Talicska kontra InterCity

• Rossz helyen próbálta áttolni a talicskát a síneken, 96 óra közmunkára ítélte a bíróság.
• Nem a mozdonyban keletkezett kár az érdekes, hanem a vonaton ülők biztonsága.
• Évente százmilliós kára van a MÁV-nak a közúton közlekedők okozta balesetekből.

Nyilvánvaló, hogy ki húzta a rövidebbet azon májusi délutánon, amikor a pécsi InterCity a város határában összeütközött egy talicskával. Pontosan az történt, mint amikor egy kerékpár, autó vagy akár egy kamion reked a síneken. A vonat mindent vitt. Azonban ezzel a történet nem ért véget.

Az eset május 28-án történt délután negyed ötkor Pécs külterületén, a 40-es számú vasútvonalon. A talicska gazdája – ahogy jogerős ítéletében a bíróság fogalmazott – kellő körültekintés nélkül próbált meg átjutni a vasúti pálya túloldalára. Ezért nem vette észre, hogy mivel nem egy közút-vasút átjáróról van szó, a sínek talapzata sem túl egyenletes, emiatt pedig akadályba ütközhet az átkelés.

Figyelmetlenségének köszönhetően a lehető legalkalmatlanabb helyek egyikén próbált meg a talicskával átjutni a vasúti pálya túloldalára. Eközben a talicska kereke beszorult a sín talapzatába. Se előre, se hátra nem tudta mozdítani a gazdája. A pécsi InterCity eközben már csak kevesebb, mint két percnyire volt és közel 120-as tempóval közeledett a talicskája felé.

A Pécsi Járásbíróság ítélete szerint a talicska gazdája az utolsó pillanatig küzdött a talicskáját foglyul ejtő erőkkel. Éppen csak el tudott ugrani a 114 kilométer/órás sebességgel közeledő vonat elől, ami aztán a másodperc törtrésze alatt kirepítette a sínek közül a talicskáját.

Személyi sérülés nem történt, és a talicskán kívül más javakban sem keletkezett komoly anyagi kár, ám a történtek jogi értelemben súlyos vétségnek számítanak. Ezért marasztalta el a Pécsi Járásbíróság a közelmúltban a talicskás embert. Előkészítő ülésen 96 óra „fizikai jellegű közmunkára” ítélték őt a közlekedésbiztonság gondatlan veszélyeztetéséért.

Az előkészületi ülésén meghozott ítélet indoklásából kitűnik, a bíróság nem a talicska, de még csak nem is a vasúti szerelvényben keletkezett anyagi károkért marasztalta el a férfit. Azért kell 96 óra fizikai jellegű közmunkát végeznie, mert azzal, hogy nem a kijelölt helyen próbált meg átkelni a talicskájával a vasúti pályán, és hirtelen és intenzív fékezésre kényszerítette a szerelvény vezetőjét, veszélyeztette az InterCity utasainak az életét, testi épségét.

Az ítéletet az ügyészség és a vádlott is elfogadta, így az jogerős.

Az elmúlt években jellemzően ötven és száz között mozgott az út-vasút kereszteződésekben történt balesetek száma, ide értve azokat az eseteket is, amikor valaki kerékpárral, traktorral vagy más haszongépjárművel nem a kijelölt átkelőn próbált meg áthaladni a vasút pályán. De az elmúlt tíz évben nem történt olyan baleset vasúti átjáróban, amiért a vasút munkatársai voltak felelősek.

Mind a halálos vagy súlyos sérüléssel végződő, mint a „csak” anyagi káros balesetek a vasúti síneken átkelő gyalogosok, áthajtó kerékpárosok, motorosok vagy autóvezetők hibájából, felelőtlenségéből következtek be. Többnyire azért, mert a közúton közlekedők rosszul mérték fel a közeledő vonat távolságát, és amolyan „még simán átérünk előtte” alapon ráhajtottak a sínekre, de át már nem értek a túloldalra.

Tipikus baleseti ok még az út-vasút kereszteződésekben a piroson áthajtás is. Sokan úgy gondolják, ha nem látják-hallják a közeledő vonatot, akkor biztos van még annyi idejük, hogy biztonságosan áthajtsanak az átjárón. Emellett már a vasút is gázolt el olyan fiatalt, aki annyira belefeledkezett a telefonjába, hogy a nagy sebességgel érkező szerelvény elé gyalogolt.

A vasúttársaságnak évente százmilliós kárt okoznak az efféle balesetek, ami részben az ütközésben  megrongálódott mozdonyok és vasúti kocsik javításából, részben pedig a késésekkel összefüggő többlet kiadásaikból tevődik össze. Nem véletlen, hogy mint lapunk is beszámolt róla, a MÁV, illetve a vasúti társasági biztosítója újabban a büntetőeljárás lezárultával beperli a baleset felelőseit, ha felszólításukra önként nem térítik meg a kárát.

Nem egy fotó, videó jelenik meg ugyanakkor a világhálón, amin az látszik, hogy miközben még a sorompót nem engedték le és a lámpa is fehéren villog, vonat halad át a vasúti átjárón. Autós szemmel bármennyire is bosszantó, ilyenkor is a közúton közlekedőket terhelné a felelősség, ha ráhajtanának a sínekre és ezzel balesetet okoznának. A KRESZ e tekintetben lehet, hogy MÁV-barát, de egyértelmű.

A fehér fény nem a közúti zöld jelzés vasúti megfelelője. A villogó fehér fény csak azt jelenti, hogy a fénysorompó működik, és hogy kellő körültekintéssel át lehet hajtani a kereszteződésen. Még egyszerűbben fogalmazva: nagy valószínűséggel nem jön a vonat, de ez nem biztos!

Nem véletlen írja elő a KRESZ, hogy a vasúti átjárót kellő körültekintéssel kell megközelíteni! Tilos áthajtani, ha a lámpa piros jelzést ad és/vagy a sorompókat leengedték. De akkor sem szabad körültekintés nélkül áthajtani az út-vasút kereszteződésen, ha a lámpa fehér fénnyel világít, villog. Az ugyanis nem azt jelzi, hogy szabad az út, mint a közúti forgalomban a lámpa zöld jelzése, csupán azt, hogy a fénysorompó működik, tehát elvileg nem jön éppen a vonat.

Ezért kell lassítani, ezért tilos előzni az átjáróban – és így tovább. Egy több száz tonnás vasúti szerelvény fékútja közelíthet az egy kilométerhez. Ráadásul a mozdonyvezetőnek nincs lehetősége kicsit jobbra vagy kicsit balra húzódni, hogy elkerülje az ütközést. Ami a síneken elé kerül, azt a vonat elviszi, legyen az talicska vagy kamion. Ezért kell a közúton közlekedőknek meggyőződni a lámpa jelzésétől függetlenül is, hogy tényleg nem jön a vonat?! És részben ezért kell mindig a kijelölt átkelőhelyen átkelni a vasúti pálya túloldalára, részben pedig azért, mert fenn- vagy elakadhat a közúti használatra tervezett jármű… De még a talicska is.

F.Gy.A.