Már nem kell vizsgálni, hogy vezetőképes állapotban volt-e a sofőr?

Bár a közvélemény nem mindig elégedett a közlekedési ügyekben kiszabott ítéletekkel, sőt, az ittasan, több emberéletet követelő baleseteket okozókra kiszabott ítéleteket többnyire túlzottan enyhének tartják az emberek, mintha a hatóságok nem vennék komolyan a közlekedési bűncselekményeket. Jogos a kritika? – kérdeztünk dr. Czencz Zoltánt, a Pest Megyei Főügyészség ügyészét.

– A közvélekedés szerint olykor botrányosan enyhe ítéleteket szabnak ki a közlekedési bűncselekmények elkövetőivel szemben. Mintha bocsánatos bűn lenne részegen halálra gázolni néhány embert…

– Egyáltalán nem az. A jogalkalmazók, ahogy a rendőrség és az ügyészség, úgy a bíróság is komolyan veszik a közlekedési bűncselekményeket. Az ügyészségen például minden megyében van legalább egy közlekedési ügyekre specializálódott ügyész, vagy csoport – attól függően, hogy mekkora az adott megye területe és népessége. A nyomozást a megyeszékhelyi járásbíróság mellett működő ügyészség felügyeli, ők nyújtják be és több ügyben képviselik a vádat is. Persze a vádiratot minden esetben az elkövetés helye szerint illetékes járásbíróságnak nyújtják be. Ez a szisztéma garantálja, hogy a megyében egységes megítélés alá essenek a különböző közlekedési bűnügyek. Országosan a Legfőbb Ügyészség iránymutatásai és ellenőrzései garantálják az egységes ügyészi fellépést.

– Pest megye finoman szólva felülreprezentált a közlekedési bűncselekményekben, még úgy is, ha figyelembe vesszük, hogy egy nagy területű és népességű megyéről beszélünk.

– Ez igaz. Ez egyrészt a rendkívül nagy átmenő forgalom miatt van így, másrészt pedig azért, mert nálunk a metróbalesetek kivételével minden megtörténhet és általában meg is történik. A legtöbb országos főút és autópálya áthalad a megyén. Van több repülőterünk, jelentős Duna-szakaszunk és több nagy tavunk, amelyek nyaranta tömegeket vonzanak sportolni, pihenni. Nálunk elsősorban a gyorshajtók és az ittas vezetők adnak munkát a hatóságoknak.

– Van arra lehetőségük, hogy amennyiben hirtelen megnő a gyorshajtások száma, vagy épp kezdődik a pálinkafőzési szezon, már a vádirat megfogalmazásakor vastagabban fogjon a ceruzájuk?

– Azt a törvény határozza meg, hogy a különböző jogsértésekért milyen szankciókat indítványozhat az ügyész. A Legfőbb Ügyészség is folyamatosan monitorozza a gyakorlatot, a vádiratokat és a tárgyalási tevékenységünket egyaránt. Nem lehet ugyanazért a cselekményért az egyik megyében jóval szigorúbb büntetést indítványozni a vádlottra, mint a másikban. Más kérdés, hogy egy-egy bűncselekmény tömegessé válása nyomatékos súlyosító körülmény és a bíróságok is akként kezelik. Így, ha valahol az egyes bűncselekmények száma hirtelen megnövekszik, az viszonylag rövid időn belül hatással lesz az ítélkezési gyakorlatra.

– Ha a statisztikákat nézem, évek óta nem csökken jelentősen az ittas vezetők és az ittasan okozott balesetek száma. Nem lehet, hogy túl enyhék a büntetések?

– Egy külön tudomány a büntetéskiszabás. Több körülményt és tényezőt kell a bíróságnak (és nyilván az indítványt tevő ügyésznek is) mérlegelnie a döntés előtt. A konkrét eset összes körülményén túl a vádlott előéletét is figyelembe kell venni. Nevezetesen azt, hogy volt-e már büntetve korábban hasonló cselekményért. Ebben a műfajban, már ami az ittas vezetést illeti, sok a bűnismétlő. Persze esetről esetre súlyosbodik a kiszabott büntetés: először még csak pénzbüntetést kap az illető, majd nagyobb összegű pénzbüntetést. Ezt fokozatosan követi a felfüggesztett, majd végrehajtandó szabadságvesztés. Egyébként személyes tapasztalataim alapján azt magam is megerősíthetem, hogy sajnos nem csökkent az ittasan vezetők aránya – legalábbis itt, Pest megyében nem.

– Nem egy sofőrt ismerek magam is, akiről tudván tudni, hogy nem is egyszer elkapták már ittas vezetésért, mégis vígan vezet. Hogy lehetséges ez? Magyarországon nulla tolerancia van, elvileg tehát egy kortyot sem ihatna az, aki a volánhoz ül.

– A hatályos Btk. szerint az minősül ittas vezetőnek, akinek a szervezetében 0,50 gramm/liter véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb érték előidézésére alkalmas szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van. De! Alapesetben a törvény vétségnek minősíti és maximum két évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni az ittas vezetést, ha nem okoz a sofőr súlyos személyi sérüléssel járó balesetet. Azonban abban az esetben, ha az ittasan vezető súlyos sérülést okoz, már súlyosabb bűncselekményt, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. És így tovább. A sor végén, ha valaki ittasan vezetve kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz, arra akár már tíz évet is kiszabhat a bíróság.

– Értem, de Ön is mondta, hogy sok a visszaeső…

– Némi könnyebbséget jelent a közúton balesetet nem okozó ittas vezetők számára, akiknek csak annyi alkohol van a szervezetében, ami nem alkalmas a 0,50 gramm/liter véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter levegőalkohol-koncentráció előidézésére, hogy a cselekményüket közigazgatási eljárásban bírálják el.

– Ha nálunk egyáltalán nem szabadna inni annak, aki vezet, mi értelme költséges vizsgálatokba bonyolódni, hogy mennyit is ivott az a sofőr?

– Szerencsére már nem olyan költségesek a vizsgálatok. A mai modern légalkoholszint-mérőkkel már olcsón, gyorsan, de ami még ezeknél is fontosabb, igen nagy pontossággal meghatározhatjuk, hogy mennyi alkohol van a vezető szervezetében.

– Van, aki egy-két sörrel, sőt, akár felessel is talán még jobban is vezet, mintha nem ivott volna. Legalábbis sokan így gondolják.

– Nem számít. A törvény 2013 július elseje óta a már említett 0,50 gramm/liter véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter levegőalkohol-koncentrációhoz köt az ittasságot. Korábban azt kellett bizonyítani, hogy az ital hatására a sofőr nem volt vezetőképes állapotban. Ehhez viszont 0,8 gramm/liter véralkohol koncentráció mellett klinikai tünetekre is szükség volt, amit vagy sikerült találni és bizonyítékként a bíróság elé tárni, vagy nem. Ennek a gyakorlatnak vetett véget a jogalkotó azzal, hogy konkrét vér-, illetve légalkoholszinthez kötötte az ittasság definícióját. Sok olyan gyanúsítotti védekezésnek sikerült ezzel elejét venni, amelyek korábban akár a vádlott felmentését is eredményezhették, mert nem volt a kezünkben meggyőző ellenbizonyíték.

– Ismeri azt a viccet, hogy a baleset után az egyik sofőr odanyújtja a pálinkásüveget a másiknak: igyunk egyet a nagy ijedségre…

– Persze. Volt is rá példa, hogy valaki azzal próbált védekezni, hogy csak ő a baleset után ivott. Azt, hogy körülbelül mikor és mennyi alkoholt ivott valaki, a szakértők igen nagy pontossággal meg tudják állapítani. A ráivás, ha rendőrségi ellenőrzésen bukik meg valaki, szóba se kerülhet. Baleset esetén pedig a rendőrség automatikusan vizsgálja, hogy volt-e lehetősége a sofőrnek „ráinni”, van e a kocsiban ital, üres vagy félig telt üveg, és hasonlók.

– Egy rendőrségi felmérés szerint ma már minden tizedik ittas vezetőre jut egy bódult állapotban közlekedő sofőr.

– Kétségtelen, nő a bódult állapotban vezetők száma. Ám ami ennél is aggasztóbb, hogy az ő esetükben lényegesen nehezebb bizonyítani a törvénysértést. Az ittasság bizonyítására hosszú évek alatt kiérlelt módszerek, számos technikai eszköz és egy egyértelmű törvényi szabályozás segíti a munkánkat. A drogokkal azonban már a helyzet. Sok olyan kábító-, bódító szer van forgalomban, amelyeket előbb találjuk meg az ellenőrzésen tetten ért vagy balesetet szenvedett sofőr vérében, mint a tiltott drogok listáján. Nem beszélve arról, hogy a különböző kábítószereket nem lehet egyetlen eszközzel kimutatni, mint az alkoholt, aminek az esetében teljesen mindegy mit ivott az ember, az ellenőrzés ugyanúgy történik. A drogoknál, különösen a szintetikus szereknél, az úgynevezett dizájner drogoknál ez megvalósíthatatlan. Nagy szükségünk lenne ezen a téren a tudomány segítségére.

F.Gy. A.