Miért lesz az 50-ből 75?
- Elon Musk szerint a Tesla önvezető rendszerének halogatása életekbe kerül
- Az ETSC szerint épp a rendszer mostani formája sodorhat veszélybe életeket
- Nyolc uniós ország engedélyezte az FSD használatát, Magyarország még nem
Emberéleteket veszélyeztethet… Ezzel érvel a Tesla és az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (ETSC) is a Tesla önvezető rendszere körül kirobbant vitában. Ugyanarra hivatkoznak, mégsem ugyanazt mondják. De pontosan miről is vitázik a techóriás és Európa vezető közlekedésbiztonsági szervezete?
Az előzmények
A holland járműhatóság, az RDW április 10-én ideiglenes nemzeti jóváhagyást adott ki a Tesla FSD (Supervised) rendszerére. Ez az uniós szabályozás 39. cikke szerinti kivételes eljárás, amely a meglévő előírásokba nem illő új technológiákra való.
Uniós hatályt csak a tagállami szakértők bizottsága (TCMV) adhat neki, minősített többséggel: legalább 15, az EU népességének 65 százalékát adó ország támogatásával. Amíg ez nem születik meg, a tagállamok maguk döntenek.
Hollandia után Litvánia, Észtország, Dánia, Belgium, Szlovénia, Csehország, szeptember 29-én pedig Horvátország ismerte el az engedélyt.
Az ETSC ugyanaznap szólította fel az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy ne hagyják jóvá az FSD két sebességfunkcióját. Szerintük az egyik sérti a hatályos szabályokat, a másik a gyorshajtást tenné rendszerszintűvé. Európában a túlzott vagy a körülményekhez nem illő sebesség a halálos balesetek mintegy harmadában közrejátszik.
Mit kifogásol az ETSC?
Az első a „speed offset”: ezzel a sofőr állandó ráhagyást állíthat be, így az autó akár 50 százalékkal is túllépheti a rendszer által felismert sebességhatárt.
Az 50-es táblából így 75 lesz, a 30-as zónából pedig 45. Az ETSC szerint ezt az EU-ban kötelező ENSZ 171. számú előírás kifejezetten tiltja. A Tesla erre a funkcióra nem kért mentességet, vagyis szabályosnak tekintette.
A „contextual max speed” a környezet jelei, köztük a körülötte haladó autók tempója alapján emelheti a saját sebességhatárát. Az ETSC a funkciót ígéretesnek tartja, ha az útkialakításból és a burkolati jelekből dolgozik. A forgalom tempóját viszont nem fogadja el mércének: Európában a gyorshajtás általános, így a rendszer a szabályszegő autósokhoz igazíthatná a Tesla sebességét.
Mit mond a Tesla?
A cég az ETSC anyagára a Reuters megkeresésére nem reagált, álláspontja azonban ismert: az FSD 2-es szintű vezetéstámogató rendszer, a felelősség minden pillanatban a sofőré, aki a pedálokkal bármikor felülbírálhatja.
Szeptember 1-jén a Tesla nyilvánosságra hozta a holland engedély alapjául szolgáló bizonyítékok egy részét. Eszerint öt uniós országban, 102 millió kilométeren az FSD-vel haladó autók 4,1-szer ritkábban ütköztek, mint a kézzel vezetett Teslák. A cég szerint a rendszer az idő 98 százalékában a környező forgalom tempójával vagy lassabban halad.
A Tesla már 2025 végén jelezte: ahol indokolt volt, igazította a szoftvert az ENSZ-előírásokhoz, a további átírás viszont szerinte a biztonság rovására menne.
Az FSD a 12-es verzió óta nem kézzel írt szabályokat követ, hanem emberi vezetésről készült videókon tanul, a javításokat pedig szoftverfrissítésen keresztül kapják a járművek. Ez gyors finomhangolást tesz lehetővé, de azt is jelenti, hogy a jóváhagyott rendszer frissítésről frissítésre változik.
(A szerző megjegyzése: az emberi gyakorlat és a szabály nem mindig esik egybe. 2022-ben a Tesla az amerikai hatóság nyomására 54 ezer autóban kapcsolta ki azt a funkciót, amellyel az FSD a négyirányú STOP-os kereszteződésben megállás nélkül, lassan áthaladhatott, ha nem érzékelt más közlekedőt.)
Mit mutattak a tesztek?
A belga johanna.be júliusban három nap alatt mintegy 400 kilométert tett meg FSD-vel Brüsszel környékén. A rendszer a tesztelt 30-as szakaszok 55 százalékán túllépte a korlátot, ezeken átlagosan 44 km/órával haladt.
Gyakran felismerte a 30-as táblát, a sofőrnek mégis 50-et mutatott. Az ETSC jelzi: a teszt alatt egyik vitatott funkció sem volt bekapcsolva. A hiba tehát a táblaolvasásban volt.
Itthon a Tesla januártól a Váci úti Tesla Centerből indított bemutatóutakat: az érdeklődő az anyósülésen ült, a volánnál minisztériumi engedéllyel a cég munkatársa. A rendszer a magyar lámpákat és KRESZ-sajátosságokat még nem ismerte teljesen, egy tesztúton a fekvőrendőröket sem észlelte.
Hogyan tovább?
A bizottság október 6-án tárgyal, szavazás nincs napirenden. Svédország, Franciaország és Csehország is jelezte aggályait a sebességtúllépést lehetővé tevő funkciók miatt. Három kimenet látszik: feltételes uniós jóváhagyás; elutasítás, mellette országonkénti elismeréssel; vagy halasztás, amit az ETSC kér, amíg le nem zárul a vita a kéz nélküli vezetés autópályán kívüli engedhetőségéről.
A közös nevező szűkebb, mint a vita hangereje. Az ETSC nem az egész FSD-t, hanem két funkciót vitat. Egy európai szoftverváltozat ráhagyás nélkül, az utat és nem a szomszéd sávot olvasó tempóválasztással, elérhető kompromisszumnak tűnik. A belga mérés táblaolvasási hibáit azonban ez sem oldaná meg. Azokat a finomhangolásnak kell javítania, és ellenőrizni kell, hogy sikerült-e. Ott a kérdés már nem jogi, hanem mérnöki.
F. Gy. A.

