A helyzet majdnem jó, csak kissé aggasztó

• 2021-ben 11 hónap alatt 484-en vesztették életüket közlekedési balesetekben Magyarország közútjain.
• Decemberig 8,4 százalékkal nőtt a halálos balesetek és 16 százalékkal a balesetekben elhuny­tak száma.
• A tavalyihoz képest enyhén romlott, a korábbiakhoz képest még mindig jobb a közleke­désbiztonság

„Felfoghatatlan”, fakadt ki Óberling József ezredes, az ORFK Közlekedésrendészeti Főosz­tályvezetője amikor október elején a baleseti helyzetről kérdeztem. Bár a statisztika a 2020 három­negyed évi adatokhoz képest nem festett túl rossz képest közútjaink közlekedésbiztonságáról, az a tény, hogy kilenc hónap alatt 39-cel több halálos kimenetelű közlekedési balesetben 59-cel többen vesztették életüket, igencsak lerontotta az összképet.

Még azzal együtt is, ha figyelembe vesszük, 2020 a csoda éve volt – már amit a közlekedés­biztonságot illeti. Tavaly a pandémia hatására 1956 óta nem mért szintre csökkent a balesetek száma Magyarországon. Ilyen mértékű csökkenést a rendőrség szerint a forgalomszámlálás és a NAV üzemanyag-fogyasztási adatai alapján számított forgalom-visszaesés önmagában nem indokolt.

Azóta is csak találgatják a szakemberek a közlekedésbiztonság látványos javulásának lehetsé­ges okait. Eddig arra jutottak, hogy a pandémia miatti szorongás fegyelmezettebbé, előzékenyebbé és segítőkészebbé tette a közlekedőket, még azokat is, akik máskor kevésbé szabálykövetők.

Az idén aztán mintha megszűnt volna a szorongás és mindaz, amit a feltételezések szerint az hozott. A számok a közlekedésbiztonság visszaromlását mutatták. A november 30-i állapotok szerint a helyzet ugyan nem tragikus, de vannak aggasztó jelek, amikre a későbbiekben figyelniük kell majd a hatóságoknak is.

Óberling ezredes mindazonáltal sietett leszögezni: Amennyiben a november végi adatokat a korábbi évek tényszámaival vetjük össze, semmi ok az aggodalomra. Hiszen, mint már megírtuk, az elmúlt év amolyan bezzeg év volt a hazai közlekedésben. Ahhoz képest a 2020 azonos időszakához viszonyítva mért – az elsődleges adatok szerint – 2,5 százalékos balesetszám-csökkenés szinte elha­nyagolható. Még akkor is, ha e sorok írásakor még előttünk álltak az országos jövés-menéssel járó karácsonyi ünnepek, és a közlekedésbiztonsági szempontból szintén kiemelt kockázatú időszaknak számító szilveszter.

Aggodalomra ad okot azonban, hogy 2019 azonos időszakához képest 2021 októberéig már 1734-gyel több baleset történt, azaz egy kisebb falu lakosságának megfelelő számú plusz sérültet je­gyeztek fel a közlekedési statisztikákba.

Ami ennél is aggasztóbb: Miközben a könnyű sérülésekkel végződő balesetek száma 6 száza­lékkal emelkedett a múlt év azonos időszakához képest, a súlyos sérüléssel végződőké pedig ugyan­ilyen arányban csökkent, a halálos kimenetelűeké 8,4 százalékkal nőtt. Még ennél is nagyobb mér­tékben, 16 százalékkal emelkedett a balesetekben elhunytak száma.

Óberling a statisztikai adatokra hivatkozva azt mondta, a korábbiakhoz képest jelentősen nőtt a három, négy vagy még több halálos áldozatot követelő közúti tragédiák száma, melyekben jellem­zően a biztonsági övet nem használó és emiatt az ütközéskor a járműből kizuhanó utasok lelték nagy számban a halálukat. Úgy tűnik, az övhasználati fegyelem lankad a tavalyihoz képest.

Ugyanakkor némi öröm az ürömben, hogy csökkent az ittasan okozott balesetek aránya. Míg tavaly a pandémia alatt november végéig az összes sérüléssel járó baleset 9,9 százalékát okozták it­tas vezetők, az idén „csak” a 8,4 százalékát.

A főbb baleseti okok ugyanazok, mint sok évre visszamenően mindig, legfeljebb az arányuk változott valamelyest. Az összes baleset 30 százalékát a gyorshajtás okozta, negyedét az elsőbbsé­gi szabályok be nem tartása, 17 százalékát pedig az kanyarodási szabályok megsértése.

A közlekedési balesetek kétharmadát (67 százalékát) a személygépkocsi-vezetők okozzák, a második legtöbb balesetet a kerékpárosok – lényegében minden tizedik baleset miattuk következik be –, míg a tehergépjármű-vezetők az összes baleset nyolc százalékáért okolhatók.

F.Gy.A.