Tavaly egyetlen embert halt meg közlekedési balesetben…

• Mentsünk meg 600 életet! – Kampány és összefogás a közlekedési balesetekben elhunytak számának csökkentésére.
• Mi az oka annak, hogy Bécsben harmadannyian halnak meg évente az utakon balesetben, mint Budapesten
• Egy felmérés szerint az emberek úgy vélik az agresszió, a figyelmetlenség, a tolerancia és az előzékenység hiánya miatt olyan a közlekedési morál, amilyen.
• Még hármast sem kapott a közlekedésbiztonság az internetes kérdőívet kitöltőktől, a közlekedési kultúra pedig még annyit sem

Kép: ktenet.hu

Még hármast sem kapott a közlekedésbiztonság az internetes kérdőívet kitöltőktől, a közlekedési kultúra pedig még annyit sem

Tavaly egyetlen ember halt meg csupán közlekedési balesetben – Norvégia fővárosában, Osloban. A finn fővárosban, Helsinkiben már háromszor annyian, a szomszédos Bécsben 18-an, Budapesten 51-en.

Az adatokat Révész Máriusz, aktív Magyarországért felelős kormánybiztos ismertette a minap a Közlekedéstudományi Egyesülettel közösen meghirdetett „Mentsünk meg 600 életet!” kampány sajtótájékoztatóján.

Révész Máriusz emlékeztetett: 2012-ig folyamatosan csökkent a közúti halálos balesetekben elhunytak száma Magyarországban, ám az elmúlt nyolc évben a számuk stagnált. Évről évre 600-640 között van azoknak a száma, akik közlekedési balesetben vesztik életüket. Vegyesen vannak az áldozatok között fiatalok, középkorúak és idősek. Sokan veszítik életüket vétlen közlekedőként mások hibájából vagy éppen felelőtlenségéből.

Magyarországon az egymillió lakosra vetített baleseti (halálos) áldozatok száma 62-64 között mozog, miközben az Európai Unó átlaga 49-50, a közlekedésbiztonsági szempontból legjobb országoké pedig 30 alatt van.

„Ha csak az uniós átlagra sikerül leszorítani a balesetekben elhunytak számát, évente 100-150 életet menthetnénk meg. Ha sikerülne elérni a legjobbak mai szintét, akár 300-at is”, mondta Révész Máriusz, hozzátéve, hogy a végső cél, hogy egyáltalán senki ne halljon meg közlekedési balesetben Magyarországon.

A kormánybiztos szerint az reális célnak tűnik, hogy tíz év alatt érjük el az e téren napjainkban legjobban teljesítő országok mai szintjét. De már ehhez is jelentős szemléletváltásra, és persze sok más intézkedésre van szükség. De a leginkább arra, hogy az emberek ne vegyék közönyösen tudomásul, hogy annyi halálos baleset történik az utakon, amennyi.

„Nem természetes dolog az, hogy Budapesten évente több mint félszázan halnak meg az utakon, miközben Bécsben, harmadannyian, Helsinkiben pedig csak hárman” fogalmazott Révész Máriusz, aki szerint mindenkinek megvan a maga tennivalója annak érdekében, hogy kevesebb baleset történjen a magyar utakon.

Révész Máriusz bejelentette, hogy KRESZ-módosító csomagot készítettek civil szervezetek bevonásával, amit lehet, hogy még az év végén, lehet, hogy csak jövőre elfogadhat a kormány, majd társadalmi vita után érvénybe is léphetnek az új, a védtelenebb közlekedőket védő szabályok.

„Nem szabad megfeledkeznünk azonban arról – mondta Révész Máriusz –, hogy már ma is védi őket a KRESZ, például a gyalogosokat a zebrán, mégis közel ezer gyalogosgázolás történt tavaly a kijelölt gyalogátkelőhelyeken”. Ezért szerinte nemcsak új szabályokra, és azok szigorú betartására, betartatására van szükség, hanem alapvető szemléletváltásra is

A kormánybiztos felhívta a figyelmet, hogy Bécs utcáinak 70 százalékán 30 km/h sebességkorlátozás van érvényben, ennek ellenére, aki Bécsben autózik, annak mégsem támad az az érzése, hogy  mintha állna a város. Épp ellenkezőleg: azt látja, hogy jól megszervezték a közlekedést, és lehet haladni. A budapestinél kisebb sebesség pedig valószínűsíthetően ok-okozati összefüggésben van azzal, hogy Bécsben harmadannyian halnak meg közlekedési balesetben, mint Budapesten.

„Megdöbbentett egy mexikói fiatalember válasza, amikor megkérdeztem tőle,  mi a különbség a budapesti és a mexikói közlekedés között. Azt felelte: Magyaroszágon sokkal gyorsabban közlekednek a városokban, mint nálunk”.

A szemlélet és a közlekedési magatartás megváltoztatásának fontosságáról beszélt Kiss Csaba, a Közlekedéstudományi Egyesület (KTE) Közlekedésbiztonsági tagozatának tagja is. Egy a KTE által októberben 1700 fő internetes megkérdezésével készült felmérésre hivatkozva elmondta: a kérdőívüket kiöltők 2,54-re értékelték a hazai közlekedéskultúrát. (Pontozni egytől ötig lehetett.) Ez Kiss értékelése szerint azt jelenti, hogy a többség rossznak tartja azt. Nem sokkal kapott jobb osztályzatot (2,9-et) a közlekedés biztonsága sem.

A felmérés szerint a többség úgy véli, az agresszió, a stressz, valamint az okozza a legtöbb konfliktus és vélhetően balesetet is, hogy a közlekedők nem figyelnek sem arra, hogy ők hogyan közlekednek, sem másokra. Nyomokban is alig létezik a figyelmesség, az előzékenység, az udvariasság az utakon.

Kiss Csaba szerint a három T, azaz a Tudatosság, a Türelem és a Tolerancia gyakorlására lenne szükség az utakon ahhoz, hogy javuljon a közlekedésbiztonság, azaz, hogy a balesetek számának alakulását tekintve utolérjük a ma a legjobbaknak tartott országokat, de legalább elérjük az Európai uniós átlagot.

„Fogadja meg mindenki reggel, amikor munkába, iskolába vagy csak a dolgára indul, hogy »ma legalább egyszer előzékeny lesz«, lemond az elsőbbségéről, ha megteheti, beenged maga elé valakit, aki sávot akar váltani és így tovább”, kérte Kiss. Szerinte már ezzel is fontos lépés lenne a halálos baleset mentes Magyarország felé.

Arra, hogy milyen is a kulturált közlekedés Kiss elmondott egy esetet, aminek Londonban volt a tanúja. Egy angol rendőrségi autóval vitték egyik találkozóról a másikra. Útközben feltűnt neki, hogy a járőrkocsit vezető rendőr minden piros lámpánál parkoló állásba teszi a kocsi automata sebességváltóját.

„Megkérdeztem, miért kapcsolgatja a váltót, amikor elég lenne lenyomva tartani a féket – mesélte Kiss. – Mire a kolléga magától értetődő természetességgel közölte: lehetséges, hogy a mögöttem lévő autó vezetőjét esetleg zavarja a féklámpa erős vörös fénye.”

A „Mentsünk meg 600 életet!” kampány keretében a KTE nemcsak arra kíváncsi, hogy milyennek tartják az emberek az ország közlekedésbiztonságát, hanem arra is, hogy szerintük mit kellene tenni a javítása érdekében. Épp ezért pályázatot írtak ki, amelyre január 15-ig várják az ötleteket, javaslatokat. Okos órát, fedélzeti kamerát és hasonlókat kapnak a legjobb pályaművek készítői.

F.Gy.A.