A cserbenhagyók döntő többsége nem ússza meg

• Egy napon belül otthonában fogták el az üllői halálos gázolót
• Mindenkinek kötelessége lenne segíteni a bajba jutottakon
• Lehúzták az úttestről a sérültet, majd otthagyták
• Elgázolták a sérültet, az után mind az öten elfutottak

Egy Opel két nőt ütött el a napokban Üllőn miközben azok átmentek volna az úttesten. A balesetben az egyik nő a helyszínen életét vesztette, a másik súlyosan sérült. A gázoló Opel sofőrje segítségnyújtás nélkül elhajtott. Azonban a monori rendőrök még az eset napján azonosították, és gyömrői otthonában elfogták az 52 éves férfit, aki ellen segítségnyújtás elmulasztásának gyanújával indult eljárás.

Magyarországon a személyi sérüléssel végződött közlekedési baleseteken belül évek óta 3-5 százalék között mozog a cserbenhagyásos esetek aránya. Annak ellenére, hogy ma már a forgalmat figyelő és a különböző biztonsági kamerák miatt még akkor is nehéz eltűnnie a cserbenhagyónak, ha nem a saját kocsijával gázol. A többség azonban azzal teszi.

A KRESZ előírja, hogy „a balesettel érintett jármű vezetője köteles a járművel azonnal megállni, a baleset folytán megsérült vagy veszélybe került személy részére segítséget nyújtani és az esetleges további balesetek elkerülése érdekében minden tőle telhetőt megtenni”.

Halálos vagy személyi sérüléssel végződött közlekedési balesetek esetén a történtekről értesíteni kell a rendőrséget, és azt követően már csak a rendőr engedélyével lehet elhagyni a helyszínt. Azonnal értesíteni kell a rendőrséget akkor is, ha veszélyes anyagot szállító járművet ért baleset.

Ha senki sem sérült meg, és a balesetben érintett járművek egyike sem szállított veszélyes (robbanó, vegyi vagy sugárzó) anyagot, csak akkor kell rendőrt hívni, ha azt valamelyik fél kéri. Azaz, ha a baleset részesei a helyszínen nem tudnak megegyezni egymás közt a felelősség kérdésében. Abban az esetben, ha az érintettek bármelyike kéri, hogy hívjanak rendőrt, a többiek már nem hagyhatják el a helyszínt a járőrök megérkezése előtt.

Fontos tudni, hogy a balesethez hívott rendőr nem ingyenes jogsegélyszolgálatként, sem a nap ügyvédjeként jár el, hanem a helyszínen látottak alapján lefolytatja a szabálysértési vagy éppen büntetőeljárást. Akkor már egyik fél sem gondolhatja meg magát, nem mondhatja, hogy „köszönjük, mégsem kérünk rendőri intézkedést, mégiscsak elrendezzük inkább a dolgot egymás között”.

A köznyelvben egységesen cserbenhagyásként emlegetett helyszínelhagyásos balesetek jogi megítélése nagyban függ attól, hogy történt-e személyi sérülés vagy halál, avagy csak anyagi kárt okozott a helyszínt elhagyó. Amennyiben a baleset emberek életét, testi épségét veszélyeztette, illetve, ha a távozó érintett számára is nyilvánvalónak kellett lennie, hogy az esetnek sérültjei vannak, mégsem tesz semmit, segítségnyújtás elmulasztásáról beszélünk.

A kötelező segítségnyújtás elmulasztását az követi el, aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy a testi épsége közvetlen veszélyben van. A segítségnyújtást elmulasztót alapesetben két év szabadságvesztéssel rendeli büntetni a törvény. De három év a kiszabható büntetés felső határa akkor, ha a sértett meghal, noha az életét meg lehetett volna menteni, de akinek kötelessége lett volna nem segített rajta.

Mindezek a büntetési tételek persze csak akkor érvényesek, ha más bűncselekményt az elkövető nem valósított meg. Ha már bűncselekményt is elkövetett az illető, akkor értelemszerűen halmazatban róják rá a segítségnyújtás elmulasztásáért járó éveket.

Jóval enyhébb megítélésűek – szabálysértésnek számítanak – azok a helyszínelhagyásos esetek, amikor csak anyagi kárt okoz a cserbenhagyó. Például, amikor nekiütközik egy parkoló autónak és úgy hajt el a helyszínről, hogy semmiféle elismervényt, vagy elérhetőséget nem hagy hátra maga után.

Sokszor még azok is így járnak el, akiknek egyébként a baleset idején volt érvényes kötelező felelősségbiztosításuk, tehát közvetlenül még csak nem is az ő zsebüket terhelte volna a megrongálódott autóban keletkezett kár.

Az élet olykor elképesztő cserbenhagyásos eseteket produkál, noha a ritka kivételektől eltekintve a cserbenhagyók nem ússzák meg a felelősségre vonást. Ráadásul – nem reprezentatív vizsgálatok szerint – a bíróságok a középmérték felénél általában nagyobb ítéleteket szabnak ki.

Még az idő múlása is csak fél évet tudott lefaragni másodfokon annak a sofőrnek az ítéletéből, aki még 2015 januárjában nem adta meg az elsőbbséget a zebrán áthaladó gyalogosoknak és mindkettőjüket elgázolta. Egyikük a helyszínen meghalt. A sofőr a szakértői vizsgálatok szerint mintegy 20 kilométer per órával túllépte az adott úton megengedett sebességet.

Bár a vétkes sofőr megállt, nem ő hívott mentőt a sérültekhez, hanem egy másik arra járó autó vezetője. A balesetet okozó és máig ismeretlen társa csupán kiszálltak a kocsiból, az úttesten fekvő sérült gyalogost megfogták, az út szélére fektették, majd a sorsága hagyták. Egyszerűen elmentek.

Első fokon két és fél év letöltendő szabadságvesztést kapott a sofőr és öt évre eltiltották a járművezetéstől. Ezt az ítéletet mérsékelte tavaly októberben két év letöltendő börtönre és három év járművezetéstől való eltiltásra a másodfokú bíróság egyrészt az időmúlásra hivatkozva (akkor már három és fél év telt el az eset óta), másrészt azért, mert az első fokú ítéletben két rendbeli segítségnyújtás elmulasztásáért mondták ki bűnösnek, a másodfokú tanács viszont egy-rendbelinek minősítette a terhére rótt bűncselekményt.

A kép illusztráció!

Három évet kapott az a fiatalember, aki egy úton fekvő férfin hajtott át kocsijával még 2017 októberében. Az eset korántsem nevezhető szokványosnak, és nemcsak a tragikus volta miatt.

A baleset későbbi áldozata 90 helyett 110-130 kilométer per órás sebességgel haladt, Múcsonyból Ormosbánya felé tartott autójával, amikor átsodródott a szembejövők oldalára, az útpadkán felborult és többször megpördülve a saját tengelye körül az árokban kötött ki.

A sofőr nem kötötte be magát, ezért a baleset közben kizuhant az autóból az úttestre. Még élt, lélegzett, amikor szinte csak másodpercekkel később egy Ormosbánya felől – szintén a megengedettnél jóval nagyobb sebességgel közlekedő gépkocsi átgázolt rajta. A gázolás következtében az autó olyan súlyos koponyasérüléseket okozott a sértettnek, hogy már az azonnali orvosi beavatkozás sem menthette volna meg az életét.

A gázolás következtében azonban az autó is mozgásképtelenné vált. Mintegy 150 méterre attól a helytől, ahol áthajtott az áldozaton, az autó megállt. A benne ülők, köztük három fiatalkorú elmenekültek a helyszínről.

Később kiderült, a gázoló autó sofőrjének nem volt jogosítványa. Viszonylag magabiztosan vezette az autót, az elméleti felkészültsége azonban erősen hiányos volt, ráadásul ivott és állítólag drogozott is előzőleg. Három év börtönre ítélte a bíróság és ugyanennyi időre a vezetéstől is eltiltotta. A mellette ülő felnőttnek 200 óra közmunkán kell bűnhődnie, amiért ő sem segített (még csak meg sem kísérelt segíteni) az áldozaton.

F.Gy.A.