendszerekkel a világ számos országában kísérleteznek. Pekingben például kijelöltek egy 609 négyzetkilométeres területet a magasan automatizált járművek tesztelésére, (összehasonlításul Budapest területe 525 négyzetkilométer), ahol már most 2500 robot taxi közlekedik és megszámlálhatatlan kamera, szenzor és más érzékelő figyeli a forgalmat. Mégis, amikor a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem képviselői ott jártak és bemutatták, mit tud, pontosabban mit fog tudni, ha kiépül a magyar okos út, mire képesek az ő fejlesztéseik, a kínaiak, ahogy dr. Szalay fogalmazott, elismerősen csettintettek. Majd napokon belül többen is érdeklődtek az együttműködési lehetőségekről.

Hogy miben különbözik az M1-M7 közös szakaszán az az egyetlen felokosított kilométer a világ összes többi okos útjától? Dr. Szalay Zsolt szerint három okból is világelső ez az út.

„Ilyen modern és ennyi szenzorral felszerelt út jelenleg nincs még egy a világon. Másfelől az itt használt detektorok is egyediek. Saját fejlesztésű eszközöket használunk, mondta Szalay Zsolt, a mesterséges intelligencia algoritmusát is magunk fejlesztettük, nem használtunk a piacon bárki számára megvásárolható eszközöket, internetről letölthető algoritmusokat. Harmadrészt pedig minden bizonnyal ez a világ jelenlegi leggyorsabb rendszere. Ma 70 milliszekundum alatt állít elő egy képet a digitális iker, és vannak ötleteink a rendszer gyorsítására. A kínaiaknál a leggyorsabb 200 milliszekundumot tud.

Szalay Zsolt szerint 10-15 éven belül már nemcsak az autópályák, hanem a felsőbbrendű utak is felokosíthatóvá válnak a szenzorok, az AI és a szuperszámítógépek alkalmazása által. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépjárműtechnológia Tanszék vezetője úgy számol: egy kilométer út bekerülési költsége egy százalékának megfelelő plusz költséggel okos útként épülhetne meg bármelyik magyar gyorsforgalmi út vagy autópálya. A technika és a tudás adott, a többi már csak szándék és pénz kérdése.

„Mindent tudunk, az utakról, az autókról, a közlekedésről”, szögezte le Szalay Zsolt. Az okos utak a forgalomszervezésben, a torlódások megelőzésében, a már kialakult dugók további növekedésének megakadályozásában, éppúgy kulcsszerepet játszanak a jövőben, mint a balesetmegelőzésben vagy éppen a szabályszegők azonosításában”.

F. Gy. A.