A helyzet jó, de nem reménytelen!

Tolcsvay László (A show folytatódik, Fonográf együttes) örökbecsű soránál nehéz tömörebben összefoglalni 2022 közlekedésbiztonságát. A helyzet jó, vagy legalábbis nem rosszabb, mint tavaly volt, hiszen november végéig 25-tel kevesebben haltak meg közlekedési balesetben az utakon, mint 2021 azonos időszakában, emellett évtizedekre visszamenően a legalacsonyabb volt az ittasan okozott közúti közlekedési balesetek aránya.

Másfelől viszont több mint 350-nel több súlyos sérülésekkel járó balesetet jegyeztek fel ugyanezen idő alatt és valamivel több mint félezerrel nőtt a könnyű sérültek száma. Sajnálatos módon november végéig összességében 3,3 százalékkal nőtt a személyi sérüléses balesetek száma az előző év azonos időszakához képest – és ki tudja mit hoz még a december vége.

Úgy tűnik, a karácsonyt megúsztuk: a hosszú hétvégén történt 124 sérüléssel is járó balesetből kettő volt halálos, egy-egy emberéletet követelt. 33-an sérültek meg súlyosan, 89-en könnyebben. Már csak a szilvesztert kell „túlélni” és akkor talán nem romlik tovább a statisztika, tehát Tolcsvay után szabadon a közlekedésrendészet vezetői is elmondhatják a közlekedésbiztonságról, hogy a helyzet még nem reménytelen.

Nem lesz könnyű.

Szilveszter sokkal inkább az önfeledt szórakozásról és a mértéktelen ivászatról szól, mint a karácsony. Nemcsak ittas sofőrökre, kerékpárosokra és temérdek „elázott” gyalogosra kell számítani, hanem – és ez némiképp újdonság lesz sokak számára – arra is, hogy nem túl józan (nemcsak) fiatalok e-rollerekkel és más divatos guruló alkalmatosságokkal száguldanak majd egyik buliból a másikba. Vagy csak úgy, céltalanul, mert jó heccnek tartják.

Bár a Legfőbb Ügyészség állásfoglalása szerint ittasan tilos vezetni ezeket a járműveknek (ma még) nem minősülő közlekedésre alkalmas (de nem közlekedési) eszközöket, aligha az év utolsó napja lesz az a nap, amikor a rendőrség maradéktalanul érvényt fog szerezni ennek az állásfoglalásnak. Mindenki jobban jár, ha a józan közlekedők figyelnek a szokásosnál is jobban!

Csökkenteni kellene a balesetek számát, mégpedig drasztikusan. Nem azért, mert az elmúlt évek látványos javulása ellenére még mindig nem állunk túl jól az Európai Unión belül az egymillió lakosra jutó balesetek számát tekintve: 2021-ben a hetedikek voltunk – hátulról. Egymillió lakosonként 56 halálos áldozatot követeltek a közlekedési balesetek Magyarországon, míg az éllovas Norvégiában 16-ot. (Az Európai Unió átlaga 44 halott egymillió lakosonként.) És nem is csak azért, mert 2020 óta újra folyamatosan romlik a közlekedési statisztika.

Azért kell drasztikusan csökkenteni a balesetek számát, mert emberek halnak meg, rokkannak meg, kerülnek hosszabb-rövidebb időre kórházba értelmetlenül! Túlságosan is gyakran önmaguk vagy mások semmivel nem magyarázható felelőtlensége miatt.

Tavaly négyen haltak meg, amikor egy szilveszteri buliról haza tartó társaság sofőrje úgy döntött, ő még áthajt a síneken a vonat előtt. Nem sikerült. Öten, amikor a Csongrád-Csanád megyei Mindszent határában, amikor egy kisteherautó a Kiskunfélegyházáról Hódmezővásárhelyre tartó motorvonat előtt a sínekre hajtott. Heten, amikor egy ötszemélyes Opel a Kunfehértó határában lévő földút-vasút kereszteződésben vonattal ütközött Kiskunhalas és Kunfehértó között – két utast a csomagtartóban szállított a sofőr.

Egyik esetre sincs józan ésszel felfogható magyarázat.

Minden jel szerint elmondhatják, leírhatják ezer és egyszer a közlekedésbiztonsággal foglalkozók, hogy a vonat gyorsan jön és több száz méter is lehet a fékútja, hiábavaló.

A balesetek számának alakulása különösen aggasztó, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a járművek karosszériája, a motorosok védőruházata egyre nagyobb biztonságot nyújt. Köszönhetően az aktív és passzív biztonsági rendszereknek ma már olyan baleseteket is túl lehet élni, amelyeket tíz-húsz évvel ez előtt, vagy még régebben esélyük sem lett volna a magyar utakon akkoriban futó legtöbb jármű utasainak. Feltéve, hogy használják őket!

Az utak is mind biztonságosabbak, amennyire a büdzsé engedi megújulnak, újak épülnek.

Ha ebből a szempontból nézzük, a 3,3 százalékos sérüléses balesetszám-növekedés sok mindennek mondható, de jónak aligha. A közlekedés három fő tényezője – út, jármű, ember – közül kettő javul a baleseti helyzet mégis romlik. De még nem reménytelen.

Senkinek ne legyenek kétségei: miután 2020-hoz képest 2030-ra a felére kellene csökkenteni Magyarországon is a közlekedési balesetek sérültjeinek a számát, és jelenleg – 2020-hoz képest – 15-16 százalékos növekedést mutatnak a számok, a hatóságok és hivatalosságok válasza aligha várat magára túl sokáig. Az idén, november végéig több mint két milliószor használtak szondát a rendőrök a közúti ellenőrzések során; ma már lényegében minden közlekedési ellenőrzés automatikus velejárója a szondáztatás. Tavaly ugyanezen idő alatt alig több, mint 1,65 millió szondáztatás történt az utakon.

A rendőrség illetékesei az elmúlt hetekben többször utaltak rá nyilatkozataikban, hamarosan újabb civilnek látszó rendőrautókat állítanak szolgálatba, amelyek minden szabályszegést képest rögzíteni és már 2023-ban megjelennek az utak felett azok a drónok is, amelyek hitelesen tudnak sebességet is mérni a magasból. Nem lesz többé egyetlen útnak sem olyan szakasza, ahol bárki abban a tudatban száguldozhat, hogy „itt nem szoktak a rendőrök sebességet mérni, mert nem tudnak hol elbújni, az idegen autókat meg észrevesszük, mert itt csak mi közlekedünk”, tehát szabad a pálya.

A drónok már ma is sok kellemetlen meglepetést okoznak a szabálytalankodó sofőröknek, s minden jel arra utal, hogy ez a jövőben még inkább így lesz

És alighanem ez még mindig csak a kezdet. Közlekedési szakemberek és rendőrök már jó ideje pedzegetik, hogy a közlekedési szabályszegésért kiszabható bírságok nem igazán követik inflációt. Lehet, hogy válság miatt nem lesz bírságemelés – bár sem az energia- és az élelmiszerárak emelkedése, sem a szomszédunkban dúló háború nem ok a gyorshajtásra, nem adnak felmentést az elsőbbség meg nem adása, és a legelemibb közlekedési szabályok betartása alól, hogy a kerékpárosok, gyalogosok elgázolásáról már ne is beszéljünk.

Készülnek már olyan tervek, amelyek a tervezőik szándéka szerint még jobban is fájhatnak majd a szabálytalankodóknak, mint a pénzbüntetés!

Jobb lenne persze, ha mindenki belátná, biztonságosabb lassan, másokat nem veszélyeztetve, sőt inkább segítve eljutni oda, ahová indultak, mint a kórházba vagy a temetőbe kerülni. S hogy a KRESZ azon kevés jogszabály egyike, amit tényleg mindenkinek tudni kell, mert a szabályok nem tudása és/vagy a be nem tartása az életébe kerülhet.

Szilveszterkor is!

Aki teheti ne induljon autóval a szilveszteri mulatságra. Ha nincs más választása, aludjon ott – de akkor is csak késő délután induljon haza, mert attól, hogy józannak érzi magát, még korán sem biztos, hogy az! Hívjon sofőrsegélyt, taxit, keressen józan sofőrt, aki hazafuvarozza autóstól.

Aki szokott szilveszteri forgalmat tenni, fogadja meg, hogy jövőre megfontoltabban közlekedik. Hátha sikerül betartani…

Mert mindenkit hazavárnak, 2023-ban is.

F.Gy.A.

Minden kedves olvasónknak Boldog, Balesetmentes Új Évet Kívánunk!
A Közlekedésbiztonság szerkesztősége