Miért veszélyes…? Közlekedésbiztonsági kisokos – 2. rész
Ezért ne lépd túl a megengedett sebességet!
A sebességtúllépésről köztudott, hogy a közúti balesetek és tragédiák első számú oka, ezáltal gyorshajtás „a közutak legfőbb gyilkosa” Európában. Napjainkban átlagosan minden negyedik közlekedési haláleset a gyorshajtással függ össze, így annak visszaszorítása által évente mintegy ötezer ember életét lehetne megmenteni az Európai Unióban.
A gyorshajtás Magyarországon is a legelterjedtebb szabálysértés és a legfőbb baleseti ok, melynek elsődleges szerepe van a halálos, illetve a súlyos sérülések kialakulásában, ezért az ellene való fellépés megkülönböztetett figyelmet élvez a hazai közlekedésbiztonsági programokban, a preventív kommunikációban, valamint a rendőri ellenőrzésekben egyaránt.
Különbséget kell tenni a relatív és abszolút gyorshajtás között. A relatív gyorshajtást az követi el, aki nem lépi ugyan túl a megengedett sebességet, de nem a közlekedési viszonyoknak (út-, időjárási-, látási-, forgalmi viszonyoknak) megfelelően választja meg járműve haladási sebességét. Ezzel szemben az abszolút gyorshajtás a megengedett, illetve az adott útvonalra meghatározott sebesség tényleges túllépését jelenti. A megengedett sebességre vonatkozó hatályos előírásokat a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975 (II.5.) KPM-BM együttes rendelet (közismert néven: KRESZ) 26. §-a tartalmazza.
A sebességtúllépés sajnálatos módon egyike a társadalom tagjai által leginkább elfogadott közlekedési szabálysértéseknek. Ez a tény azt jelzi, hogy a járművezetők jelentős része egyáltalán nincs tisztában azzal, hogy a gyorshajtás milyen valós következmények, megdöbbentő tragédiák okozója lehet.
A megengedett legnagyobb sebesség növelése fokozott közlekedésbiztonsági kockázattal jár. A közhiedelemtől eltérően már kisebb mértékű sebességtúllépés is hatványozottan növeli a közúti balesetek és tragédiák bekövetkezésének kockázatát. A haladási sebesség viszonylag csekély mértékű, 10 %-os növelése esetén kb. 25%-kal nő súlyos, és mintegy 45 %-kal a halálos sérülések létrejöttének kockázata. A 20 %-os sebességnövelés a személyi sérülés lehetőségét már 40 %-kal, míg a tragédiák bekövetkezésének kockázatát 100 %-ot meghaladó mértékben, azaz több mint ötszörösére növeli. A folyamatnak ugyanakkor az ellentéte is igaz, mert például a sebesség 10 %-os mérséklése esetén több mint 30 %-kal csökken a halálos sérülések kialakulásának a valószínűsége.
A haladási sebesség növelése együtt jár a féktávolság jelentős mértékű növekedésével. Amíg egy 40 km/h-val haladó, megfelelő műszaki állapotú személygépkocsi féktávolsága 26-30 méter között van, addig 60 km/h sebesség esetén a féktávolság 45-54 méterre nő (ami az úttestre lelépő gyalogos esetén a baleset elkerülhetősége szempontjából meghatározó lehet).
A sebesség növelésének további következménye, hogy baleset bekövetkezésekor az ütközési, illetve elütési sebesség is nagyobb lesz, ami a személyi sérülések súlyossági fokának aránytalan mértékű megnövekedését, valamint a túlélési esély radikális csökkenését eredményezi.
A sebességtúllépés tehát átlag feletti kockázatot jelent a közúti közlekedés biztonságára, valamint a személyi sérülések és közúti halálozások alakulására, ezért minden járművezető számára fontos, hogy megtartsa a megengedett sebességet, továbbá a haladási sebesség megválasztásakor igazodjon a forgalmi, időjárási, látási és útviszonyokhoz.
G.I.
