45-64 év között minden tizedik férfi érintett lehet!

• Az Obstruktív Alvási Apnoe Szindróma nem egy szokványos fáradtság, kimerültség, ami kipihenhető.
• A kezeletlen OSAS magától nem gyógyul, viszont életveszélyt is okozhat és nemcsak vezetés közben.
• 2-es típusú cukorbetegséget, szívinfarktust, szélütést, valamint látás- és potenciazavart is okozhat.
• Az OSAS betegeknél 4-6, de akár 7-12-szeres is lehet az elalvásos közlekedési balesetek valószínűsége.
• Töltsön ki egy tesztet, és ha több kérdésre adott alvási apnoera utaló választ, forduljon szakorvoshoz.

Szinte mindenkinek van a szűkebb-tágabb rokonságában legalább egy valaki, aki közvetlen családtagjai szerint éjjelente elviselhetetlenül horkol. „Akivel képtelenség végig nézni egy filmet, mert a legizgalmasabb, a legromantikusabb jelenetekbe is képes belehorkolni” és ha rászólnak, „Ne aludj!”, hirtelen felkapja a fejét és ingerülten visszaszól: „Nem aludtam!”.

Nem példanélküli sajnos az sem, hogy valakinek vezetés közben „esik le a feje” egy pillanatra, ami akár egy-két másodperces mikro alvást is jelenthet, és persze ugyanennyi ideig tartó teljes figyelemkihagyást. A Közlekedéstudományi Egyesület Közlekedési balesetek és a közlekedő ember címmel rendezett XVI. tudományos ülésén és workshopján több előadásban foglalkoztak a szakemberek az elfáradásos, elalvásos közlekedési balesetek kockázataival.

Dr. Szegedi Adrián házi- és üzemorvos “Az Obstruktív alvási apnoe szindróma és a közlekedési balesetek kapcsolatáról” szólva elöljáróban arra hívta fel, hogy bár az OSAS létezése és veszélyessége a 2017. január 20-án 18 halálos áldozatot követelő veronai buszbaleset óta mindenki számára nyilvánvaló (a jogerős bírósági ítélet szerint a baleset az OSAS-ban szenvedő sofőr pillanatnyi elalvása miatt következett be), mégsem tudatosult az emberekben.

Pedig az Obstruktív Alvási Apnoe Szindróma (OSAS) miatt bekövetkező közlekedési balesetek, nem az elfáradásos, elalvásos baleseteknek egy amolyan különleges, már orvosi esetnek számító fajtája. Minőségileg más, tartósabb, kiszámíthatatlanabb, és sokkal veszélyesebb.

Az obstruktív szó jelentése elzáródás, az apnoe pedig a légzésleállást jelenti. Az Obstruktív Alvási Apnoe Szindróma esetében a légúti elzáródásnak az az oka, hogy alvás közben a légutak izmai ellazulnak, emiatt a garat magasságában légúti szűkület vagy teljes elzáródás jön létre. De előállhat a szűkület az orr deformáltságától vagy éppen a hiányos fogazat miatt is.

A hivatásos sofőröknél kötelező, ezért náluk el is végzik az OSAS kizárásához szükséges vizsgálatokat. De amennyiben azt állapítják meg, hogy alvási apnoeben szenved a sofőr, az állapotának megfelelő kezelést írnak elő számára, tipikusan a folyamatos pozitív légúti nyomást biztosító készülék (CPAP) használatára kötelezik. Ez az egyedüli gyors megoldás a súlyos OSAS-betegek számára.

A CPAP nem csak az életminőségét javítja az OSAS-os sofőrnek a szó szoros értelmében egyik napról a másikra, e sorok írójával a személyes tapasztalatai mondatják ezt, hanem a hivatását is visszaadja neki. OSAS-sal ugyanis nem vezethetne még személygépkocsit sem, nemhogy buszt vagy kamiont.

Sokakat azonban éppen a jogosítvány elvesztésének kockázata késztet arra, hogy amíg elkerülhető, kerüljék el az alvásvizsgálatot, a nyilvánvaló hajlamosító tényezők és előjelek ellenére. Magyarországon a felmérések szerint a 45-64 közöttiek, elsősorban és döntően a férfiak 11%-a érintett az OSAS-ban.

Dr. Szegedi Adrián elmondta mik azok a jelek, körülmények, amelyek felvethetik az az alvási apnoe gyanúját, mert növelik az éjszakai légúti elzáródás kockázatát.

• A túlsúly és az elhízás, különösen, ha az vastag nyakkal jár együtt. (Dr. Szegedi Adrián azonban megjegyezte: találkozott már kifejezetten sportos, sőt sportoló OSAS-beteggel is. Önmagában a túlsúly nem feltétlen okozója az alvási apnoenak, mint ahogy az egészséges életmód sem garancia az elkerülésére.)
• A rendszeres esténkénti alkoholfogyasztás, mivel az alkohol ellazítja a légúti izmokat.
• A megnagyobbodott mandulák.
• A nyugtató- és altató
• A háton alvás, szemben az oldalfekvéssel.
• A kis méretű alsó állkapocs, nagy nyelv, szűk garat,
• A dohányzás.
• És ha már előfordult OSAS a családban, azt is kockázatként kell értékelni.

Az Obstruktív Alvási Apnoe Szindrómában szenvedő ember túlzás nélkül bárhol, bármilyen körülmények között, bármikor képes elaludni. A nappali álmosság az OSAS egyik legjellemzőbb tünete. Az OSAS-ban szenvedők álmossága azonban nem tévesztendő össze az egyszerű fáradtsággal, kialvatlansággal. Súlyosabb esetekben az OSAS-ban szenvedő többször is elalszik. Egyik pillanatról a másikra, akár mondat beszélgetés közben is. Olykor elég, egy kis szünet a munkában, annyi idő, amíg választ vár egy e-mailre vagy a futószalag elé szállítja a következő munkadarabot, és máris mély álomba merül. Még ha csak másodpercekre is.

Ennek az az oka, hogy az OSAS-ban szenvedő beteg éjjelente nem képes kialudni, kipihenni magát, mivel, ha már túl hosszú ideje nem kapott/nem vett levegőt alvás közben, a szervezete egyszerűen felébreszti. Ennek mások mellett az lesz a következménye, hogy a regenerálódni képtelen szervezet a végletekig kimerül és egyszer csak összeomlik. Jobb esetben tévénézés vagy baráti sörözés közben zuhan egyik pillanatról a másikra mély álomba, rosszabb esetben munkavégzés vagy vezetés közben.

Szegedi Adrián doktor adatai szerint 4-6, más források szerint 7-12-szeres az elalvásos balesetek valószínűsége az OSAS beteg esetében!

Az OSAS hatására a betegek nap közben kevésbé képesek koncentrálni a feladataikra, gyakran ébrednek kimerülten, fejfájósan. Gyakori náluk a depresszió, az ingerlékenység, az éjszakai izzadás és a nemi vágy csökkenése.

Mivel a szervezet ritkán jut levegőhöz az amiatt fellépő oxigénhiányra az oxigénszállító kapacitásának növelésével reagál. Növeli a vörös vérsejtek mennyiségét, minek következtében a vér egyre sűrűbb lesz, így egyre kevesebb jut belőle a hajszálerekbe. Mindezek hatására nő a magas vérnyomás, a szívinfarktus és szélütés kockázata, és az OSAS velejárója még 2-es típusú cukorbetegség is.

„Nem minden horkoló OSAS-os, de minden OSAS-os horkol”, mutatott rá a betegség egyik legjellemzőbb megjelenési formájára Dr. Szegedi. Az orvos ugyanakkor azt is elmondta, hogy nem egyféle alvásbetegség létezik csupán, ezért fontos egy többszintű vizsgálatsorozattal gyorsan a végére járni annak, hogy valaki Obstruktív Alvási Apnoe Szindrómában szenved-e vagy valami másban.

A különböző szakorvosi portálokon számtalan teszt megtalálható, amelyek az életmóddal, alvási szokásokkal kapcsolatos kérdéseket tartalmaznak.

• Háton, hason, oldalán alszik-e?
• Horkol?
• Előfordult-e már, hogy kimerülten ébredt, s ha igen, milyen gyakran?
• Milyen gyakran tör rá az álmosság? Napközben hajlamos-e az elalvásra?
• Éjjelente felébred-e azért, mert ki kell menni a mosdóba? (Férfiak esetén a gyakori éjszakai mosdóba járást sok orvos prosztataproblémaként azonosítja, noha az alvászavarral is összefügghet.)
• És ezekhez hasonló kérdésekre kell válaszolni.

A teszt kitöltésével bárki ellenőrizheti saját esetleges érintettségét. Ha a kérdések több mint felére olyan választ adott, ami a kiértékeléskor OSAS-ra utal, keressen fel egy alváslabort. Ott a neten elérhetőnél részéletesebb tesztet töltetnek ki a páciensekkel, és ha azután még szükségét látják, 24 órás vérnyomás-monitorozást végeztetnek vele. Az OSAS gyanújának megerősítése vagy kizárása érdekében egy vagy több éjszakára hordozható készülékkel alvás alatti légzésmonitorozást végeztetnek a jelentkezőkön. Ezt a vizsgálatot mindenki otthon a saját ágyában elvégezheti saját magán.

Egészségügyi intézménybe befeküdni csak akkor szükséges, ha a megelőző a vizsgálatok indokolják.

Dr. Szegedi Adrián elmondta: az OSAS magától nem múlik el. A fogak, az orr és a garat rendbetételével, kisebb műtéti beavatkozásokkal és/vagy CPAP készülék használatával azonban az életminőség helyreállítható és az összeomlásszerű napközbeni elalvások kiküszöbölhetők.

A CPAP készülék naplózza a használatot, így az orvosok az időszakos felülvizsgálatok során pontosan látják milyen gyakorisággal használta a készüléket két kontroll között. Aki nem használja rendszeresen, úgy veszik, nem együttműködő, ami egyebek között a jogosítványába kerülhet.

A CPAP használata ugyan eleinte kényelmetlen, és sokak számára még a családtagok előtt is kínos, hogy egy kvázi lélegeztető-géppel kell aludnia, aminek ráadásul hangja van… „Mit fog szólni ehhez a feleségem?!”, tette fel a költőinek szánt kérdést egy OSAS-beteg az orvosának, amikor az közölte vele, hogy mostantól CPAP készülékkel kell aludnia. Az asszony válaszolt az orvos helyett. „Nem lehet zajosabb a gép, mint ahogy te horkolsz, és a jövőben legalább nem kell azt hallgatnom, hogy te mennyivel rövidebb idő alatt levezettél volna az anyádékhoz, mint én”.

Azt a kérdést kevesebben teszik fel maguknak és OSAS-gyanús hozzátartozóiknak, mit szólnak majd ahhoz, ha kiderül, elaludt a volán mögött és nagy sebességgel belerohant egy másik autóba, buszba több ember halálát okozva! Vagy ha az utolsó „Nem alszom!” felhorkanás lesz az utolsó mondata is egyben, mert halálos balesetet szenved vezetés közben és a családtagjai is megsérülnek miatta.

Dr. Szegedi Adrián szerint az OSAS jó kezelhetősége miatt is fontos lenne, hogy minél szélesebb körben tudják, nem kell együtt élni az állandó kimerültséggel, a kialvatlansággal és azok kockázataival, amelyek közül több akár végzetes is lehet.

Fontos lenne minél szélesebb körben tudatosítani az OSAS létezését, hogy miről ismerhető fel és mi a teendő, ha valaki érintettnek érzi magát – szögezte le az orvos. Dr. Szegedi úgy véli ezen a téren a háziorvosoknak még van hova fejlődni. Sokan még – a gyanúra okot adó előjelek ellenére – sem ragaszkodnak a jogosítvány meghosszabbításakor az alvásvizsgálathoz.

F.Gy.A.