30 km/h sebességkorlátozás a Ferrarik földjén?

• Olaszországban egyre nagyobb figyelmet fordítanak a közúti közlekedés biztonságára.
• Az egyik fő beavatkozási terület a gyorshajtásokkal szembeni fellépés.
• Az olasz nagyvárosok közül Bologna lett az első, mely 2024 januárjában a belterületi utak 70%-át érintően 30 km/h-s sebességkorlátozást vezetett be.
• A szigorítás jelentős tiltakozást váltott ki a városban, a lépést az olasz kormány számos tagja is kritikával illette.
• Ezzel szemben már az első tapasztalatok is közlekedésbiztonsági sikerekről, a közúti balesetek, sérülések és halálos áldozatok számának csökkenéséről számoltak be.
• A tiltakozások ellenére a bolognai példa tovább terjed az országban.
• Már a korábbiakban is vezettek be hasonló szigorításokat Olaszország mintegy 60 városában, ezek azonban kisebb települések voltak.
• Az olasz nagyvárosok közül a bolognai példát követve már Palermóban is rendelkeztek a 30 km/h bevezetéséről, és Firenze belvárosában is kijelöltek 5 db 30 km/h-s zónát.
• Párma, Torinó és Milánó ugyancsak a belterületi forgalom lassítása feléd halad, míg Róma polgármestere ígéretet tett arra, hogy 2026-ig a főváros útjainak 70%-át 30 km/h-s sebességkorlátozás fogja érinteni.
• Az intézkedések végrehajtását megnehezíti az olaszok kimagasló autófüggősége: Európában itt a második legmagasabb az ezer lakosra jutó saját tulajdonú személygépkocsik száma.

Olaszországban az elmúlt időszakban egyre nagyobb figyelmet fordítanak a közút közlekedés biztonságára, ezen belül a védtelen közlekedők helyzetére. A bevezetett intézkedések sorában a gyalogos közlekedés biztonságosabbá tétele, a gázolások, sérülések és halálozások számának visszaszorítása prioritást élvezett.

2022. októberi hivatalba lépését követően Matteo Salvini infrastrukturális és közlekedési miniszter határozott lépéseket tett a KRESZ módosítására, mely eredményeként az új szabályok idén januárban léptek hatályba. A jogszabályi módosítás során a fő hangsúlyt a gyalogosok biztonságának fokozása mellett az ittas vezetésre, a sebességhatárok túllépésére, valamint a kezdő járművezetők témakörére helyezték. Olaszországban is az európai uniós közlekedésbiztonsági célkitűzést fogadták el, miszerint 2030-ig a felére csökkenjen a balesetben meghalt személyek és a súlyosan sérültek száma a 2019. évi helyzethez képest, továbbá 2050-re a közúti halálozások száma a lehető legnagyobb mértékben a nullához közelítsen. Mindezen célok teljesítése nem nélkülözheti a gyorshajtások számának visszaszorítását, de a meglévő sebességhatárok felülvizsgálatának kérdését is felveti.

Utóbbi területet lovagolta meg Bologna város vezetése, amikor a 2023. július 1-én életbe lépett „Cittá 30” program keretében elfogadták, hogy 2024. január 17-i kezdettel a város belterületi útjainak 70%-án 30 km/h sebességkorlátozást vezetnek be.

Ezzel a lépéssel a 390 ezres lélekszámú Bologna lett az eddigi legnagyobb olasz város, mely az Európa-szerte egyre terjedő belterületi 30 km/h sebességkorlátozás elrendelése mellett döntött. A párizsi, brüsszeli, madridi, amszterdami, bilbaói, cardiff-i stb. példát követve a sebességkorlátozástól Bolognában is közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi előnyöket remélnek. Azaz: csökkenjen a közlekedési balesetek száma, valamint a bekövetkezett balesetekben a sérülések súlyossága, továbbá egy jó levegőjű, csendesebb, nyugodtabb és élhetőbb lakókörnyezet valósuljon meg. A városvezetés közleménye szerint a sebességkorlátozás eredményeként felére csökkenhet a gépjárművek által kibocsátott zaj mennyisége az érintett területeken, amely „teret ad a város más hangjainak, mint például a madarak énekének”.

Azonban minden kezdet nehéz. Amikor a városban a 30 km/h sebességkorlátozás hatályba lépett, sokan lázadtak fel az intézkedés ellen. A lakosság jelentős része népszavazás kiírását kezdeményezte a kérdésben.  Egy feldühödött traktoros négy, frissen telepített sebességkorlátozó táblát döntött ki a helyéről, véleményét ezáltal is kinyilvánítva, míg egy taxisofőr a járműve belsejébe helyezett ki egy feliratot, mely által tájékoztatta az utasait, hogy nem azért megy lassabban, mert nem tud, hanem mert 30 km/h-s sebességkorlátozás van érvényben. Meg nem erősített információk alapján a taxival utazók száma azóta le is csökkent. Van ugyanakkor az intézkedésnek egy másik oldala is. Már az első két hét tapasztalatai megmutatták a sebességkorlátozás kedvező közlekedésbiztonsági hatását: a közúti balesetek száma 21%-kal, ezen belül a súlyosan sérültek száma 14 fővel, a balesetben elhunytaké pedig egy fővel csökkent az előző év azonos időszakához képest. Néhány hónap elteltével Bologna önkormányzata kitart az intézkedés megtartása mellett, és bízik a pozitív tendencia folytatódásában, míg a városban – legalábbis egyelőre – valamelyest megnyugodni látszanak a kedélyek. Bár még mindig vannak olyanok, akik szerint a sebességkorlátozással a jelenlegi városvezetés el fogja veszíteni a következő, 2026. évi helyhatósági választásokat, és olyan álláspontot is papírra vetettek, miszerint: „az olaszokat, a híresen őrült sofőrök nemzetét, akik mesés sportautókat készítenek, nagy hiba arra kényszeríteni, hogy ne vezessenek gyorsabban, mint a kerékpárosok”.

Az új előírások érvényre juttatása érdekében Bologna nem tervezi automata sebességmérők beszerzését és telepítését. Az új határértékek megtartását a helyi rendőrség hat darab lézer elven működő kézi sebességmérővel ellenőrzi. A gyorshajtók büntetése alaphelyzetben, azaz más jogsértés elkövetése, ill. baleset okozása nélkül 30 eurótól 850 euróig terjed, emellett az elkövető a sebességtúllépés mértékétől függően 10 büntetőpontra, valamint a vezetői engedélyének 12 hónapig terjedő bevonására számíthat.

A bolognai példa a tiltakozások, valamint a negatív, óvatosságra és mérsékletességre intő kormányzati reagálások ellenére tovább terjed Olaszországban. A második legnagyobb olasz médiacég, a SKY TG24 információi alapján már korábban is életbe léptettek hasonló intézkedéseket a Bolognánál kisebb településeken, és jelenleg körülbelül 2 700 kilométernyi útszakasz található 30 km/h-s zónában az ország mintegy 60 kisebb városában.

Az 50 km/h helyetti 30 km/h-s sebességkorlátozással elsőként Cesena városa kísérletezett még 1998-ban. Ennek eredményeként a személysérüléses balesetek száma a felére csökkent, a koccanásos balesetek száma pedig változatlan maradt. A Szardínia szigetén található Olbia 2021-ben, a szicíliai Palermo pedig az idén, bolognai hatásra vezette be a 30 km/h sebességkorlátozást, egyéb forgalomcsökkentő infrastrukturális intézkedések megvalósítása mellett.  Az olasz nagyvárosok közül Pármában még várhatóan 2024-ben életbe lépnek az új, csökkentett sebességhatárok, míg a toszkán fővárosban, Firenzében öt 30 km/h-s zóna kialakítását hagyták jóvá a városközpontban három hónappal ezelőtt. Torino is egy „lassúbb város” irányába halad. A szakemberek utcánként haladva vizsgálják meg és döntik el, hogy hol alkalmazzák a 30 km/h-s sebességkorlátozást, és az első táblákat várhatóan még az idén ki is helyezik. A sebességkorlátozást már a milánói városi tanács is megszavazta, a hatályba lépés időpontja ugyanakkor még nem ismert. Végezetül a fővárosban is megkezdődött valami: Róma polgármestere, Roberto Gualtieri ígéretet tett arra, hogy 2026-ban lejáró mandátumáig a belvárosi utcák 70%-a 30 km/h-s zónába fog tartozni.

Az intézkedések gyors bevezetését megnehezítheti, hogy az Eurostat adatai szerint az olaszok erősen függnek az autóiktól, mint mindennapi közlekedésük elsődleges eszközétől. Olaszországban a második legmagasabb a gépkocsi tulajdonosok aránya Európában, az ezer lakosra jutó 670 db járművel. Ezen a területen mindössze Luxemburg előzi meg az olaszokat, ahol ezer lakos közül átlagosan 682 fő rendelkezik saját tulajdonú személygépkocsival.

G.I.