Vezetés közben dohányozni tilos?

• Már a 90-es években is felmerült, hogy a vezetés közbeni dohányzás összeegyeztethetetlen a biztonságos járművezetéssel.
• A dohányzás nem csak a sofőr egyik kezét foglalja le, hanem a figyelmét is elvonhatja a közlekedéstől, míg a leeső cigaretta vagy forró hamu pánikreakciót idézhet elő.
• Legutóbb Olaszországban merült fel a vezetés közbeni dohányzás tilalmának elrendelése a személygépkocsi vezetők részére, de hosszas vita után a kérdéskör nem ment át a jogalkotás megfelelő szintjein.
• A gyermekek egészségének védelme érdekében ugyanakkor számos európai, és kontinensünkön kívüli ország tiltja az autóban való dohányzást, ha abban gyermek (illetve egy országban: terhes nő) utazik.
• Hazánkban a KRESZ konkrétan nem tiltja meg a járművezetőknek a menet közbeni dohányzást, ugyanakkor, ha emiatt veszélyhelyzet vagy más jogsértés alakul ki, akkor a sofőr felelősségre vonható.

A személyi sérüléses közúti balesetek jelentős része a járművezető figyelmetlenségére, illetve a figyelmet elvonó valamilyen aktív magatartására vezethető vissza. Számos olyan cselekvés létezik, mely hosszabb-rövidebb ideig elvonhatja a sofőr figyelmét, a telefonálástól kezdve a rádió vagy a GPS készülék beállításáig.  Honlapunkon korábban már foglalkoztunk azzal, hogy a legtöbb európai országban a vezetés közbeni étkezést is a közlekedésbiztonsági kockázatok között említik, sőt, Németországban már jogszabály (StVO) rendelkezik arról, hogy jármű vezetése közben étkezni tilos, és a szabály megszegőjével szemben pénzbírságot szabnak ki. Az előzőekre tekintettel joggal merülhet fel a kérdés: vajon mi a helyzet a dohányzással?

Tény, hogy a dohányzók nagy többsége a gépkocsijában is rágyújt, különösen azok, akiknél a rendszeres dohányzás fizikai és lelki függőséget idézett elő. Persze olyanok is akadnak, akiket zavar, hogy a viszonylag szűkös utastér kárpitozása és egyéb anyagai magukba szívják a kesernyés füstszagot, amit hosszú évek alatt sem lehet kiszellőztetni, és ezért inkább nem gyújtanak rá, de a többség nem így van ezzel. Vannak, akik szenvedélyből, megszokásból, míg mások feszültségoldóként, a felgyülemlett stressz levezetése miatt dohányoznak (bár több vizsgálat igazolta, hogy a nikotin inkább éppen ennek az ellenkezőjét okozza, és a kedvező hatás legfeljebb ideiglenes lehet), de olyanok is akadnak, akik azért nyúlnak a cigarettához, mert így jobban telik az idő, és az utazás – valamint a köztes várakozás – túl hosszú.

Külföldi szakértők már évtizedekkel ezelőtt felvetették, hogy a dohányzás ugyanúgy elvonhatja a sofőr figyelmét, mint más, vezetéstől idegen magatartások. Amellett, hogy a dohányzás a járművezető egyik kezét lefoglalja, és ez már önmagában sem lebecsülendő veszélyforrás, a cigaretta – továbbá az e-cigaretta, illetve más nikotin tartalmú termék – keresése, dobozból való kivétele, meggyújtása, a hamunak a hamutartóba való helyezése esetén a járművezető figyelme sokszor nem az úttestre, a forgalmi szituációkra és azok megfelelő kezelésére összpontosul. És akkor még nem tettünk említést a figyelemelvonás „minősített” esetéről, amikor az öngyújtó, a cigaretta vagy a forró hamu a sofőr ölébe, az ülésre vagy a padlóra kerül, ami pánikreakcióhoz vezethet! És ugyancsak a kockázatok sorában említik, hogy a terjedő sűrű dohányfüst elvonhatja a sofőr figyelmét, illetve zavarhatja őt a megfelelő kilátásban.

A baleseti tapasztalatok alapján már a 90-es évek második felében is megjelentek olyan hírek és szakmai állásfoglalások, melyek a dohányzás és a biztonságos járművezetés összeférhetetlenségéről szóltak, továbbá meg is fogalmazódott, hogy vezetés közben a dohányzást meg kellene tiltani.

Másfél éve Olaszországból érkeztek hasonló hírek, ahol közlekedésbiztonsági szakértők és jogászok hosszasan vitáztak arról, hogy bevezetésre kerüljön-e a dohányzás tilalma gépkocsi vezetése közben. Az elképzelések szerint a tilalom kizárólag személygépkocsik vezetőre (saját, és nem céges gépkocsival közlekedőkre) vonatkozott volna. A dohányzási tilalmat a szakértők szerint a közúti közlekedésbiztonság javulása mellett egészség-, valamint környezetvédelmi szempontok is indokolják.

A jogászok jelentős része nem vitatta ezeket az előnyöket. Ugyanakkor többen gondolták úgy, hogy a javaslat az egyén szabadságát és az önálló döntés meghozatalához való jogát erősen korlátozza. A javaslat ellenzői arra is rámutattak, hogy közlekedésbiztonsági szempontból nem csak a dohányzás által okozott esetleges hátrányokat, hanem annak előnyeit is figyelembe kell venni. A dohányzás ugyanis általában kedvezően hat az idegrendszerre, nyugodtabbá, kiegyensúlyozottabbá teszi a járművezetőt, és ez kedvezően hat a járművezetői stílusra, csökkentve a közlekedési kockázatokat.

Ismereteink szerint a közlekedésbiztonsági szempontokat előtérbe helyező javaslat nem ment át a jogalkotás megfelelő szintjein, ami nem jelenti azt, hogy Olaszországban korlátlanul lehet dohányozni az autóban. A gépkocsiban utazó gyermekek egészségvédelmével ugyanis az olasz jogszabályok már eddig is kiemelten foglalkoztak, és hatályos előírás, hogy nem lehet dohányozni gépkocsiban (saját tulajdonúban sem), ha abban terhes nő vagy 12 év alatti gyermek tartózkodik.

Ehhez hasonló szabályozást több ország gyakorlatában is találunk, bár abban az olaszok egyedülállók, hogy náluk a tilalom a terhes nők utazására is kiterjed. 2015 óta Franciaországban sem szabad autóban dohányozni akkor, ha abban 12 éves vagy fiatalabb gyermek utazik. Görögországban ugyancsak 12 év, Kanada és Ausztrália számos tartományában, valamint Cipruson 16 év, Ausztriában és az Egyesült Királyságban pedig 18 év a korhatár. Hollandia és Finnország jelenleg vizsgálja hasonló szabályozás bevezetését. Az alkalmazott szankció szinte mindenhol a pénzbírság, mely összege jelentős eltéréseket mutat: az Egyesült Királyságban például kb. 70 euró, míg Görögországban ennek több mint a hússzorosa, azaz 1 500 euró (sőt, tömegközlekedési eszközön akár 3 000 euró is lehet).  A nyitott állapotban közlekedő kabriók általában mentesek a tilalom alól.

Végezetül röviden a magyarországi helyzetről. Hazánkban a KRESZ önmagában nem tiltja a vezetés közbeni dohányzást. Ugyanakkor közlekedési szabályszegés miatt vonható felelősségre a sofőr akkor, ha dohányzásával összefüggésben olyan helyzetet idéz elő, mellyel másokat közlekedésükben zavar, akadályoz, illetve veszélyhelyzetet vagy balesetet okoz. Ennek jogalapja a KRESZ 3 § (1) bekezdés c/pontja, mely szerint: „Aki a közúti közlekedésben részt vesz, köteles…úgy közlekedni, hogy a személy-és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat a közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon és ne zavarjon.”

G.I.