Vigyázz akkor is, ha süt a nap! – II. rész

  • A napszemüveg nem divatcikk, hanem egy hosszútávra szóló befektetés, amit óvni kell.
  • Hogyan válasszunk napszemüveget a vezetéshez, és mire figyeljenek a szemüvegesek?
  • Dioptriás napszemüveg vagy kontaktlencse és napszemüveg használata a megoldás?

Az előző részben érintőlegesen foglalkoztunk már azzal, hogy nyáron biztonságosabbá teszi a járművezetést a napszemüveg viselése. Anyaggyűjtés közben többen nyomatékosan felhívták azonban a figyelmemet arra, hogy „ez az állítás csak akkor igaz, ha megfelelő, azaz jó minőségű napszemüveget visel a sofőr”. Megkérdeztünk hát egy látásvizsgálattal is foglalkozó szakembert, egy optometrista optikust, milyen a „megfelelő napszemüveg”, egy laikus mi alapján állapíthatja meg, hogy melyik a jó minőségű és melyik kevésbé az.

Stockinger György optometrista optikus elöljáróban leszögezte, hogy amikor autóvezetéshez választ valaki napszemüveget, semmiképpen se az legyen az első számú szempont, hogy éppen mit diktál a divat. A sofőr napszemüvege ugyanis bizonyos értelemben munkaeszköz, még ha általában nem is úgy tekintünk rá. Ennek megfelelően kell kiválasztani a megfelelőt.

Többféle napszemüveg kapható a piacon. Klasszikus és dioptriás, utóbbit a látáskorrekcióra szorulóknak egyedileg készítenek el. Polarizált és polarizáció nélküli, teljes felületén egy színű, és olyan, ami felül sötétebb, jobban szűri a napfényt, lentebb azonban már világosabb, s a kisebb fényszűrő képessége jobb, nagyobb átláthatóságot biztosít. Bár Stockinger szerint a vezetéshez célszerűbb lenne ez utóbbi típust választani, a legtöbben sajnos mégis inkább a teljes felületén azonos fényszűrő felülettel bíró szemüveg mellett teszik le a voksot.

Mások a fényviszonyok az autóban, mint azon kívül. Emiatt tanácsos a vezetéshez más típusú napszemüveget viselni, mint egy vízparti sétához. Mert, bár a teljes felületén azonos fényszűrő tulajdonsággal bíró lencsén keresztül az utat jól belátjuk, de ha a műszerfalra tekintünk, már nem látunk mindent ugyanolyan jól. Ez nem feltétlen jelenti azt, hogy le kell vennünk a napszemüveget, ha meg akarjuk nézni az üzemanyagszint-jelző állását. Jelentheti azonban azt, hogy a máskor egy pár tized másodpercig tartó ellenőrzés a teljes felületen azonos erősségű fényszűrővel bevont szemüvegeknél hosszabb ideig tart. Ez alatt viszont vakon vezet a sofőr, hiszen nem az utat, nem a forgalmat figyeli, hanem a műszerfalra próbál fókuszálni, ami a teljes felületén egyenletesen sötét szemüvegbe nehezebb, tovább tart.

De milyen akkor a jó napszemüveg?

A szakember szerint a legfontosabb, hogy jól illeszkedjen viselője arcához. Nem jó, sőt kifejezetten káros lehet, ha a napszemüveg kerete mellett „besüt a nap”. Legyen kényelmes, mert abból is adódhatnak problémák vezetés közben, ha valaki állandóan igazgatni kénytelen a szemüvegét. Ez egyébként nemcsak a napszemüvegekre igaz.

Kifejezetten ajánlott a polarizált bevonat. Ez a speciális szűrőfelület a minden irányból a szemünkbe érkező fénysugarakat egy irányba rendezi, ezzel biztosítva a tisztább, kontrasztosabb látás élményét. A polarizált lencsék azonban nemcsak a látás élményét teszik teljessé a kontúrok és a színek felerősítésével, a tükröződések ellen is védenek, és ezzel a tulajdonságukkal nyáron és vezetés közben hatalmas szolgálatot tesznek.

Ehhez képest a napszemüveg lencséjének a színe már szinte mellékes. Jellemzően barna, szürke és zöld színben készülnek a napszemüvegek, de persze a divat jóval többféle színt is produkál. Egyénfüggő, hogy ki milyen színű napszemüvegben érzi a leginkább komfortosan magát. Válassza mindenki azt a színt, ami a leginkább kellemes a szemének, ha több szín is megfelel ennek a kritériumnak azt, amelyik a legjobban illik a személyiségéhez, a ruhájához, ami a legjobban tetszik. A színnek – azon kívül, hogy ne irritálja a szemüveg viselőjét – nincs túl nagy jelentősége.

Talán azért annyi mégiscsak van, hogy a barna kontraszt javító színnek számít. Ha más szín mellett nem szólnak komolyabb érvek, és a barna sem irritálja a szemét, érdemes ezt választani.

Aminek azonban van jelentősége, vagy legalábbis kellene, hogy legyen a napszemüveg-választáskor az a lencse fényszűrő képessége, azaz, hogy milyen mértékben képes „megállítani” a szem felé tartó fénysugarakat. E tekintetben a napszemüvegek lencséit öt kategóriába sorolják, nullától a négyesig. Stockinger György a 4-es besorolású szemüvegeket vezetéshez nem javasolja, az már túlságosan korlátozná a járművezetők látását és egyben tájékozódási képességét is.

Aminek viszont van jelentősége, az a jó látás. Akkor jó a napszemüveg, ha ugyanúgy, azaz ugyanolyan jól (ugyanolyan élesen, részletgazdagon) látunk vele, mint nélküle. Amikor felpróbáljuk, érdemes néhányszer hirtelen balra-jobbra forgatni a fejet, aztán bólintani párt. Ha az az érzésünk támad, hogy eközben a tárgyak mintha másképp mozognának, mint kellene, ne vásároljuk meg azt a szemüveget. Akkor sem, ha más furcsaságot érzékelünk, azt tapasztaljuk, hogy a látásunk akár csak egy pillanatra is, nem olyan éles a viselése közben, mint máskor. Vagy ha a színérzékelésünk jelentésen megváltozik. Ez ugyanis igen nagy valószínűséggel nem a szemünk, hanem a választott napszemüveg hibája.

Stockinger György szerint már csak a fentiek miatt is célszerű szakember segítségét kérni a megfelelő napszemüveg kiválasztásához.

Nagyban befolyásolhatja a választást, hogy milyen gyakran kell erős napsütésben vezetni, milyen útvonalon és mennyi ideig. Különösen hasznos lehet a szakértői segítség a szemüvegesek számára. Ők gyakran felteszik a kérdést: viseljenek kontaktlencsét és „felette” hagyományos napszemüveget, vagy készíttessenek dioptriás napszemüveget.

Nyilván ez csak azok számára kérdés, akik olyan mértékű látáskorrekcióra szorulnak csupán, ami még kontaktlencsével is korrigálható. Ám még az ő esetükben is számos tényező befolyásolhatja a döntést. Az autó légkondicionálója például szemszárazságot okozhat, ami hosszú után kellemetlenné teheti a kontaktlencse viselését. És akár balesetveszélyt is előidézhet, ha valaki túlságosan gyakran kénytelen dörzsölni a szemeit.

Fontos, hogy a napszemüveg hosszú távra szóló befektetés. Még akkor is az, ha valaki dioptriás napszemüveget készíttet, hiszen amíg a szeme állapota nem változik, a hétköznapi és a napszemüvege is maradhat. Ehhez azonban az kell, hogy a napszemüveg lencséje ne karcolódjon. Ez a hagyományos és a dioptriás szemüvegekre egyaránt igaz. A karcos napszemüveg kellemetlen fénytöréseket okozhat, és kifejezetten zavaróak lehetnek, emiatt pedig vezetés közben akár komoly veszélyt is okozhatnak.

Célszerű a napszemüveget az autóban is tokban tartani, hogy ne karcolódjon, és ha nem használja senki, eltenni a kesztyűtartóba. A lényeg, hogy nem szabad nagy hőnek kitenni! Emlékezzünk: egy tűző napon parkoló autó belseje rövid idő alatt akár 50-60 ℃-ra is felmelegedhet! A napszemüveg-lencsék gyártói viszont a szakszerűtlen tárolás miatt bekövetkezett károsodásokra (ideértve a nagy hőnek kitett lencsék torzulását is) nem vállalnak garanciát.

F.Gy.A.