A csalók a maximumot fizethetik

• 189 helyszínen 280 sávban működik a továbbfejlesztett tengelysúlymérő-rendszer.
• Aki megpróbálja megakadályozni az ellenőrzést, azt a maximális bírsággal sújtják.
• A teherautók tengelysúly-ellenőrzése elsősorban a közlekedésbiztonságot szolgálja.
• A túlsúlyos jármű nehezebben kormányozható, kevésbé stabil és hosszabb a fékútja.

Forrás: palyazat.gov.hu

December elsejétől működésbe lépett a továbbfejlesztett tengelysúlymérő-rendszer. December elsejétől az ország 189 pontján 280 forgalmi sávban működtetnek úgynevezett ellenőrző kapukat a megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó járművek kiszűrésére – áll az Építési és Közlekedési Minisztérium MTI-hez eljuttatott közleményében.

A tárca figyelmeztet: súlyos büntetésre számíthatnak azok a fuvarozók is, akik – bármilyen megfontolásból – befolyásolni kívánják az ellenőrző kapuk működését vagy megpróbálják meghiúsítani azt.

A továbbfejlesztett tengelysúlymérő-rendszer az objektív felelősség elve alapján automatikusan szankcionál. A megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépjárművekre 65 ezer és 650 ezer forint közötti bírság szabható ki a szabálysértés, azaz a megengedett maximális össztömeg túllépésének mértékétől függően. Azonban a csalókra a maximális bírság szabható ki – figyelmeztetett a tárca.

Fuvarozók időről időre felvetik, nemcsak őket, bizonyos esetekben a járművek rakodóit is terhelheti felelősség, ha egy tehergépjármű össztömege meghaladja a megengedettet. Sok fuvarozó szeretné ezért a felrakói felelősséget is érvényesíteni az eljárások során. Erre korábban volt lehetőség.

Jelenleg azonban nincs napirenden a felrakók jogi felelősségének bevezetése, visszaállítása.

A „fizessen a károkozó” elvét követve a rongáló, azaz a túlsúlyos gépjármű üzembentartója a felelős a közlekedési és fuvarozási szabályok, így a tengelysúly-terhelésre vonatkozó előírások betartásáért. Azonban arra ma is van lehetőség, hogy amennyiben a fuvarozó (a jármű üzembentartója) úgy véli, bizonyítani tudja, hogy tudtán kívül és akarata ellenére pakoltak a megengedettnél több terhet a járművére, közigazgatási eljárás keretében bizonyítási indítványt terjeszthet elő ezzel kapcsolatban.

A tengelysúlymérő-rendszer az utakon szintén nagy számban működő VÉDA Közúti Intelligens Kamera Rendszertől függetlenül működik. Nem mér sebességet, nem szab ki bírságot gyorshajtásért. Csak a közlekedési hatóság munkáját és ellenőrzéseit támogatja. A kamerák minden elhaladó járművet azonosítanak és megállapítják a tengelyterhelését és össztömegét.

Más kérdés, hogy a rendőrség is pontosan tudja, hol vannak a tengelysúlymérő-pontok és fokozottan figyeli a környező utakat, alkalmasint azokon sebességet mér. Ennek is megvan az oka!

A mellékutakon – legalábbis azokon, amelyeken áruszállítás is folyhat – jellemzően súlykorlátozást vezetnek be a közútkezelők az út és azon keresztül a többi úthasználó védelmében. Ezeket a táblákat a legtöbb autós észre sem veszi, hiszen az 5 vagy 7,5 tonnás korlátozás a személygépkocsikat és a legelterjedtebb kisteherautókat nem érintik.

Azonban a kamionok a súlykorlátozások miatt nem térhetnek le bárhol és bármelyik útra a főútról. Ezért tartanak a kamionosok úgynevezett menekülő útjain gyakori ellenőrzéseket a közlekedésrendészet járőrei. Tapasztalataik szerint ugyanis az esetek többségében három okból tér le egy kamion a számára kényelmes és biztonságos főútról. Ha nem akar útdíjat fizetni a díjköteles szakaszon, ha részben vagy egészben illegális árut szállít, és ha túlsúlyos.

A rendőrök csak közlekedésbiztonsági szempontból ellenőrzik a kerülőutakon közlekedő áruszállítókat. Ők csak azt vizsgálják, betartották-e a közlekedési szabályokat. Más kérdés, hogy a gyanús eseteket, például, amikor semmiféle logikus magyarázat nincs arra, miért tért le a sofőr a főútról és ő maga sem tudott elfogadható magyarázatot adni rá, a rendőrök értesítik a közlekedési hatóságot.

A tengelysúly-mérést, a túlsúlyos járművek kiszűrését sok fuvarozó indokolatlan plusz tehernek tekinti, pedig korántsem az. És még nem is csak arról van szó, hogy „a KRESZ szabályait mindenkinek be kell tartania”, bár önmagában ez is elegendő jogalapot adna az ellenőrzésekre és a szankciókra.

A súlykorlátozások azonban nem öncélúak. A gépjárművek motorját és fék- és kormányrendszerét meghatározott össztömegre méretezték. A jármű dokumentumaiban rögzített tömeget kell az ott leírtak szerint gyorsítani, lassítani. Nyilván, mint minden műszaki berendezést, a teherautók fékrendszerét is túlméretezik némiképp, hogy a megengedett maximális sebesség és össztömeg mellett is képes legyen biztonságosan megállítani a járművet. De a haladás és megállás csak az előírások betartása esetén lehet biztonságos.

A túlsúlyos járművek nehezebben kormányozhatók, kevésbé stabilok, hosszabb fékútra van szükségük a megálláshoz. Nem kell túl nagy fantázia kitalálni mi történik akkor, ha egy túlsúlyos, tehát nehezebben kormányozható, kevésbé stabil kamion, aminek a lassításhoz, megálláshoz hosszabb fékútra van szüksége, egy keskenyebb mellékúton halad, ahol kevesebb lehetősége van a sofőrnek veszély esetén korrigálni, ahol élesebbek a kanyarok, még kis súllyal is nehezebben mozogna a nagy méretű jármű!

Egy másik szempont épp az utak védelme. Minél nagyobb egy jármű, annál inkább igénybe veszi az utat, annál jobban koptatja a burkolatát, rombolja a széleit, a szerkezetét. Idővel nyomvályúk alakulnak ki a nagy tömegű járművek nyomán, amikben megáll a víz, ami nyáron is, de télen, ha megfagy különösen rongálja az aszfaltot.

Mindazonáltal arról sem szabad megfeledkezni, hogy komoly versenyelőnyre tehetnek szert a konkurenseikkel szemben, akik nem tartják be a szállítmányozásra vonatkozó előírásokat, köztük a súlykorlátozást. Nekik nagyobb a hasznuk minden egyes fuvaron, miközben a költségeik alig emelkednek.

Persze a túlsúlyos jármű megnövekedett üzemanyag-fogyasztását, karbantartási költségét a megbízó, később pedig a termékeinek a vásárlói fizetik meg, a környezetszennyezését mindannyian megszenvedjük, az utakban okozott károk miatt döntően a „kerülőút” mentén élők, rendszeresen közlekedők szenvednek a gyorsan romló burkolat és a romló minőségű utakon megnövekedő menetidő miatt, a javítás költségeit pedig az adófizetők állják. A profit ugyanakkor a fuvarozó (a fuvarozó jármű üzembentartójának) a zsebében marad.

F.Gy.A.