Miért módosította a kormány a muzeális autók minősítési rendszerét?

• Igazodni kellett a nemzetközi felújítási trendekhez és növelni kellett a jogbiztonságot.
• Nem elégséges az, ha idős egy autó, a műszaki és esztétikai állapotának is historikus járműhöz illőnek kell lennie.
• Átláthatóbb és rugalmasabb lesz, hogy miért és hogyan kapja meg egy jármű a hazai muzeális minősítést.

– Tiszta viszonyokat kellett teremteni, hogy senkinek, még csak kétsége se lehessen egy-egy muzeális jármű korát, származását és állapotát illetően. Emellett az is fontos volt, hogy ezeknek az autóknak a minősítési rendszere, nyilvántartása a hazai jogszabályokra épüljön és naprakész legyen – így indokolta Hatala József, a Magyar Autóklub elnöke a gépjárművek minősítési rendszerének küszöbön álló változásait.

Szeptember 8-án jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányrendelet módosítás – 382/2016. (XII. 2.) -, amellyel a Kormány a Magyar Autóklubot jelölte ki muzeális minősítő szervezetként.

2003 óta nem módosították érdemben a muzeális autók minősítési rendszerét, miközben az elmúlt közel két évtizedben jelentősen megváltozott a hazai és a nemzetközi környezet, és egyre nagyobb igény mutatkozott arra, hogy a hazai szabályozás és gyakorlat kövesse mind a nemzetközi környezetet, mind pedig a felújítási és restaurálási trendeket.

– A muzeális autók műkincsekhez, festményekhez, bélyegekhez hasonlíthatók a leginkább – mutatott rá Hatala József. – Vannak, akik évekig javítgatnak, csinosítgatnak egy-egy régi darabot, másoknak akár tucatnál is több darabból álló gyűjteményük van. Egy-egy öreg jármű értékét a kora mellett nagyban befolyásolja, hogy milyen állapotban van, milyen típus, és hogy a maga korában hány darab készült belőle. Minél kevesebb, annál értékesebbek a még fellelhető példányok, főleg, ha még működőképesek is. Emellett az is árnövelő tényező lehet például, ha a járművet egykor egy híresség használta.

Minél kevesebb lelhető fel egy-egy régi autóból, példányai annál értékesebbek. Ahogy egy festmény vagy szobor, a muzeális autók is használhatók például hitelek fedezetéül, biztosítékként. Ez egy plusz indok arra, mutatott rá Hatala József, miért fontos, hogy ezen járművek minősítése, koruk és eredetiségük meghatározása megkérdőjelezhetetlen legyen.

Akik csak gyönyörködni szoktak a régi autókban, hajlamosak szinonimaként használni a „régi autókra” az oldtimer, a muzeális vagy éppen a veterán szavakat, noha ezek más és mást jelentenek. A hatályos szabályok szerint a muzeális jellegű járműveket a gyártási éve alapján sorolták be a különböző kategóriákba. Ezen is változtatott az 511/2017. kormányrendelet módosítása, mely eredeti és felújított kategóriákat definiál. A jogalkotó 2022. január elsejétől lehetővé teszi, hogy ha igazolható a gép gyártási hónapja, akkor már a 361. hónapban is minősítésre szállítható.

Egyik kategória esetén sem elegendő azonban, hogy az autó kellőképpen öreg legyen. Fontos az is, hogy az egyes részegységei, alkatrészei is eredetiek, gyártási időszakának megfelelőek legyenek. A rendelet módosítás egyértelmű kizáró okokat is megfogalmaz: „nem minősíthető muzeális jellegűnek a jármű, amennyiben lényegesen módosításra került, azaz a jármű fő egységei – beleértve a hajtómotort, alvázat (motorkerékpár vázat, önhordó karosszériát), nyomatékváltót, kormányberendezést, első felfüggesztést, hátsó felfüggesztést, karosszériát – úgy kerültek megváltoztatásra, hogy a javítás során nem követték a járműegyed eredeti állapotával megegyező méreteket és anyagtípusokat”. Amennyiben egy régi autót így állítanak össze és nem eredeti vagy eredetivel megegyező alkatrészekből, akkor az már nem lesz antik vagy veterán autó, legfeljebb egy átalakított idős jármű, aminek az értéke jóval kisebb lehet egy teljes egészében eredeti alkatrészekkel felújított járműének.

– Az autógyűjtők, azaz az antik- és veteránautó-tulajdonosok árgus szemekkel figyelik egymást és egymás autóit, ezért nehezen elképzelhető, hogy bárki is tartósan vissza tudjon élni egy replikával. De nem is elképzelhetetlen – jegyezte meg a Magyar Autóklub elnöke. Hozzátette: – Olykor hallani szóbeszédeket, hogy „ennek vagy annak az autója csak nagy-nagy jóindulattal kaphatta meg a minősítését – és akkor most finoman fogalmaztam. Senkinek nem jó az efféle szóbeszéd.

Magyarországon mostanáig egy – négy szervezet által delegált tagokból álló – bizottság volt jogosult igazolni, hogy egy „régi jármű” antik avagy veterán-e, illetve, hogy a muzeális járművek mely kategóriájába sorolandó. Ezen a gyakorlaton változtatott a fentebb hivatkozott kormányrendelet.

Eszerint, a kormány a Magyar Autóklubot ruházta fel muzeális minősítő szervezet jogaival és kötelezettségeivel. Ez azt is jelenti, hogy a Magyar Autóklub nem természetes személyként viseli a felelősséget a minősítések megszervezéséért, a jogi szabályok, szabályzat betartásáért és betartatásáért. Ehhez a rendelet a jogokat is megadja.

A Magyar Autóklub jogosult lesz a muzeális jellegű jármű forgalomba helyezés előtti és időszakos műszaki vizsgálatára. Ez azt is jelenti, hogy a minősítéssel egy időben és egy helyen zajlik majd le a műszaki vizsga, a Klub vizsgáló állomásán, azaz egy időben és helyben készülnek majd el a muzeális igazolások és a Műszaki Adatlapok. Ezzel időt és adminisztrációt spórol a rendszer az érintett autótulajdonosoknak, melyet nagyon vártak már a tulajdonosok.

Hatala József szerint egyértelműbb és ilyetén átláthatóbb lesz a muzeális járművek minősítése. Azt, hogy milyen módon, milyen eljárással és milyen eszközökkel hogyan kell megállapítani, hogy a vizsgált autó és annak alkatrészei eredetinek tekinthetők-e vagy sem egy külön minősítő szabályzat határozza majd meg, amit a Közlekedéstudományi Intézet (KTI) készít el a Magyar Autóklub, a Közlekedési Múzeum és a MAVAMSZ véleményének figyelembevételével. Utóbbi két szervezet közreműködőkként támogatja a minősítési rendszer kialakításában és működtetésében az Autóklubot.

A hamarosan megjelenő szabályzat részletezi és pontosítja a kormányrendeletben előírt feladatokat, és, hogy kinek mi a felelőssége az eljárás során. A szabályzatot a közlekedésért felelős miniszter hagyja majd jóvá, biztosítva ezzel a szabályzatalkotás és a minősítés végrehajtás függetlenségét és ellenőrizhetőségét.

Újdonság, hogy a jövőben egy úgynevezett a típusleírásban rögzítik a minősített járművek eredeti állapotára vonatkozó műszaki adatokat. A tervek szerint a típusleírásokat majd a későbbiekben feltöltik a minősítő szervezet honlapjára, de továbbra is adott marad a lehetőség a korábbi gyakorlat szerinti műszaki dokumentáció bemutatására.

Egzakt definíciót kaptak a kizárási okok, miszerint a muzeális minősítő vizsgálat keretében nem minősíthető muzeális jellegűnek a jármű, amennyiben lényegesen módosításra került. A mérlegelés részletes technikai és adminisztratív szabályait a minősítő szabályzat fogja leírni.

A muzeális minősítő szervezetet (MAK) a közlekedési hatóság a KTI közreműködésével ellenőrzi majd.

A minősített jármű – korából és gyártási időszakára jellemző technikai megoldásokból fakadóan – mentesülhet egyes műszaki feltételek teljesítése alól, de ezeket a mentesítéseket dokumentálják majd a minősítés és a műszaki vizsga során.

A már minősített muzeális járművek korábban megszerzett muzeális igazolása nem veszti érvényét a minősítési rendszer átalakulása miatt. Emellett marad az a követelmény is, hogy a muzeális autóknak is teljesíteniük kell a biztonságos forgalomban való részvételhez minden gépjárműre előírt követelményt, különös tekintettel a fék- és kormánymű állapotára és működési megbízhatóságára.

A kormányrendelethez kapcsolódó minden részletszabályt a későbbiekben a honlapján teszi közzé a Magyar Autóklub.

F.Gy.A.

A szabályozás változásáról és a muzeális járművek minősítéséről további információk itt és itt találhatók.