55 éve egységesítették a Föld legismertebb közúti jelzőtábláját

• Az „Állj, elsőbbségadás kötelező!” jelzőtáblát az 1968. november 8-án aláírásra megnyitott bécsi Közúti Közlekedési Egyezmény egységesítette.
• A tábla előtörténete, a STOP felirat közúti közlekedésben való alkalmazása a gépjárművek megjelenése előtti időkre vezethető vissza
• A feljegyzések szerint az első „házilag készült” STOP táblát egy rendőr őrmester helyezte ki Detroit-ban 1914-ben, egy évvel később a jelzőtáblát már számos útkereszteződésben alkalmazták.
• A nyolcszög alakú forma először az USA-ban, 1922-ben jelent meg, eleinte sárga-fekete színkombinációban.
• A nemzetközi gyakorlatban a veszély színe a piros, így a STOP tábla esetében is ez az alapszín vált meghatározóvá.
• A nyolcszög alakú forma egyedi jelleget sugároz, melyet a külföldre utazók már messziről, a formája alapján is meg tudnak különböztetni.
• Több országban létezik az úgynevezett „három másodperces szabály”, amely értelmében a STOP táblánál legalább három másodpercig szükséges megállni a kellő és biztonságos körültekintés érdekében.

55 éves lett a STOP tábla napjainkban használatos változata, Földünk minden bizonnyal legismertebb, és a legtöbb ország által alkalmazott közúti jelzőtáblája, amelyet minden közlekedő ismer, és amelyet még a szülők is az elsők között tanítanak meg a gyermekükkel, mielőtt önálló közlekedésüket megkezdenék. 1968-ban számos ország kormánya értett egyet abban, hogy a STOP feliratú, az útkereszteződésben kötelező megállásra utasító jelzőtáblát – más közúti jelzésekkel együtt – egységesíteni kell, hiszen alapvető közlekedésbiztonsági érdek, hogy a külföldre utazó, az adott ország nyelvét nem beszélő közlekedők mindenhol felismerjék ezt az alapvető fontosságú, elsőbbséget szabályozó táblát. Mert a közúti közlekedés szabályai közül mindig is az elsőbbségre vonatkozó szabályok voltak az elsődlegesek, és ez a napjainkban sincs másként. Amennyiben ugyanis közúti baleset történik, a jogi felelősség oldaláról nézve mindig az a legfontosabb kérdés – egy-két kivételtől eltekintve –, hogy kinek volt elsőbbsége az adott forgalmi helyzetben.

A szakértők által hosszasan és gondosan előkészített Közúti Közlekedési Egyezményt 1968. november 8-án 37 ország képviselője írta alá Bécsben, és napjainkban mintegy 100 ország alkalmazza az abban foglalt szabályokat – közöttük hazánk is.

A tábla előtörténete a gépjárművek megjelenése előtti időkre, az 1860-as évekre nyúlik vissza, amikor Londonban a brit parlament környékén a lóvontatású járműveknek zöld színnel jelezték a „GO”, és pirossal a „STOP” jelzést. A következő dátum 1914, amikor a feljegyzések szerint Harold „Harry” Jackson detroiti rendőrőrmester, beosztása szerint közlekedési járőr, egy forgalmas belvárosi kereszteződésben magánakcióba kezdett. A rossz látási viszonyokra, valamint a rendszeressé váló közlekedési veszélyhelyzetekre tekintettel fogott egy téglalap alakú rétegelt lemezt, levágta annak sarkait, a közepére ráírta a „STOP” feliratot, és a jelzést az egyik irányból érkező forgalom felé irányította. Azt tapasztalta, hogy újítása révén a kereszteződésben áthaladó forgalom áramlása és biztonsága jelentős mértékben javult. Miután egy értekezleten megosztotta tapasztalatait tiszttársaival, a gyakorlat városszerte terjedni kezdett. Ezek az első táblák még fehér háttérrel és fekete felirattal készültek. 1915-ben már „hivatalos” stoptáblákat is kihelyeztek az amerikai autógyártás fellegvárában, továbbá Michigan állam más városaiban. Az egyszerű, élére állított négyzet alakú lemez színezése megváltozott, az új jelzések fekete háttérrel és fehér „STOP” felirattal készültek.

Néhány évvel később (egészen pontosan 1922-ben) úgy gondolták, hogy a négyszög alakú tábla túlságosan szokványos, nem elég feltűnő, ellenben egy formabontó megjelenésű, azaz egyedi formájú és színű jelzőtábla sokkal alkalmasabb lehet a kötelező megállás jelzésére. Így született meg a nyolcszögű változat bő egy évszázaddal ezelőtt, az Amerikai Állami Autópálya-tisztviselők Szövetsége (AASHO) által létrehozott bizottság javaslata alapján. Érdekesség, hogy az Egyesült Államokban három évtizeden keresztül ezt a táblát a piros alapszín helyett többnyire sárgára festették (állítólag azért, mert nem állt rendelkezésre elegendő mennyiségű, és a fakulásnak ellenálló piros festék). A sárga alapszín és a fekete felirat ugyanakkor nem tekinthető tökéletes választásnak, hiszen fényvisszaverő elemek hiányában a táblát ködben és rossz látási viszonyok esetén nehezen lehetett felismerni. (A sárga-fekete színek mellett született javaslat a sárga és rózsaszín alkalmazására is, de ezt elvetették).

Az USA-ban csak 1954-től tértek át véglegesen a világszerte általánosan használatos piros szín alkalmazására, míg más országokban – néhány kivételtől, pl. Japántól, Ausztráliától és Zimbabwétól eltekintve – a STOP tábla a kezdetektől fogva piros alapszínt kapott. A „miért?” kérdésre a válasz minden bizonnyal az, hogy a veszély színe általában a piros (már az ókori görögök is ilyen színnel jelezték a veszélyeket), továbbá a vasúti közlekedésben is pirossal jelzik a megállási kötelezettséget, valamint az áthaladási tilalmat.  A szabályos nyolcszög alakú forma kialakításával pedig a tervezők egy olyan egyedi, mással össze nem téveszthető táblával kívánták jelezni a megállási kötelezettséget, mely már távolról is felismerhető, továbbá a védett útvonalon közlekedők a tábla kontúrját látva meggyőződhetnek arról, hogy az útkereszteződésben nekik van elsőbbségük.

Bár egyes országokban a saját hivatalos államnyelvnek megfelelő, és nem az elterjedt angol STOP felirattal látják el ezt a táblát (az arab országokban, távol-keleten stb.) de a jellegzetes forma egyértelműen jelzi azt, hogy a járművezetők milyen táblával is állnak szemben. Etiópiában a felirat helyett a tábla közepén egy feltartott kéz látható.

Végezetül egy érdekesség: több országban létezik napjainkban az úgynevezett „három másodperces szabály”. Ez azt jelenti, hogy a STOP táblánál a sofőröknek legalább három másodpercre kell megállniuk a járművel, mert ez tekinthető annak a minimális időtartamnak, amely az alapos, biztonságos körültekintéshez szükséges. Ezt a szabályt számos országban nagyon komolyan veszik. Finnországban például pénzbírságra számíthat az a sofőr, aki egy STOP táblás útkereszteződésben három másodpercnél rövidebb időre áll meg – még abban az esetben is, ha az útkereszteződés teljesen belátható, és jármű egyik irányból sem közeledik.

G.I.