A gyermekek közlekedésbiztonsága az Európai Unióban és Magyarországon
- A gyermekeket érintő közúti balesetek alakulása kiemelt közlekedésbiztonsági területnek számít az Európai Unióban és Magyarországon egyaránt.
- A gyermekek – fizikai és mentális jellemzőikből, tapasztalanságukból eredően – a közúti közlekedés védtelen közlekedői közé tartoznak.
- Az Európai Unióban 2011 és 2020 között a közúti balesetben meghalt gyermekek száma 46%-kal, a súlyosan sérültek száma 44,8%-kal csökkent.
- Az egyes országok teljesítményei között jelentős, akár nyolc-tízszeres különbségek is előfordulnak az egymillió gyermek lakosra jutó gyermek halálozások száma terén.
- Egy éves életkor alatt a gyermekek élete és testi épsége nagyobb veszélynek van kitéve közúti baleset bekövetkezése esetén a néhány évvel idősebb, 1-9 év közötti gyermekekhez képest.
- 14 éves kortól a közúti halálozásban való érintettség meredeken emelkedik, ami összefügg a rendszeres önálló közlekedéssel, valamint a közúti közlekedés során a járművezetés gyakoribbá válásával.
- Magyarországon a gyermekek közúti közlekedésbiztonsága az elmúlt évtizedben sokat fejlődött. 2012 és 2022 között a gyermek közúti halálozások száma 40%-kal csökkent.
- A gyermek áldozatok többsége a 10-14 évesek közül kerül ki, akik már gyakrabban vesznek részt önállóan a közúti közlekedésben a kisebb korosztályokhoz képest.
- A gyermekek általában utasként válnak közlekedési baleset áldozatává. 2012 és 2021 között a jármű utasaként meghalt gyermekek aránya mindvégig 60-90% között volt.
- A 2022. évi felmérés alapján hazánkban a gyermekbiztonsági rendszerek hatályos előírásoknak megfelelő használati aránya a személygépkocsikban mindössze 60,9% volt. ami jelentősen elmarad a fejlettebb közúti közlekedésbiztonsággal rendelkező európai országokban tapasztalható állapotoktól.
A közúti közlekedés biztonságán belül a gyermekeket, azaz a 14. életévüket be nem töltött személyeket érintő balesetek alakulása a kiemelt területek közé tartozik. Ennek oka nem véletlen. A „legkisebb” közlekedőket érő, személyi sérüléssel járó közúti balesetek általában a legdöbbenetesebb, legnehezebben feldolgozható események közé tartoznak, míg a gyermek tragédiáknál megrázóbb eseteket elképzelni aligha lehet. A Föld bármely pontján csak kívánni lehet, hogy soha senkinek ne kelljen átélnie gyermeke elvesztését!
A gyermekek a közúti közlekedés különösen védtelen csoportjába tartoznak. Fizikai és mentális jellemzőiknél, valamint tapasztalatlanságuknál fogva a biztonságos közlekedésre általában még nem, vagy csak korlátozottan alkalmasak (életkortól, egyéntől és egyéb tényezőktől függően). Védtelenebb helyzetükhöz az is hozzájárul, hogy alacsonyabb termetük miatt kevésbé láthatók a járművezetők számára, továbbá veszélyfelismerő és elhárító képességük csak az évek során – az ismeretek bővülését, valamint személyes tapasztalatok megszerzését követően – fokozatosan alakul ki. A gyermekek gyakran nincsenek tudatában a nem szándékosan vállalt kockázatoknak, ezáltal könnyebben válnak ártatlan áldozatokká a balesetek során. A 6 év alatti kisgyermekek önállóan általában még nem, vagy csak nagyon ritkán közlekednek, az életkor előre haladtával ugyanakkor önállóságuk egyre inkább teret nyer, és ilyenkor gyalogosként, vagy kerékpárral (ill. rollerrel, vagy más közlekedésre alkalmas eszközzel) vesznek részt a forgalomban. A gyermekeket gépjárművel általában a szüleik (vagy más felnőtt korú rokon, ismerős) szállítják, ilyenkor testi épségük alapvetően a járművezető vezetési stílusától, szabályokat tisztelő, jogkövető magatartásától, továbbá a passzív védelmi eszközök használatától, illetve éppen annak mellőzésétől függ.
A gyermekeket ma már jóval biztonságosabb közlekedési környezet veszi körül, mint az előző évtizedekben. Ugyanakkor elmondható, hogy az ezredforduló óta eltelt időszak jelentős közlekedésbiztonsági eredményei ellenére ez európai közutak a gyermekek számára még nem kellően biztonságosak, hiszen az Európai Unió területén átlagosan számítva naponta egy gyermek életét követeli a közúti közlekedés, és 18 fő szenved súlyos sérüléseket.
I. A gyermekek közlekedésbiztonsága az Európai Unióban
Az ETSC (European Transport Safety Council) 2022. december 14-én hozta nyilvánosságra „Reducing Child Death on European Roads” című összefoglaló jelentését, mely a gyermekek közúti közlekedésbiztonsági helyzetével, a trendek alakulásával és a jövőbeni szükséges feladatokkal foglalkozik.
A jelentés kihangsúlyozza, hogy 2011 és 2021 között csaknem 6 000 (egészen pontosan 5 990) gyermek veszítette életét az Európai Unió úthálózatán. Ezeknek a haláleseteknek, valamint az életet megváltoztató, rövid, ill. hosszútávon befolyásoló sérüléseknek az egyénre, a családokra és közösségekre gyakorolt hatása felmérhetetlen. De a közúti baleseteknek gazdasági kihatásai is vannak, és olyan forrásokat vonnak el, amelyeket oktatásra, egészségfejlesztésre, szociális, vagy más célokra lehetett volna felhasználni.
Az ETSC által összegyűjtött és feldolgozott adatok alapján 2021-ben 366 gyermek veszítette életét közúti balesetben az Európai Uniót képező 27 tagállam útjain. Tíz évvel korábban a gyermekkorú halálos áldozatok száma még 721 fő volt, ezáltal ezen a fontos területen jelentős mértékű, 50,8%-os csökkenés történt.
Bár az előzmények az ábrán nem láthatók, de a közúti gyermek halálozások terén egy viszonylag meredek csökkenés már 2011 előtt, a 2008-as pénzügyi válságot követő gazdasági recesszió idején megkezdődött, amely 2013 végéig tartott. Újabb meredek visszaesés figyelhető meg az elmúlt évtized végén, amikor a Covid-19 világjárvány megfékezését célzó intézkedések jelentős mértékben korlátozták az emberek mozgását, köztük a gyermekekét is, akik országonként eltérő mértékben, rövidebb-hosszabb ideig még a tanintézeteket sem látogathatták.
A következő ábra azt szemlélteti, hogy az Európai Unióban az elmúlt időszakban a gyermekek közúti közlekedésének biztonsága nagyobb mértékben fejlődött, mint ez az összes úthasználó esetében tapasztalható. Az elmúlt évtizedben, 2011 és 2020 között a közúti balesetben életét vesztett személyek száma 36%-kal csökkent, ezzel szemben a gyermek halálozások száma ugyanebben az időintervallumban 46%-kal esett vissza.
2011 és 2020 között a gyermekkorúak közúti halálozása terén az Európai Unióban mért csökkenés éves átlaga 5% volt. Ezen a téren a tagállamok közül Litvánia, Belgium, Ausztria és Szlovénia teljesítménye emelkedik ki 10%-ot meghaladó éves átlagos csökkenéssel.
Az elmúlt évtizedben ugyanakkor nőtt a gyermek áldozatok száma Csehországban, valamint Bulgáriában. (Megjegyzés: Az ETSC PIN programjában az EU tagállamok mellett Svájc, Norvégia, az Egyesült Királyság, Szerbia, valamint Izrael is részt vesz, így az előző, valamint a következő ábra utóbbi országok adatait is tartalmazza. Az előző mutató terén Svájc és Norvégia teljesítménye felülmúlta az uniós tagállamokét. )
Amennyiben az egymillió gyermekkorú lakosra jutó közúti gyermek halálozások számát vizsgáljuk meg, akkor azt láthatjuk, hogy az EU 27-ek vonatkozásában a 2018-2020 közötti évek átlaga 7 fő volt, azaz évente átlagosan 7 gyermek vesztette életét balesetben egymillió lakosra vetítve, a 0-14 évesek korosztályán belül.
Az ábra jól szemlélteti azt a tényt, hogy a gyermekek közúti közlekedésbiztonsági helyzete országonként akár jelentős eltéréseket is mutat, és a 0-14 évesek nem élvezik ugyanazt a szintű biztonságot Európa-szerte. Általánosságban kijelenthető, hogy a közúti közlekedésbiztonság általános helyzete és a gyermekek védettségi szintje összefüggést mutat. Azokban az országokban, ahol a közúti közlekedésbiztonság helyzete közismerten jó, ott a gyermekek biztonságára, utazás közbeni, és egyéb védettségére jobban odafigyelnek, továbbá a közlekedésre felkészítés hatékonysága is általában magasabb fokú. Mindezek következtében a gyermekek sérülési, illetve halálozási mutatói ezekben az országokban jellemzően alacsonyabbak.
Ezzel szemben a kevésbé biztonságos utakkal, kedvezőtlenebb baleseti mutatókkal rendelkező országokban a gyermekek védettsége is többnyire alacsonyabb szintű, azaz a 0-14 évesek gyakrabban sérülnek meg, vagy veszítik életüket közlekedési balesetben.
A 2018-2020. évek átlagában a gyermekek közúti halálozási aránya Norvégiában, Cipruson, Svédországban, és Svájcban a legalacsonyabb, hozzávetőlegesen a tizedrésze(!) annak, mint amit Romániában regisztráltak, de az adatok Bulgária tekintetében is jelentősen meghaladják az uniós átlagot, mintegy két és félszerese annak. (Románia és Bulgária az egymillió lakosra vetített összes, valamennyi korcsoportot magába foglaló közúti halálozás terén is az uniós sorrend végén található).
Az ETSC adatai szerint az egy év feletti és a 14. életév alatti gyermekeket érintő halálozások közül minden tizenötödik esetben közúti baleset állt a tragédia hátterében. Négy év átlagát alapul véve a halálos kimenetelű balesetekben érintett gyermekek csaknem fele gépkocsi utasa volt, egyharmaduk gyalogosan közlekedett, 11%-uk kerékpárosként vett részt a forgalomban, és 5%-uk segédmotoros kerékpárt (ill. ritkábban motorkerékpárt) vezetett, amikor a tragédia bekövetkezett.
Magános balesetben halt meg jármű utasaként a gyermekek 18%-a (ekkor más résztvevője a balesetnek nem volt), míg tehergépjárművel, ill. nehéz-tehergépjárművel összeütköző személygépkocsi utasa volt az elhalálozott 0-14 évesek mintegy 10%-a.
A balesetben meghalt segédmotoros kerékpáros és motorkerékpáros gyermekkorúak döntő többsége, 90%-a fiú volt.
Az előző ábra rámutat arra, hogy egy éves életkor alatt a gyermekek élete és testi épsége nagyobb veszélynek van kitéve közúti baleset bekövetkezése esetén a néhány évvel idősebb gyermekekhez képest. Ennek hátterében alapvetően az olyan testi sajátosságaik állnak, mint a testmérethez képest aránytalanul nagyobb fej, a gyenge nyak, a még fejletlen és törékeny test stb. A következő két korcsoport esetén, 1-től 4 éves, valamint 5-től 9 éves korig a gyermekek halálos balesetben való érintettsége uniós szinten nem mutat releváns eltérést. A 10–13 éves gyermekek közúti halálozási aránya már magasabb, ami egyebek mellett arra is visszavezethető, hogy önálló közlekedésük ekkor kezd jellemzővé válni, ugyanakkor még a szülőkkel való együttes közlekedés (felügyelet) sem szűnik meg teljesen. Amint a fiatalok betöltik a 14. életévüket, és fokozatosan jutnak hozzá a belső erőgép által hajtott olyan járművekhez, mint a segédmotoros kerékpár, majd a motorkerékpár, a mopedautó és a személygépkocsi, a közúti halálozás kockázata meredeken emelkedni kezd. (Az Európai Unióban a 2018-2021 évek átlagában az egymillió 14 éves lakosra jutó azonos korú közúti halálos áldozatok száma mintegy 20 fő volt. A 17 évesek esetében ugyanez a szám már a két- és félszeresére emelkedett, és meghaladta az 45 főt!)
Az Európai Unió hatályos közúti közlekedésbiztonsági programja a közúti balesetben meghalt személyek száma mellett a súlyosan sérültek számának alakulását is kiemelt mutatóként kezeli. Az elmúlt időszakban utóbbi területen is kedvező változások történtek, hiszen 2011 és 2021 között 44,8%-kal csökkent a balesetben súlyosan megsérült 0-14 évesek száma (a 2011. évi 9 482 fővel szemben 2011-ben 4 247 gyermek szenvedett súlyos sérülést balesetben). A kedvező trendben az első jelentős mértékű éves csökkenés a pandémia fő évében, 2020-ben történt, majd 2021-ben ennél is nagyobb mértékben tovább folytatódott. (2019 és 2020 között 20,7%-kal, 2020 és 2021 között 30,3%-kal csökkent a súlyosan sérült gyermekek száma az EU-ban).
A halálos áldozatok alakulásához hasonlóan a súlyosan sérülteken belül is nagyobb mértékű csökkenés jellemzi a gyermekek korosztályát az összes úthasználóhoz képest, hiszen utóbbiak vonatkozásában a súlyosan sérültek számának csökkenése 2011 és 2021 között 18,0% volt.
(Szükséges megjegyezni, hogy az uniós adatok a súlyosan sérültek esetében nem teljes körűek, mert a tagállamok által alkalmazott fogalmi meghatározások eltérőek lehetnek, és jelenleg nem minden tagállam képes szolgáltatni összehasonlításra alkalmas adatot).
II. A gyermekek közlekedésbiztonsága Magyarországon
Magyarországon a gyermekek közúti közlekedésének biztonsága az elmúlt évtizedek során sokat fejlődött, a közúti gyermekhalálozások visszaszorítása terén elért eredmények jelentősek. Ma már megdöbbentőnek tűnik, de a rendszerváltás évében, 1990-ben még 107 gyermek szenvedett halálos sérüléseket közúti balesetben. Tíz évvel később, 2000-ben több mint a felével, 44 főre, 2010-ben 20 főre, 2020-ban pedig 10 főre csökkent a gyermekkorú halálos áldozatok száma.
A Központi Statisztikai Hivatal adatait tartalmazó táblázatban látható, hogy 1990 óta valamennyi évtizedben a balesetben meghalt gyermekek számának csökkenése elérte, illetve meghaladta az 50%-ot. Az adatok egyben a hazai közúti közlekedésbiztonság egyik legsikeresebb területét is jelzik.
| Év | Közúti gyermek halálozások száma | Változás mértéke egy évtized alatt |
| 1990 | 107 | – |
| 2000 | 44 | -58,9% |
| 2010 | 20 | -54,5% |
| 2020 | 10 | -50% |
| 2022 | 12 | – |
Közúti balesetben meghalt gyermekek száma és az adatok változásának mértéke az előző évtizedhez képest (1990-2022)
A 2012-2022. évek közötti időszak statisztikai adatait megvizsgálva ugyanakkor változatos képet kapunk.
A KSH adatai alapján a gyermekeket érintő közúti halálozások száma 2012 és 2022 között 40%-kal csökkent. Amíg 2012-ben 20 fő gyermekkorú áldozatot regisztráltak, addig 2022-ben 12 gyermek vesztette életét a hazai utakon. Jelentősebb mértékű éves csökkenés 2012 és 2013 között következett be, majd egy hullámvölgyet követően jutottunk el az eddigi legkedvezőbb évhez, 2018-hoz, amikor összesen 6 gyermek veszítette életét balesetben (bár köztudott, hogy ez is éppen hattal több az elfogadhatónál). 2019-ben az áldozatszám 15-re emelkedett, majd a pandémia fő évében, valamint 2021-ben csökkenés volt tapasztalható. Az elmúlt évben, 2022-ben 12 gyermek életét követelte a közúti közlekedés Magyarországon.
(Az éves teljesítményeket bemutató oszlopok erősen hullámzó tendenciát szemléltetnek, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az ilyen alacsony számsorok esetében az éves és időszakos változások gyakrabban tűnnek jelentősnek.)
A következő táblázat a közutakon bekövetkezett gyermekhalálozásokat három korcsoportra bontva szemlélteti 2012 és 2022 között. Látható, hogy a gyermek áldozatok többsége a 10-14 évesek közül kerül ki, akik már gyakrabban vesznek részt önállóan a közúti közlekedésben a kisebb korosztályokhoz képest.
A vizsgált időszakban összesen 118 gyermek szenvedett élettel össze nem egyeztethető sérüléseket közúti balesetben. Közülük nem töltötte be a 6. életévét 31 fő (26,3%), 6 és 9 év közötti volt 35 fő (29,7%), a 10-14 év közöttiek száma pedig 52 fő (44,0%) volt.
A balesetben meghalt gyermekek aránya az összes közúti halálos áldozaton belül 2012-ben 3,3%, 2022-ben pedig 2,2% volt.
A 0-14 éveseket érintő személysérüléses közúti balesetek egyik sajátossága, hogy a gyermekek általában utasként válnak közlekedési baleset áldozatává. A KSH adatai alapján 2012-ben a gyermekkorú áldozatokon belül az utas halálos áldozatok aránya 60% volt, majd 2013-tól ez az arány hét alkalommal is 70% felé emelkedett, 2016-ban pedig elérte a 90%-ot(!).
2022-ben ezen a téren változás történt, az elmúlt évben a gyalogosként közlekedő, közúti balesetben meghalt gyermekek száma kimagasló volt az előző évek adataihoz képest, és az utas áldozatok száma 42%-ra esett vissza.
A rendőrség előzetes adatai szerint idén eddig (2023. január 01 és szeptember 30 között) 5 gyermek vesztette életét közúti balesetben, közülük 1 fő gyalogosként közlekedett, 4 fő pedig jármű utasa volt a baleset bekövetkezésekor.
A közúti balesetben súlyos sérülést szenvedett gyermekek száma 2012 és 2022 között csaknem egynegyedével, 24,1%-kal csökkent (203 főről 154 főre). A vizsgált időszakon belül hullámzó éves teljesítményeket láthatunk, ugyanakkor a trend egyértelműen kedvező. A legkevesebb gyermekkorú személy a pandémia évében, és az azt követő évben, 2021-ben sérült meg súlyosan közúti baleset következtében a hazai utakon.
A vizsgált időszakban a balesetben könnyű sérülést szenvedett gyermekek számának alakulása az előzőektől eltérően alakult. Amíg 2012 és 2022 között a közúti gyermek halálozások száma 40,0%-kal, a súlyosan sérülteké pedig 24,1%-kal csökkent, addig a könnyebben sérült gyermekkorúak számában 18,5%-os növekedés tapasztalható.
A tendencia ezen a területen is hullámzó, a legmagasabb sérültszámot 2019-ben, a legkedvezőbbet pedig egy évvel később, 2020-ban regisztrálták. Az elmúlt öt év tekintetében a trend ugyanakkor kedvező, mintegy 9,4%-os csökkenést jelez.
A gyermekbiztonsági rendszerek használatának aránya
A passzív biztonsági eszközök használata kiemelten fontos a súlyos sérülések és a közúti tragédiák megelőzése céljából. Magyarországon a KRESZ 2002. január 01-én hatályba lépett módosítása tette kötelezővé a gyermekbiztonsági rendszerek használatát a gépjárművekben, a legfiatalabb utasok védelme érdekében. A gyermekbiztonsági rendszerek speciális védőeszközök, melyek első sorban közlekedési baleset esetén nyújtanak védelmet a gyermek utasok részére. Használatuk megakadályozza, hogy a gyermekek az ütközés következtében kiessenek a gépjárműből (mely az esetek többségében tragédiához vezet), továbbá a rendszerek használata által jelentősen csökken a személyi sérülés kialakulásának veszélye. A gyermekbiztonsági rendszerek nem csak balesetek esetén hasznosak, hiszen egy hirtelen bekövetkező manőver (fékezés, kanyarodás stb.) során is védik használóik testi épségét.
A gyermekbiztonsági rendszerek használati arányának legutóbbi felmérését az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottság megbízásából a Partnerség a Közlekedésbiztonságért Egyesület (HRSP) végezte el 2022-ben. A mérések július-október között zajlottak le, összesen 441 gépjárműben utazó gyermek megfigyelésével. A felmérés eredményei nem túl biztatóak. Magyarországon az elmúlt évben a gyermekbiztonsági rendszerek hatályos előírásoknak megfelelő használati aránya személygépkocsikban 60,9% volt. A legmagasabb használati arány az autópályákon tapasztalható (65,5%), míg a legritkábban lakott területen belül használják helyesen a gyermekbiztonsági rendszereket (56,9%). A lakott területen kívüli utakon (az autópályákat nem számítva) a használati arány 63,2% volt.
Amennyiben a gyermekbiztonsági rendszerek alkalmazását országrészenként vizsgáljuk meg, az látható, hogy a helyes használat aránya Közép-Magyarországon (értsd: a fővárosban és Pest megyében) a legmagasabb (65,2%), ezt követi Nyugat-Magyarország, azaz a Dunántúl (62,2%), míg a Dunától keletre eső területeken, Kelet-Magyarországon mindössze 57,6%-os helyes használati arányt mértek.
A megfigyelések alapján a passzív eszközök használatában különbség tapasztalható a hétköznapok, illetve a hétvégi napok között. Eszerint hétvégén a személygépkocsiban utazó gyermekek nagyobb védettséget élveznek (65,4%), míg hétköznapokon a gyermekbiztonsági rendszerek helyes használatának az átlagos aránya ennél alacsonyabb (59,2%).
Az előzőekben leírtak alapján a 2022-ben mért gyermekbiztonsági rendszerek helyes használati arányszámai kedvezőtlenek. Fontos megjegyezni, hogy az elmúlt évi felmérés elvégzése – hazánkban első alkalommal – új módszerrel, a Baseline előírásainak megfelelően történt, mely nemzetközi összehasonlításra teszi alkalmassá az adatokat. A módszertani váltás következtében 2022-ben már csak a gyermekbiztonsági rendszerek használatára kötelezett gyermekek megfigyelése valósult meg (a biztonsági övet használó gyermekeké már nem), ezért előzetesen a korábbi éveknél kedvezőbb értékekkel lehetett számolni. Sajnálatos módon nem így történt. A 2012-2021. között végrehajtott hasonló felmérések eredményei közül autópályán és belterületen csak 2015-ben, külterületen pedig csak 2021-ben mértek a 2022. évinél kedvezőtlenebb gyermekbiztonsági rendszer használati arányt.
Magyarországon az ezredfordulót követő időszakban, bő egy évtizeden keresztül a gépjárműben utazó gyermekek biztonsága terén jelentős fejlődés volt tapasztalható. Amíg 2001-ben a gyermekbiztonsági rendszer használati aránya az érintettek körében mindössze 15,3% volt, addig 2013-ban ennek több mint az ötszörösét, 83,5%-ot mértek. A 2015. évi felmérés eredményei már bizonyos szintű visszaesést azt mutattak. A személygépkocsiban védtelenül utazó gyermekek részaránya 20% lett, vagyis a biztonsági gyermeküléssel, vagy felnőtt biztonsági övvel védett gyermekek aránya csökkent. A magyarországi adatok elmaradnak a fejlettebb közúti biztonsággal rendelkező európai országokban tapasztalható állapotoktól. (Az ETSC PIN Panellist alapján Németországban a gyermekek személygépjárműben való védettsége 99%-os, Ausztriában, Dániában és Finnországban egyaránt 98-98%-os).
A KSH hivatalos adatai alapján – az elemzésben ismertetett módon – hazánkban a közúti balesetben életét vesztett gyermekek túlnyomó része gépkocsi utasa volt az ütközés bekövetkezésekor, és vitathatatlan tény, hogy az elszenvedett sérülések súlyossága, valamint a passzív biztonsági eszközök helyes használata szoros összefüggésben vannak egymással. Ennek megfelelően a gyermekbiztonsági eszközök használati arányának növelése alapvető fontosságú a további közúti gyermek tragédiák és súlyos sérülések megelőzése szempontjából. A cél érdekében elkerülhetetlen, hogy a kérdéskör az eddigieknél jelentősen nagyobb figyelmet kapjon a gépjárművezető képzésben, a biztonságos közlekedésre nevelésben, a közlekedésbiztonsági kommunikációban, a gépjárművezetők (szülők) felé irányuló felvilágosító és figyelemfelhívó munkában, az egyéb preventív módszerekben, a jogalkotásban (pl. a szankciók meghatározásában), valamint a közúti ellenőrzésekben egyaránt.
G.I.
