Magyarország közúti közlekedésbiztonsági helyzetének alakulása 2022-ben – II. rész

A balesetben megsérült személyek számának alakulása

A halálos áldozatok alakulása mellett a másik kiemelt baleseti mutató a súlyosan sérült személyek számának alakulása. (A súlyosan sérült személyek számának felére csökkentését a 2021-2030. közötti időszakra vonatkozó uniós, valamint a hatályos nemzeti program is a fő célkitűzések között említi).

Közúti balesetben súlyosan sérült személyek száma (forrás: ORFK)

Hazánkban 2021. és 2022. között a büntetőjogi értelemben 8 napon túl gyógyuló, súlyos sérülést szenvedett személyek száma 8,0%-kal nőtt (4 596 főről 4 965 főre). Ezen a területen mindössze hét vármegyében mértek csökkenést, míg Budapesten és az ország többi vármegyéjében mindenhol a korábbiaknál több súlyos sérülés történt. A legnagyobb arányú éves csökkenés Heves vármegyében (15,8%) tapasztalható, míg Győr-Moson-Sopron, Zala, valamint Csongrád-Csanád vármegyékben átlag feletti mértékben nőtt a halottak száma (a felsorolás sorrendjének megfelelően 40,8%-kal, 32,8%-kal, valamint 29,9%-kal).

Az elmúlt két év viszonylatában a legnagyobb arányú csökkenést Baranya (21,1%), valamint Borsod-Abaúj-Zemplén (16,3%) vármegyében, a legnagyobb növekedést pedig Bács-Kiskun (37,7%) és Győr-Moson-Sopron (30,6%) vármegyében regisztrálták.

A halálos áldozatok alakulásához hasonlóan tavaly a könnyen sérültek száma is növekedést mutatott 2021-hez képest, ennek mértéke országos szinten 3,7%, 2020-hoz képest pedig 11,1% (tavaly 14 515-en sérültek meg könnyebben a 2021. évi 14 003 fővel, valamint a 2020. évi 13 061 fővel szemben).

Közúti balesetben könnyen sérült személyek száma (forrás: ORFK)

Ha a balesetben megsérült személyeket sérülésük súlyossága szerint csoportosítjuk, akkor láthatjuk, hogy a könnyen sérültek aránya tavaly 72,6% volt, a súlyosan sérülteké 24,8%, a halálos áldozatoké pedig 2,6%. Ennek megfelelően 2022-ben átlagosan minden negyvenedik közúti baleseti sérült az elszenvedett balesettel okozati összefüggésben elhalálozott.

a) Az ittasan okozott közúti balesetek alakulása

A 2021. évi 1 224 fővel szemben az elmúlt évben – az előzetes adatok alapján – 4,3%-kal kevesebb, összesen 1 171 személy okozott személysérüléses közúti balesetet ittas állapotban (az eltelt két év vonatkozásában a csökkenés mértéke 14,0%).

Az adatok alakulása egyben azt is jelenti, hogy:

  • tovább folytatódott a 2008. év óta tartó kedvező trend,
  • a 2022. évet az ittasan okozott balesetek száma terén az eddigi legkedvezőbb esztendőként könyvelhetjük el a hazai baleseti statisztikai adatgyűjtés fennállása óta.

Az ittasan okozott közúti balesetek vonatkozásában az egyes megyék között továbbra is jelentős eltérések tapasztalhatók. Az ország túlnyomó részén, 13 vármegyében csökkent az ittas balesetek száma, a legkedvezőbb – 40% körüli – változások Fejér és Komárom-Esztergom vármegyékben mutathatók ki. Ezzel szemben a fővárosban és 6 vármegyében az előző évinél több ittas balesetet regisztráltak, a legnagyobb mértékű éves növekedés Tolna megyében figyelhető meg (50%).

Az ittasan okozott baleseteknek az összes személysérüléses baleseten belüli aránya 2022-ben a korábban nem tapasztalt „álomértékre”, 8,0%-ra csökkent, az egy évvel azelőtti 8,6%-ról, valamint a 2020. évi 9,9%-ról.

Az ittas balesetek aránya jóval az országos átlag felett volt Bács-Kiskun és Tolna (13-13%), valamint Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg (12-12%) vármegyékben, míg ez az arány a fővárosban (5%), valamint Fejér, Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom vármegyében bizonyult a legalacsonyabbnak (6%). A hosszabb idősorok értékelése azt mutatja, hogy tradicionálisan Budapest jegyzi a legkedvezőbb értékeket ezen fontos baleseti mutató terén, hiszen 2010 óta – egyetlen kivétellel – mindig itt volt a legalacsonyabb az ittasan közúti balesetet okozó úthasználók (járművezetők, gyalogosok, és ritkán utasok) aránya.

Az ittasan okozott balesetek aránya az összes személysérüléses közúti baleseten belül (forrás: ORFK)

Az ittasan okozott balesetek terén tapasztalható, csaknem másfél évtizede tartó kedvező trend, valamint az eddig elért jelentős eredmények ellenére még mindig nem lehet ok az elégedettségre, hiszen átlagosan számítva minden tizenkettedik személysérüléses közúti balesetet ittas elkövető okoz, és még nagyon sok teendő van annak érdekében, hogy ezeknek a baleseteknek a száma a lehető legminimálisabb értékre csökkenjen.

b) A közúti balesetek okai

2022-ben a fő baleseti okok sorrendje az előző éveknek megfelelően alakult, változások legfeljebb az arányok vonatkozásában történtek.  A tavaly okozott 14 636 személysérüléses közúti baleset okai közül első helyen emelhető ki az abszolút és relatív gyorshajtás (4 146 eset, az összes baleset 28%-a), másodikként az elsőbbségi jog meg nem adása (3 802 eset, 26%), harmadikként pedig a kanyarodás szabályainak meg nem tartása (2 249 eset, 15%). Ez a három baleseti ok áll az összes magyarországi személysérüléses közúti baleset csaknem 70%-ának – egészen pontosan 69%-ának – a hátterében, az összes többi baleseti ok a maradék 31%-on osztozik.

Személysérüléses közúti balesetek okai 2022-ben (forrás: ORFK)

Az előzésre vonatkozó szabályok megszegése miatt 490 baleset (3%), követési távolság meg nem tartása miatt 1 125 baleset (8%), figyelmetlenség miatt pedig 904 baleset (6%) történt. Gyalogos hibájára tavaly összesen 671 baleset volt visszavezethető, amely az összes személysérüléses közúti baleset mintegy 5%-ának felel meg.

A műszaki hibára visszavezethető balesetek száma mindössze 62 (2021-ben 56) volt. Ez természetesen nem tévesztendő össze a műszaki hiányosság miatt bekövetkezett balesetekkel. (A műszaki hibás balesetek statisztikai értelemben olyan eseteket jelentenek, melyek során előre nem látható, a járművezetőtől, ill. üzemben tartótól független, váratlan műszaki meghibásodás idézte elő a balesetet. A karbantartási hiányosságokra és egyéb mulasztásra, személyi felelősségre visszavezethető balesetek nem ebbe a körbe tartoznak, azok másként értékelendők és bírálandók el).

Az elsőbbségi jog meg nem adása, a kanyarodási szabályok megszegése, a követési távolság meg nem tartása, valamint a gyalogos hibája miatt bekövetkező balesetek leginkább lakott területen belül jellemzők. Ezért nem meglepő, hogy ezekben a kategóriákban tavaly is Budapesten regisztrálták a legtöbb balesetet, ahol hazánk lakosságának csaknem egyötöde él, és emellett kiemelkedő az ingázó munkavállalók száma.

A szabálytalan előzésre, valamint a figyelmetlenségre visszavezethető balesetek tekintetében más a helyzet, ezek gyakorisága vidéken sok esetben nagyobb. Utóbbi kategóriákban hazánk legnagyobb területű, lakosságú és közúti forgalmú megyéjében, Pest megyében okozták a legtöbb balesetet 2022-ben (csakúgy, mint 2020-ban és 2021-ben is).

Érdekesség, hogy a gyorshajtások arányát az elmúlt két évben csökkenés jellemezte, hiszen a pandémia fő évében, 2020-ban még 34%, 2021-ben pedig 31% volt. Ezzel szemben az elsőbbség meg nem adására, a szabálytalan kanyarodásra, a figyelmetlenségre, valamint a gyalogosok hibájára visszavezethető balesetek aránya nőtt. Ettől függetlenül hazánkban továbbra is a sebességtúllépés a „legfőbb közúti gyilkos”, ugyanakkor tavaly a gyorshajtás, valamint az elsőbbség meg nem adása miatt okozott balesetek közötti különbség a minimális 2%-os értékre csökkent.

(Folytatjuk)

G.I.